Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-04-19 / 7. szám

6 SZEKSZÁRDI 1998. ÁPRILIS 19. Klasszikus duettek KI Ő? 1. Föld nélküli szegényparasztok leszármazottjaként született. 2. Nyíregyházán tanítóképző főiskolát végzett. 3. Tolna megyében is tanítóskodott. 4. A II. világháború végén munkaszolgálatra hívták be, de megszökött a nyilasok elől. 5. Súlyos tüdőbetegséget szerzett, mely hat éven át gyötörte. 6. Első versei Illyés támogatásával az Új Hang című folyóiratban jelentek meg. 7. 1963-ban Szabolcs-Szatmár megye országgyűlési képviselőjévé választották. 8. Prózai írásait, tanulmányait, irodalompolitikái cikkeit A zsezsemadár című kötetében gyűjtötte össze. 9. Életében megjelent utolsó kötete az Eső a homokra címet viseli. 10. Egy távoli ázsiai országban, agyvérzésben halt meg. Legutóbbi számunkban közölt rejtvényünk megfejtése: Reviczky Gyula. Könyvjutalmat nyert: Visnyei Erzsébet, szekszárdi olvasónk. PINTÉR GABRIELLA a zeneiskola ifjú magánénektanára egyre aktívabban veszi ki részét a város zenei életében. Minden fellépésén újabb tanújelét adja fejlődésének. Az április 14-ei műsorán újra megcsodálhattuk adottan szép énekhangját, amely minden regiszterben egyre csengőbbnek tűnt. Kultúrált orgánuma mellett most is kitűnt a pontos belépéseivel, remek légzéstechnikájával és jó szövegkiejtésével. Ezen az esten meglepett hajlékony dinamikai árnyalásaival, amivel egyre közelebb kerül a zenei tartalom jobb megformálásához. így jutott el például Schubert: Auf dem Wasser zu singen szépen megformált tetőpontjaihoz. Rátalált a Schuberti líra legszebb vonásaira, amely bensőséges, melegszívű és oldott. így jutott el a Debussy: Arietta választékos eleganciájához és Grieg: Szeretlek című dalának elementáris kitöréseihez. GOGL ÍRISZ kollégájával 8 duettet hallottunk. Jó partnert talált ezekhez a kamarazenei igényességhez és fegyelmezettséghez szoktató előadáshoz. Gogl írisz a szólószámaiban azonban elmaradt Pintér Gabriella rutinosabb, oldottabb előadásától. Valószínűleg ez a rutinhiány okozta iskolás merevségét. A kitűnően megoldott duettek mellett talán csak a Schumann: Mondnacht című dalában ragadott meg lírai adottságaival. Ebben minden bizonnyal segítette az előadót maga a zeneköltő, aki 1840-ben házassága hozományaként egy év leforgása alatt 138 dalt komponált, amelyekből sugárzik a szuggesztivitás. Nincs a zenetörténetben példa arra, hogy a zeneszerző olyan mélyen és magávalragadóan bele tudott volna hatolni a költők gondolatvilágába, mint Schumann. Erre érzett rá ezúttal az előadó. KUGLER ZSUZSA az est zongorakísérője most is felsőfokon dicsérhető. ízlése, kultúrája, felkészültsége láthatatlanul is irányítója volt az est minden számának. A jövőben is örömmel nj gyünk ilyen koncertre, aho dal az ember művészi ösztönének egyik legelementárisabb megnyilatkozása. Most is kitűnt: a legszebb hangszer az emberi hang. A koncert címadó összefoglalása: a KLASSZIKUS DUETTEK azonban vitatható, ugyanis nyolc duettet és 15 műdalt hallottunk a romantikus dalirodalomból. Hur Zenetanárok zongorahangversenye Több mint negyedszázados múltra tekinthet vissza Tolna megye székhelyén a Zenetanárok Országos Zongorahangversenye. Az elsőt 1972-ben rendezte Szekszárd városa Hűsek Rezső, Cziffra-díjas zongoraművész, a helyi Liszt Ferenc zeneiskola alapító igazgatójának kezdeményezésére. A X. Országos Zongoraversenynek április 23-a és 26-a között a Művészetek Háza ad otthont. A két fordulóból álló megmérettetésen ez alkalommal harmincöt induló bizonyítja tudását és felkészültségét. A csütörtökön, 19.30-kor kezdődő nyitóhangversenyt pénteken és szombaton 9 órától az elődöntők követik, majd vasárnap 9 órától már a döntőt kísérheti figyelemmel a közönség. Az eredményt 16 órakor hirdeti ki Falvai Sándor zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora vezette zsűri. Új Dunatáj - írások 1848/49-ről A Szekszárdon megjelenő Új Dunatáj című folyóirat idei első (márciusi) száma Mészöly Miklós A mesterségről című írásával kezdi szemléjét. Az esszében Mészöly a művészetről, a próza- ^ írásról, a műalkotás jellemzőiről fejti ki véleményét. Buda Attila fővárosi könyvtáros Babits Mihályra vonatkozó kutatásának újabb eredményeit adja közre. Lovas Csilla szekszárdi múzeológus ugyancsak Babits Mihály egyik - s eddig ismeretlen -, Kosztolányinak címzett levelét ismerteti. Továbbra is Babits a központi szereplője Vengrinyák Edit budapesti egyetemi hallgató tanulmányának, mely a Babits Mihály a legújabb irodalomról címet viseli. Dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója Perczel Mór életútját részletezi, Tarr Klára főiskolai oktató A Tolna megyei németség identitásának ^^ kulása 1848-ban címmel foglalja össze a témakörről a tudnivalókat. Dr. Töttős Gábor helytörténész 1848/49 Tolna megyére vonatkozó irodalmi emlékeit kutatta fel. Nagy Janka Teodóra néprajzos a szabadságharc Tolna megyei néphagyományokban megőrzött emlékeiről készített tanulmányt. A melléklet - Csak meghajoltunk, de el nem törénk - Drescher J. Attila főiskolai oktató nevéhez fűződik. Az N. Horváth Béla főszerkesztő által jegyzett tudományos és művészeti szemle már kapható az újságárusoknál.