Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-02 / 4. szám

12 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1997. MÁRCIUS 2. Szekszárd Big Band A Szekszárd Big Band február 17-i koncertje - mint eddig 1979 óta mindig ­most is telt házat vonzott. Népszerűségük töretlenül ível felfelé, amit sok kül- és belföldi szereplésük is igazol. Sikerük titka, hogy az együttes tagjai határtalan lel­kesedéssel, sok munkával és rendszeres próbákkal készülnek fellépéseikre. En­nek is eredménye, hogy a különböző hangszerszekciók: a trombita, a pozaun és a szakszofonkórus arányosan kontrasztálnak a ritmusszekcióval (dob, gitár és zon­gora) és alehetséges szólistákkal. Műsorukat eredeti kottából játsszák, ezért is min­den számuk hiteles. Szeretik ezt a sajátos stílust és teljesen sajátjuknak tekintik. Az együttes lelke Pecze István, a zeneiskola igazgatóhelyettese nemcsak kitű­nő szervező, nevelő, hanem zeneakadémiát végzett profi színvonalú muzsikus, aki tudja az emberi értékeket kezelni és immár 17 éve tartja össze a közben már európai színvonalúvá vált együttesét. Igen imponáló, hogy nincs szükségük kisegítő vendégszereplőkre. Még a szó­listák is saját nevelésűek. A Fűzi János vezette kis Big Band sokat fejlődött, amit az is mutat, hogy egyes tagjai már a felnőtt együttesben is játszanak. Ezzel egyben az utánpótlásuk is biztosítva van. A szólisták közül Kovács Zsolt kulturált, szép, puha hangjával tűnt ki. Kajsza Pál nagyon tehetséges pozaunista. Weisz Gábor tenorszakszofonos átütő hangja és Tóth Viktor hajlékony hangszerkezelése éppúgy hozzájárult az est sikeréhez, mint Csepregi Péter, aki biztos stílusérzékű énekes szólistának bizonyult. Az egyenletes színvonal miatt nehéz kiemelni egy-egy számot. E sorok írójá­nak például a romantikus Harlem Nocturne és a lelkesítő New York New York tetszett legjobban. A szűnni nem akaró tapsokat az együttes két ráadásszámmal köszönte meg. jj u r Ki ő? 1. Kolumbiai író (1928). Regényei­ben Latin-Amerika múltját és jelenét örökíti meg. 2. 1947-ben jogi tanulmányokba kezd Bogotában, amikor is zavargások miatt bezáiják az egyetemet. Később máshol folytatja a tanulást, de emellett szívesen foglalkozik újságírással. 3. Első regénye 1952-ben jelenik meg. A történet a feltételezett Macon­dában játszódik, majdnem minden re­gényének helyszínén. Már ekkor jel­lemző rá, hogy nem a cselekményre, hanem a légkör leírására helyezi a hangsúlyt. 4. 1954-ben az író az El Espectador című újság munkatársa, majd sztárri­portere. Amikor lapja megszűnt, ép­pen Párizsban tartózkodott, s úgy dönt, hogy ott ií marad. Teljesen beletemet­kezik az írásba. Ez idő tájt írja meg egy polgárháborús katonatiszt sorsát, aki már hosszú évek óta nyugdíjigényének tisztázására vár... 5. 1964-ben Mexikóba költözik és filmforgatókönyveket is ír. 1962-ben megjelenik azon regénye, amelyben egy faluközösség lakói azzal töltik ide­jüket, hogy egymást figyelik, mert hogy korábban titokban tartott igazságokat hoznak egyesek nyilvánosságra. A lég­kör: gyűlölködő. 6. 1967: világsiker. Spanyolországba költözvén, ott jelenik meg leghíresebb műve. Nevét már az egész világon is­merik. 7. 1982: irodalmi Nobel-díj. Az író 1981-ben adta ki a Cronica de una inueste annunciada című kisregényét, amely egy olyan gyilkosságról szól, amit a családi becsület megóvása érde­kében követtek el. Egy évvel később megkapja a legnagyobb irodalmi díjat. 8.1994-ben jelenik meg a Del amory otros demonios, legújabb kötete pedig a Relato de un noufrago. (Előző rejtvényünk megfejtése: Sza­kály Ferenc. Könyvjutalmat nyert Haidt Erzsébet szekszárdi olvasónk.) N. J. Könyvsarok Kalocsai „nagy vesztesként" A szó legigazibb értelmében „ringbe ke­rült" az Unió Box Team Szekszárd szomba­ton este Bécsben a nagyszabású, amúgy nemcsak Európára, hanem a világra szóló profi ökölvívógálán. Olyan helyre toppant be meghívottként, versenyzőstül (a WBU világbajnoki címért harcoló Kalocsai Zol­tán), edzőstül (Rácz György, a legerősebb honi profi bokszformáció szakmai vezető­je), menedzserestül (Rácz Félix, a csapat alig múlt húszéves menedzsere), szorítóse­gédestül (Erős Lajos, a szekszárdi klub is­mert félnehézsúlyú versenyzője), amely a profi boksz elitet jelenítette meg, amely vi­lág számukra is jobbára a sportág profi válto­zatára, annak kellő tálalására nagy hang­súlyt fektető német magántelevízóból, a ná­lunk is sok helyütt fogható RTL-ről volt is­mert. Eleven hús-vér emberként jelent meg előttük, mellettük a német nyelvterületen a legkiemelkedőbb profi mérkőzéseket szer­vező Wielfried Soverland, aki beiktatta mű­sorába a WBU könnyűsúlyú világbajnoki mérkőzését, a George Scott-Kalocsai Zol­tán találkozót. Ott volt a ring mentén (is) ­de legtöbbet a Kurhalle alkalmi stúdiójá­ban, szakkomentátorként - a németek bokszistene: Henry Maske. Beleszaladhat­tak az abszolút nehézsúlyú világbajnoki cím elhódítását is tervezgető amerikai Lewis Lennox menedzserébe, Frank Wassen-be, aki Kalocsai harcosságát, küzdőképességét dicsérte. Testközelből láthatták a színészi, műsorvezetői, valamint a férfi manökeni erényeket egyaránt megtestesítő, a világ leg­jobb „ringbeszélőjeként" is titulálható Mi­chail Buffört. Nemcsak láthatták, hanem szót is válthattak vele. Ő konferálta tol Kalo­csai meccsét, s ő is hirdette ki az ötezres kö­zönség rokonszenvét kivívó meccs végered­ményét, BufFor - aki már számtalan Fore­mann, Tyson, Holyfiied meccsen működött közre Las Vegasban - gratulált a gála, mint utólag kiderült legjobb meccsét produkáló két öklözőnek - Kalocsainak is! Elmaradt a meglepetés, de erre a meccsre különösebb aránytévesztés nélkül is mond­hatjuk győzelemmel felérő volt. Egy olyan 12 meneten át történő - helyenként győzel­mi reményeket is megvillantó - helytállásról van szó, amely a nemzetközi porondon még nem igazán jegyzett magyar profi ökölvívást egészen más megvilágításba helyezheti. Mert bizony meg kellett küzdeni bizonyos előítéletekkel, tamáskodásokkal ezen a szinten. „Itt van egy magyar" - olvasom a meccs előtt a műsorfüzetet - „igaz a WBU nemzetközi bajnoka, de mi a nagy osztrákok és németek nem ismeijük azokat az ellenfe­leket, akiket ez a Kalocsai-BufTo után szaba­don imígyen hangoztatva: „Kalocsááááájaüj - tizenhétszer'legyőzött. Most mindenkép­pen kiderül mit tud" - folytatódtak a sorok. Tudott kezdeményezni egy minden zsi­gerében, mozdulatában nemzetközi klasz­szisra valló, remek testi felépítésű igazi vi­lágbajnok ellen. A Kalocsai jobbegyenesek éppúgy Scottban, Scotton is maradandó nyomokat hagytak, mint a korábbi ellenfele­ken, akikkel a magyar fiú találkozott. Eről­tette ő a győzelméhez elengedhetetlenül szükséges belharcot is, de itt már a gyorsasá­gára építő, másodszándékú kontraboxot művészi fokon előadó svéd-amerikai dik­tált. S amit ez a lassan a harmadik iksze felé közelítő srác a vese tájékán elviselt! S ezek után - no és egy tizedik menetbeli padlófo­gást követően - feltámadásképpen produ­kált - az előtt képzeletbeli kalapját emelget­te a Kurhalle a bokszot igazán értő és szere­tő ötezres közönsége. Nem a jó szomszéd^^ ság, a kiegyezés utáni történelmi sógorsáBp okán álltak át ennyire egyértelműen Kalo­csai mellé, sokkal inkább masszív volta, szí­vóssága okán, a téttől még jobban megacé­losodott akaratereje láttán. Ez utóbbi fogta meg a vilgáhírű Lennox Lewis menedzserét is, akit az általa is igen jónak titulált könnyű­súlyú döntő közben-utána megjegyezte: „Ennek a fiúnak kétszer akkora szíve van, mint Scottnak, de az amerikainak kétszer akkor tapasztalata." A fentiek után világos, hogy a vesztes is jól jött, jól jöhetett ki ebből az élete első vi­lágbajnoki döntőjéből. Bár Kalocsáááájüj ­Buffor után szabadon - még vasárnap dél­előtt is búskomoran pihengetett a szállodá­ban - hiába no ő nagyon „belelovalta" ma­gát abba, hogy „elintézi" ezt a Scott-ot, nem igazán dobta föl teljesítményének pozitív nemzetközi visszhangja, a közelállók kéz­szorongató gratulációja. Talán menedzseré­nek azon információja igen, hogy e teljesít­ménye okán a WBU-vezérkarának esze ágá­ban sincs megfosztani nemzetközi bajnoki címétől, sőt!... Ha Scott - mintahogy a hely­színenjelezte - hamarosan súlycsoportot vált a WBU-nál: följebb megy, akkor John W. Ro­binson a WBU elnökéneka megüresedett tró­nért folytatandó harcban egyik mérkőzőként éppen Kalocsait fogja jelölni... (A kalocsai meccset az Eurosport teljes egészében felvételről adja a jövő héten.) Bálint György PeterKline: Zseninek születtünk A kötet alcímének költői kérdé­se: hogyan élesszük fel a gyerme­kek és önmagunk zsenialitását? Egyszerű, el kell hinni, hogy mi is, meg utódaink is lángelmék va­gyunk. További ió hír. nogy a ben­nünk szunnyadó szikra könnyen fel is szítható\ önbizalom és gya­korlatozás kérdésé az egész. Dee Dickinson iskolaigazgató ajánlása szerint éppenjókor, azaz kellő időben jelent meg a könyv, amikor még nincs veszve semmi, mert a szerző az emberi felfogóké­pesség és a sikeres oktatási straté­giák legújabb kutatásairól ad számot, csak ki kell választani a számunkra kedvezőt. Nem csak sok száz praktikus ötlettel segíti az iskolai és az otthoni tanulast, de elgondolkodtat azon is, hogy a már kissé nehéz fejű felnőttek szá­mára mit is jelent az ismeretek megszerzése a mindennapi élet­ben. Először is mindenkinek meg kell változni egy kicsit, s aztán se­gítségképpen egy olyan feladat­gyűjteménnyel megbirkózni, amely által a szerző állítólag már sok embert segített intelligenciája mély tartalékainak feltárásához. Még az is lehet t hogy nem is tu­dunk a tartalékainkról, állítja. Nem tudom, de lehet, hogy az ol­vasást is gyakorolni kell? (Agy­kontroll-konyvek) N.J. térhetett haza Bécsből

Next

/
Oldalképek
Tartalom