Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-10-04 / 17. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1998. OKTÓBER 11. ts 0) ö E a> E Q) W ! o N W N c WJ v<l> 2 í N O « w -0) <0 .Q <D V) V) V) 0 1 s • £ o 3 1 ^ <0 -— 3£ <D -Cü ^ HÜ Ű. N C og c -a CM ü .. E TJOn VC0 ö) N — -y x'ii <15 Ü

~ cQ 0) Z'5T< < c< JS"* n-29 •J 0T< ű)í? |; < n I vMI G </) N > < Lil > Z „ < B MB| lindultak a kilencedik osztályosok, sőt egyes •• szakokon már vannak tizennegyedikesek, tizenötödikesek is a szakmunkásképzőkben. Furcsa ez a „sokadikosság". ízlelgetjük a NAThozta újdonságokat. ízlelgetjük és bizony fanyalgunk. Kétségtelen, hogy az oktatási reform legnagyobb vesztesei a szakmunkásképzők. Náluk az elkövetkező két tanévben, úgy néz ki, hogy nem lesz gyerek. Mert most már 14 helyett 16 esztendősen - a tizedik osztály után - választanak szakmát a holnap kisiparosai. Az ő szemszögükből nem rossz az, hogy érettebb fejjel dönthetnek, a szakképző intézmények viszont azt se tudják mihez kapjanak. Hogy ne kongjanak az ürességtől, igyekeznek átvállalni az általános iskoláktól a kilencediktizedik osztályok indítását. Ám ez kínkeservesen megy, mert szinte állandó tantermi munkát, óraadást igényel - az eddig megszokott egy hét elmélet, egy hét gyakorlat helyett -, meg azért is, mert a hatosztályos gimnáziumok, s más keletű képzésformák beindítása után, sejthető, hogy milyen képességű tanulók maradnak a hetedik-nyolcadik, s pláne a kilencedik-tizedik osztályokban... Az Ady Endre Szakképző Iskola igazgatója, Babai Zoltán, negyedszázados pedagógusi, két évtizedes direktori múlttal a háta mögött úgy véli: ilyen káosz és pazarlás még soha nem volt az oktatásban, mint most van. - Azért drámai a helyzet teszi hozzá -, mert nem látszik a kiút. A létszám tekintetében nekünk nincs okunk panaszra. Az 1992-'93-as demográfiai csúcs idején kétezSOKADIKOSOK Babai Zoltán mérsékelten ren tanultak nálunk, s most is több mint 1600-an iratkoztak be. A probléma nem ez, hanem az, hogy a szakképzés szétesik. Meg kell nézni, hogy hány szakmát, hány iskolában, hány gyereknek tanítanak. A statisztika adataiból kitűnik, hogy például szobafestőből képeztek tízet Dombóváron, négyet Pakson, tízet Szekszárdon, tízet Bonyhádon. Ezeket a gyerekeket lehetett volna sokkal gazdaságosabban egy helyen tanítani, az iskoláknak és a fenntartó önkormányzatoknak önmérsékletet tanúsítva. Egy-egy tanintézetnek ki kellene választani 3-4 szakmát, amit profi módon oktat, mert ami most van, az senkinek se jó. Mindenki mindent akar vállalni, aminek következménye az összevisszaság, sokszor olyanokra bízzák a gyakorlati képzést, akiknek még tanulni kéne szakmát, nem tanítani. - Miért akar mindenki ilyen nagyon képezni? A fejkvóta miatt? - Nem tudom pontosan, hiszen a fejkvótából nem lehet kijönni. Talán presztízsokok miatt. A paksi önkormányzatnak biztos, hogy rettenetesen .. . ., kell támogatni bizakodo a helyi sza

k_ munkásképzőt, hogy a csekély létszám dacára is megmaradhasson. Persze, legyen a kisebb városokban is iskola, de ésszerűen meghatározott szakmákkal foglalkozzon. Ne úgy, hogy fodrászból képeznek négyet és Pestről fogadnak hozzájuk tanárt, aki vagy lejön, vagy nem megtartani az órákat. - Mi volna a kiút? - Mindennek alfája és ómegája a gazdasági fellendülés. Ha lesznek működő, prosperáló vállalkozások Szekszárdon, amelyeknek érdekük a szakmunkásképzésben való részvétel, akkor virágzik az oktatás az Adyban, ha nem, akkor leül. - Jelenleg nem érdeke a kisiparosnak, hogy beszálljon a képzésbe? Hogy tanulókat vegyen fel a műhelyébe? - Megítélésem szerint most többe kerül a leves, mint a hús. Tanulókat szinte szívességből foglalkoztatnak a vállalkozók. Rengeteg vesződség és plusz adminisztráció árán realizálhatnak olyan csekély hasznot, amennyit sokkal egyszerűbben zsebre tehetnének bármilyen más munkával. Ezen mindenképpen változtatni kell, ellenkező esetben a szakmunkásképző meghal. A másik nyomasztó probléma, hogy a NAT nem teszi lehetővé, hogy a szakmunkástanulók érettségizzenek. Eddig, a nálunk három év alatt szakmát szerzett gyerek, ha további két év^fe tanult, leérettségizhetem^ Most erre nincs lehetősége. Zsákutcába kerül. Amit egy polgári demokrácia oktatási kormányzata nem engedhetne meg! - A munkanélküliség menynyiben érzékelhető egy szakképző iskolában? - Mi érettségi után technikusképzéssel is foglalkozunk, négy szakon - gép- és számítástechnikus, mechatronikus, ruhaipari modelltervező, magasépítő - és meg kell mondanom, hogy soha ilyen érdeklődést nem tapasztaltunk, mint az idén. Valamennyi osztályunkban harminc fölött a létszám, ami nyilván összefügg azzal, hogy nem akarnak munkanélküliek lenni, nem akarnak katonák lenni... Qa meggyőződésem, hogy NF „véletlenül" beindul a gazdaság, akkor mindannyian kellenek. Ha nem, akkor senki sem kell. Wessely Gábor A Szekszárdi Polgári Szövetség bemutatja képviselőjelöltjeit: I. Varga Péter II. Dr. Tóth Zoltán III. Módos István IV. Nyerges Tibor V. Falussy Mária VI. Kővári László VII. Lozsányi Tamás VIII. Lemle Béla IX. Gabi Géza X. Rochi László XI. Halmai János XII. Árki Tibor XIII. Komáromi Dániel XIV. Pósta Péter vállalkozó orvos vállalkozó tanító zenetanár agrármérnök előadóművész tanár tanár mérnök egységvezető technikus vállalkozó ny. üzemvezető, őstermelő Kérjük, hogy október 18-án szavazatával támogassa jelöltjeinket! Polgárokkal a városért! Még munkanélküliek átképzése is folyik az Adyban Ez a NAT-helyzet a szakképzésben