Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-02 / 4. szám

13 1997. MÁRCIUS 2. , SZEKSZÁRDI fASARNAP Előrehozott edzőváltás a KSC-nél Újvári IVliklós áll a nagy kihívás elébe Az edzőfogyasztás tekintetében az 1-8. helyek egyikébe biztosan „beférő" KSC Szekszárdnál ismét történt válto­zás a napokban. Na, most nem a meg­szokott koreográfiáról van szó, amikor megköszönik az éppen aktuális tréner áldásos vagy éppen kevésbé áldásos te­vékenységét, vagy nem újítják meg a le­járt szerződését. No nem, Guóth Iván­nal - akinek itteni érdemeit a mostan­ság hirtelenjében ellene fordulók sem vitatják - efféle magyaros közjátékot mégsem illik űzni. Részint azért, mert a látottak függvényében aligha tehető a ^éncr elsőszámú felelőssé, hovato­vább bűnbakká azért, hogy az ezen a nyáron nem olcsón megtartott, illetve hozzávásárolt csapat végül is nem ke­rült be a legjobb nyolc közé. A tréner ­érezve-látva a kiszolgáltatottságát bi­"zonyos játékosoktól, vezetőktől - már akkor mondogatta, hogy nem csinálja tovább, amikor még a mainál jóval nap­fényesebb időszakot ért meg a csapat. Persze, amikor beköszöntek az általa prognosztizált, az elitbejutást szerte­foszlató kínos vereségek a Zala Volán, az Égis (kétszer is), a Közgáz és a Baja ellen, akkor hirtelenségében felizzott az ellentétek addig szunnyadó parazsa. Guóth, amikor azt érzékelte, hogy a ve­le má is szimpatizáló, őt respektáló so­ros ügyvezetőelnökként is funkcionáló főszponzoron a volános dr. Szőlösi Fe­rencen kívül nincs igazi támogatottsá­ga, akkor jutott arra az elhatározásra, hogy maga is keresi az utódját. Beszélt a soproni Balkovits Tamással, felkeres­te a Baján éppen szabad Nagypál Gá­bort. „Lehet, hogy unnak már engem, nem tudok hatni rájuk, jöjjön valaki, akár már most a rájátszásra" - mondta önmarcangoló keserűséggel. - Szó sincs Iván menesztéséről ­mondta Szőllősi úr. - Ez a lépésünk, hogy most mindjárt sebtében a fővárosból Újvári Miklóst szerződtettük, sokkal inkább a jövőt célozza, mint ajelen eredménytelensé­gének javítását. Guóth mester ugyanis már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy nyáron minden körülmények kö­zött távozik, vagyis nekünk újfent meg kell oldani az edzőkérdést, ami nem egykönnyen kipipálható feladat, ha mondjuk csak májusban kezdünk el keresgélni. Ivánnal és vezetőtársaim­mal közösen kerestük a megoldást, s ebben az is benne volt, hogy úgy álla­podtunk meg valakivel, hogy már a rá­játszásra átveszi a csapatot. A szólás szerint lakva jobban megismerhetjük Kulissza Zavarják rendesen a nézők tisztánlá­tását a honi labdajátékok televíziós köz­vetítési jogáért dúló háborúban. Futball Duó Kft., Sport TV Kft., Felesport, Film­Net, Szaknévsor, Bodnár (ez utóbbi kettő valószínűleg összetartozó), Knézy, Hege­dűs, Peták, MTV, Duna TV). Nem érti a honpolgár, hogy miért nem olyan tiszta és világos ez, mint mondjuk Németor­szágban, ahol a SAT1 televíziós társa­ság fizeti a legtöbbet a Bundesligáért (három évre - háromszázmillió márka), s ezután ö értékesíti a műsort más társa­ságoknak. Itt is a már működő és a még nem működő piacgazdaság párhuzamá­val állunk szembe. Amíg a németeknél a féltucatnál több országos sugárzású - mi több: nemzetközileg is fogható műhol­das - tévétársaság valóban harcol a po­zícióért, addig idehaza a főtévék nem tudják a jogok megvásárlásához előte­remteni a kellő tökét. Aki pedig esetleg mégis tudná, az nem nagyon akarja, hi­szen a monopolhelyzetből adódóan ide­haza még most is az dívik, hogy a tévék kérnek pénzt a sporteseményt produká­lótól. Erről jó néhány rangos sportese­mény szervezői, ha nagyon akarják, konkrétumokkal is szolgálnak. (Na már most, a mi kis vadkapatalista elemekkel jócskán átszőtt, „alakulgató piacgazda­ságunkban közvetítő-közvetítőre is szük­ség van, aki fizet, illetve fizetett a jogért. De ez a jogtulajdonos momentán nem rendelkezik televízióval, mint mondjuk Silvio Berlusconi, az olasz Milán fő­szponzora. Az a televízió pedig - a mindmáig egyetlen „nagytévé" - a reklámozás sok százmillióval kecsegetető profitjában" nem akar, mondjuk egyharmados ki­sebbségben részesülni, a viszonteladó Bodnár-cégekkel szemben... ?Ezért hát a Bodnárt ki-illetve leszorítani igyekvő, dr. Hegedűs Csabával fémjelzett újabb köz­vetítő-közvetítő: a Felesport. Az amúgy egyszerű kereskedelmi ügylet kezd lát­szólag olyannyira bonyolulttá válni, mint némelyik tálalt privatizációs ügylet '97 Magyarországában... egymást, így az esetleges szerződés aláírásakor mindkét részről kevesebb a kockázati tényező. Újvári edzi és meccselteti a felnőtt csapatot, Guóth Iván pedig azzal a nagy tudásával, ta­pasztalatával, amivel rendelkezik, ami­vel három bajnoki évben is rendelkezé­sünkre állt, segíti az egész szakosztály munkáját. Logikus és perspektivikus, amit Szőllősi úr mond, de azt a békát végül is Guóthnak kell lenyelnie. A távoli vi­dékekről érkező telefonok a dolgok vulgáris leegyszerűsítése után az ő „ki­rúgatása" felől érdeklődnek. A különös helyzet elviselésében azért segítséget nyújt az utód, Újvári Miklós habitusa, intelligenciája, aki most is partnerként, régi barátként kezeli őt, akinek a meg­látásaira feltétlenül épít. - Az idősebb kosaras generációnak nem kell különösebben Önt bemutatni, ám a fiatalabbaknak - s itt most nem a szakemberekre, hanem a sportág örven­detesen gyarapodó népes táborára, a szurkolókra gondolok - már vázolni szükségeltetik a pályafutását. Ha nagy vonalakban megtenné ezt a Vasárnap ol­vasóinak kedvéért... - Szívesen, hiszen a Szekszárd-szim­patizánságom nem újkeletű. 1983-90 között a Ganz MÁVAG női NB l-es csapatának a vezető edzője voltam, számtalan Szekszárd elleni meccset őr­zők az emlékezetemben. Ezek apropó­ján jó kapcsolat alakult ki a csapattal, a várossal, annak akkori vezető edzőjé­vel, Vertetics Istvánnal, hovatovább dr. Sólyom Bódog elnök úrral. Aki már an­nak idején is próbált engem Szekszárd­ra csábítani. Az ajánlattól kellőképpen elcsábultam, de mégsem vállalhattam el a feladatot, mert három felcseperedő gyerek esetében nem vállalhattam fel az ingázást vagy a tartós távollétet a családtól. - Ami késik, az nem múlik, különö­sen, ha az ember is akarja... - Igen, az akkori alapprobléma már elhárult: a gyerekek felnőttek, így több szempontból is motiváló volt a szek­szárdi megkeresés. Remélem, hogy a csapat felrázásában tudok segíteni és a rájátszás első körében megszerezzük a 9-10. helyek valamelyikét. Ehhez a magam munkája, tudása mellett szük­ségem van minden segítő, jószándékú információra, mindenekelőtt Ivánéra akit már régóta ismerek, tisztelek. Én még játszottam a Ganz MÁVAG csa­patában, amikor ő már a kecskeméti fiúkat dirigálta. Egyesület kézis szurkolóknak Nemcsak a klub vezetői, hanem népesnek tekinthető szurkolóik is mozgolódnak. Az újfent az élvo­nal kapuján kopogtató Ferropa­tent-Lazúr szurkolói arra az elha­tározásrajutottak, hogy itt az ideje megalakítani a csapat mögött­mellett álló Kézilabda Baráti Egyesületet. Az alakuló gyűlés március 14­én a szekszárdi BM-klub tanács­termében lesz. Bővebb tájékozta­tást az alapítónak tekinthető Mé­száros Zoltántól (Szekszárd, Re­mete utca 10.) kaphatnak az egye­sület munkájában részt venni kí­vánók. - Mik az általános benyomásai a je­lenlegi szekszárdi játékosállományról? - Kedvezőek. Az első edzések után már láthattam, hogy több jól képzett já­tékossal rendelkezik a Szekszárd, olya­nokkal, akik nagyon jó iskolákból ke­rültek ki (Bp. Spartacus, Szeged, Pécs). Úgy érzem, lehet még őket motiválni. - A vezetés hosszabb távon gondolkodik Önben, élni fog a kínálkozó lehetőséggel? - Nem csupán a rájátszás epizódsze­replésére gondolok, de ebbe most ne mélyedjünk bele, mert itt a konkrét fel­adat, amit meg kell oldani. Azt, hogy le­hetőleg már a rájátszás első körében biz­tosítsa a csapat NB l-es A-csoportos tag­ságot. - Ebbéli dolgát éppen családon belül is nehezíthetik, hiszen országos kuriózum­nak is számit, hogy a Közgáz csapatánál ­amely szintén tagja szeretne lenne a felső­háznak, amely legutóbb a fővárosban le­győzte a Szekszárdot - a szakmában jó res­pekttel bíró felesége a tréner. - Ez kétségtelen pikantériája az én mostani munkavállalásomnak, de együtt kell vele élni. Nem lesz családi háború a dologból, úgy gondolom, hogy mire a második Közgáz meccsre sor kerül, addigra mi már ezt, a bent­maradás kérdését lerendezzük... (A középmezőny csapatainak ráját­szása e hétvégén, szombaton elkezdő­dik: a KSC Szekszárd az Ikarusszal mérkőzik, majd 8-án az Egis-szel, 16­án a Közgáz-zal, 22-én pedig a Bajával ­mégpedig mindenkivel idehaza, Szek­szárdon. Az ezt követő négy hétben pe­dig ugyanebben a sorrendben idegen­ben szerepel a gárda. A nyolc meccs után a legjobb kettő kilencedik, illetve tizedikként marad az A-csoportban. Automatikusan tagja lesz a felsőház­nak a B-csoport első helyezettje. A ma­radó egy helyért pedig tovább küzd a rájátszás első körében 3-4-5. helyen végzett három csapat és a B-csoport második helyezettje. - begyé -

Next

/
Oldalképek
Tartalom