Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-03-02 / 4. szám
12 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1997. MÁRCIUS 2. Szekszárd Big Band A Szekszárd Big Band február 17-i koncertje - mint eddig 1979 óta mindig most is telt házat vonzott. Népszerűségük töretlenül ível felfelé, amit sok kül- és belföldi szereplésük is igazol. Sikerük titka, hogy az együttes tagjai határtalan lelkesedéssel, sok munkával és rendszeres próbákkal készülnek fellépéseikre. Ennek is eredménye, hogy a különböző hangszerszekciók: a trombita, a pozaun és a szakszofonkórus arányosan kontrasztálnak a ritmusszekcióval (dob, gitár és zongora) és alehetséges szólistákkal. Műsorukat eredeti kottából játsszák, ezért is minden számuk hiteles. Szeretik ezt a sajátos stílust és teljesen sajátjuknak tekintik. Az együttes lelke Pecze István, a zeneiskola igazgatóhelyettese nemcsak kitűnő szervező, nevelő, hanem zeneakadémiát végzett profi színvonalú muzsikus, aki tudja az emberi értékeket kezelni és immár 17 éve tartja össze a közben már európai színvonalúvá vált együttesét. Igen imponáló, hogy nincs szükségük kisegítő vendégszereplőkre. Még a szólisták is saját nevelésűek. A Fűzi János vezette kis Big Band sokat fejlődött, amit az is mutat, hogy egyes tagjai már a felnőtt együttesben is játszanak. Ezzel egyben az utánpótlásuk is biztosítva van. A szólisták közül Kovács Zsolt kulturált, szép, puha hangjával tűnt ki. Kajsza Pál nagyon tehetséges pozaunista. Weisz Gábor tenorszakszofonos átütő hangja és Tóth Viktor hajlékony hangszerkezelése éppúgy hozzájárult az est sikeréhez, mint Csepregi Péter, aki biztos stílusérzékű énekes szólistának bizonyult. Az egyenletes színvonal miatt nehéz kiemelni egy-egy számot. E sorok írójának például a romantikus Harlem Nocturne és a lelkesítő New York New York tetszett legjobban. A szűnni nem akaró tapsokat az együttes két ráadásszámmal köszönte meg. jj u r Ki ő? 1. Kolumbiai író (1928). Regényeiben Latin-Amerika múltját és jelenét örökíti meg. 2. 1947-ben jogi tanulmányokba kezd Bogotában, amikor is zavargások miatt bezáiják az egyetemet. Később máshol folytatja a tanulást, de emellett szívesen foglalkozik újságírással. 3. Első regénye 1952-ben jelenik meg. A történet a feltételezett Macondában játszódik, majdnem minden regényének helyszínén. Már ekkor jellemző rá, hogy nem a cselekményre, hanem a légkör leírására helyezi a hangsúlyt. 4. 1954-ben az író az El Espectador című újság munkatársa, majd sztárriportere. Amikor lapja megszűnt, éppen Párizsban tartózkodott, s úgy dönt, hogy ott ií marad. Teljesen beletemetkezik az írásba. Ez idő tájt írja meg egy polgárháborús katonatiszt sorsát, aki már hosszú évek óta nyugdíjigényének tisztázására vár... 5. 1964-ben Mexikóba költözik és filmforgatókönyveket is ír. 1962-ben megjelenik azon regénye, amelyben egy faluközösség lakói azzal töltik idejüket, hogy egymást figyelik, mert hogy korábban titokban tartott igazságokat hoznak egyesek nyilvánosságra. A légkör: gyűlölködő. 6. 1967: világsiker. Spanyolországba költözvén, ott jelenik meg leghíresebb műve. Nevét már az egész világon ismerik. 7. 1982: irodalmi Nobel-díj. Az író 1981-ben adta ki a Cronica de una inueste annunciada című kisregényét, amely egy olyan gyilkosságról szól, amit a családi becsület megóvása érdekében követtek el. Egy évvel később megkapja a legnagyobb irodalmi díjat. 8.1994-ben jelenik meg a Del amory otros demonios, legújabb kötete pedig a Relato de un noufrago. (Előző rejtvényünk megfejtése: Szakály Ferenc. Könyvjutalmat nyert Haidt Erzsébet szekszárdi olvasónk.) N. J. Könyvsarok Kalocsai „nagy vesztesként" A szó legigazibb értelmében „ringbe került" az Unió Box Team Szekszárd szombaton este Bécsben a nagyszabású, amúgy nemcsak Európára, hanem a világra szóló profi ökölvívógálán. Olyan helyre toppant be meghívottként, versenyzőstül (a WBU világbajnoki címért harcoló Kalocsai Zoltán), edzőstül (Rácz György, a legerősebb honi profi bokszformáció szakmai vezetője), menedzserestül (Rácz Félix, a csapat alig múlt húszéves menedzsere), szorítósegédestül (Erős Lajos, a szekszárdi klub ismert félnehézsúlyú versenyzője), amely a profi boksz elitet jelenítette meg, amely világ számukra is jobbára a sportág profi változatára, annak kellő tálalására nagy hangsúlyt fektető német magántelevízóból, a nálunk is sok helyütt fogható RTL-ről volt ismert. Eleven hús-vér emberként jelent meg előttük, mellettük a német nyelvterületen a legkiemelkedőbb profi mérkőzéseket szervező Wielfried Soverland, aki beiktatta műsorába a WBU könnyűsúlyú világbajnoki mérkőzését, a George Scott-Kalocsai Zoltán találkozót. Ott volt a ring mentén (is) de legtöbbet a Kurhalle alkalmi stúdiójában, szakkomentátorként - a németek bokszistene: Henry Maske. Beleszaladhattak az abszolút nehézsúlyú világbajnoki cím elhódítását is tervezgető amerikai Lewis Lennox menedzserébe, Frank Wassen-be, aki Kalocsai harcosságát, küzdőképességét dicsérte. Testközelből láthatták a színészi, műsorvezetői, valamint a férfi manökeni erényeket egyaránt megtestesítő, a világ legjobb „ringbeszélőjeként" is titulálható Michail Buffört. Nemcsak láthatták, hanem szót is válthattak vele. Ő konferálta tol Kalocsai meccsét, s ő is hirdette ki az ötezres közönség rokonszenvét kivívó meccs végeredményét, BufFor - aki már számtalan Foremann, Tyson, Holyfiied meccsen működött közre Las Vegasban - gratulált a gála, mint utólag kiderült legjobb meccsét produkáló két öklözőnek - Kalocsainak is! Elmaradt a meglepetés, de erre a meccsre különösebb aránytévesztés nélkül is mondhatjuk győzelemmel felérő volt. Egy olyan 12 meneten át történő - helyenként győzelmi reményeket is megvillantó - helytállásról van szó, amely a nemzetközi porondon még nem igazán jegyzett magyar profi ökölvívást egészen más megvilágításba helyezheti. Mert bizony meg kellett küzdeni bizonyos előítéletekkel, tamáskodásokkal ezen a szinten. „Itt van egy magyar" - olvasom a meccs előtt a műsorfüzetet - „igaz a WBU nemzetközi bajnoka, de mi a nagy osztrákok és németek nem ismeijük azokat az ellenfeleket, akiket ez a Kalocsai-BufTo után szabadon imígyen hangoztatva: „Kalocsááááájaüj - tizenhétszer'legyőzött. Most mindenképpen kiderül mit tud" - folytatódtak a sorok. Tudott kezdeményezni egy minden zsigerében, mozdulatában nemzetközi klaszszisra valló, remek testi felépítésű igazi világbajnok ellen. A Kalocsai jobbegyenesek éppúgy Scottban, Scotton is maradandó nyomokat hagytak, mint a korábbi ellenfeleken, akikkel a magyar fiú találkozott. Erőltette ő a győzelméhez elengedhetetlenül szükséges belharcot is, de itt már a gyorsaságára építő, másodszándékú kontraboxot művészi fokon előadó svéd-amerikai diktált. S amit ez a lassan a harmadik iksze felé közelítő srác a vese tájékán elviselt! S ezek után - no és egy tizedik menetbeli padlófogást követően - feltámadásképpen produkált - az előtt képzeletbeli kalapját emelgette a Kurhalle a bokszot igazán értő és szerető ötezres közönsége. Nem a jó szomszéd^^ ság, a kiegyezés utáni történelmi sógorsáBp okán álltak át ennyire egyértelműen Kalocsai mellé, sokkal inkább masszív volta, szívóssága okán, a téttől még jobban megacélosodott akaratereje láttán. Ez utóbbi fogta meg a vilgáhírű Lennox Lewis menedzserét is, akit az általa is igen jónak titulált könnyűsúlyú döntő közben-utána megjegyezte: „Ennek a fiúnak kétszer akkora szíve van, mint Scottnak, de az amerikainak kétszer akkor tapasztalata." A fentiek után világos, hogy a vesztes is jól jött, jól jöhetett ki ebből az élete első világbajnoki döntőjéből. Bár Kalocsáááájüj Buffor után szabadon - még vasárnap délelőtt is búskomoran pihengetett a szállodában - hiába no ő nagyon „belelovalta" magát abba, hogy „elintézi" ezt a Scott-ot, nem igazán dobta föl teljesítményének pozitív nemzetközi visszhangja, a közelállók kézszorongató gratulációja. Talán menedzserének azon információja igen, hogy e teljesítménye okán a WBU-vezérkarának esze ágában sincs megfosztani nemzetközi bajnoki címétől, sőt!... Ha Scott - mintahogy a helyszínenjelezte - hamarosan súlycsoportot vált a WBU-nál: följebb megy, akkor John W. Robinson a WBU elnökéneka megüresedett trónért folytatandó harcban egyik mérkőzőként éppen Kalocsait fogja jelölni... (A kalocsai meccset az Eurosport teljes egészében felvételről adja a jövő héten.) Bálint György PeterKline: Zseninek születtünk A kötet alcímének költői kérdése: hogyan élesszük fel a gyermekek és önmagunk zsenialitását? Egyszerű, el kell hinni, hogy mi is, meg utódaink is lángelmék vagyunk. További ió hír. nogy a bennünk szunnyadó szikra könnyen fel is szítható\ önbizalom és gyakorlatozás kérdésé az egész. Dee Dickinson iskolaigazgató ajánlása szerint éppenjókor, azaz kellő időben jelent meg a könyv, amikor még nincs veszve semmi, mert a szerző az emberi felfogóképesség és a sikeres oktatási stratégiák legújabb kutatásairól ad számot, csak ki kell választani a számunkra kedvezőt. Nem csak sok száz praktikus ötlettel segíti az iskolai és az otthoni tanulast, de elgondolkodtat azon is, hogy a már kissé nehéz fejű felnőttek számára mit is jelent az ismeretek megszerzése a mindennapi életben. Először is mindenkinek meg kell változni egy kicsit, s aztán segítségképpen egy olyan feladatgyűjteménnyel megbirkózni, amely által a szerző állítólag már sok embert segített intelligenciája mély tartalékainak feltárásához. Még az is lehet t hogy nem is tudunk a tartalékainkról, állítja. Nem tudom, de lehet, hogy az olvasást is gyakorolni kell? (Agykontroll-konyvek) N.J. térhetett haza Bécsből