Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-02 / 4. szám

SZEKSZÁRDI 1997. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP Mécs Károly élménybeszámolója a mediterrán Svájcról Fokvárosi találkozó dr. Gaál Attilával A Tábla-hegy oldalában gnú- és zebracsordák legelésznek Hogy milyen kicsi a világ, azt nemrég Mécs Károly, a szekszárdi Deutsche Bühne vendégművésze tapasztalta meg igazán. A közismert színművész a múlt hónapban Dél-Afrikában lépett fel, s vajon kivel mással is futott volna össze Fokvárosban, mint dr. Gaál Attilával? Mécs Károly ugyan korábbról - látásból - ismerte már a szekszárdi Wosinksy Mór Múzeum igazgatóját, de egy kiadósabb beszélgetésre csak most, az Atlanti- és az Imiiai-óceán metszéspontjában tal^któ városban nyílott lehetőség. Az előzményekről és a találkozás körülményeiről Mécs Károly adott részletes tájékoztatást lapunknak. nőnek. Az pedig már csak ráadás, hogy a városból a közeli Tábla-hegy oldalára tekintve gnú- és zebracsordák bágyadt legelését kísérhetjük figyelemmel. - Ennyi egzotikum után voltaképpen mennyire európai jellegű Fokváros? - Azt hiszem, elég annyit mondanom, hogy a rendezettségnek, a tervszerűségnek egy olyan magas szintű megvalósulásával találkoztam, ami Európában legfeljebb csak Svájcban vagy Németországban lelhető fel. S bár Dél-Afrikában vagyunk, a város képe zömmel fehér, azazjórészt fehér emberek lakják, de természetesen számottevő a fekete, sőt a hindu és a maláj népesség is. Ahogy a barátom említette, ez egy szivárványország, itt a világ minden nációja megtalálható. - Még magyarok, sőt, szekszárdiak is elvetödnek errefelé... - Igen, jómagam is összefutottam egy szekszárdi lakossal, dr. Gaál Attila régésszel, aki most az Octopus búvárcsoport tagjaként hajóroncsokat kutat a Tábla-öbölben. A találkozás hazánk fokvárosi konzulátusán, egy fogadás alkalmából történt meg. A főkonzul az akkor éppen Fokvárosban tartózTalálkozás dr. Gaál Attilával Edo Sorger házában kodó magyar úszóválogatott tiszteletére szervezett egy kis ünnepséget, s erre kaptunk mi is, meg az Octopus tagjai is meghívást. - Nagy volt a meglepetés, amikor a tömegben hirtelen felfedezte a szekszárdi múzeum igazgatóját? - Az öröm magának a találkozásnak szólt, hiszen arról azért tudtam, hogy dr. Gaál Attila errefelé kutatja a tenger mélyét. Sajnos, a munkájával a rendelkezésemre álló rövid idő miatt nem sikerült a helyszínen megismerkedMécs Károly a Tábla-hegy előtt - Szavakkal nehezen leírható élményt jelentett számomra ez a délafrikai vendégszereplés, miután egy olyan országgal, illetve vidékkel ismerkedtem meg, melyet a legtalálóbban a mediterrán Svájc névvel illethetnék. Fokváros - ahol Edo Sorger egykori osztálytársam meghívására a helyi bowling klubban tartottam nagy sikerű, magyar klasszikus költők műveiből válogatást nyújtó előadói estet - igen civilizált és kulturált metropolis benyomását kelti. Gyönyörű a fekvése, különleges a klímája: a forróságot jótékonyan enyhíti az állandó szél, a friss levegő. A vegetáció, azaz a növényzet csodálatos: a mikulásvirág itt akkora, mint nálunk egy kisebbfajta juharfa, a hibiszkuszok pedig kéttenyérnyire Mécs Károly már hazajött, dr. Gaál Attila még ott van, lapunk munkatársa, a Gyermekkert szerkesztője, Gánszler Beáta pedig éppen most utazott Dél-Afrikába, Fokvárosba (Cape Town). Még a szerdai repülőút előtt váltottunk vele néhány szót. - A meghívás dr. Gaál Attilának köszönhető, bizonyára azért, mert már több cikket, beszámolót írtam az Octopus egyesület munkájáról. Nagy örömömre szolgál, hogy a telefonon, illetve az Internet által történő kapcsolattartás után személyesen is tanúja lehetek a búvárcsoport munkájának. Fényképezőgéppel és videofelvevővel felszerelkezve két hétig maradok Dél-Afrikában, s a feltárás tanulmányozása mellett különböző megbízatásokat is teljesítek, így a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére eljuttatom a magyar konzulátusra azt a prospektust, mely Tolna megyét, s ezen belül Szekszárdot, az itteni befektetési lehetőségeket mutatja be a dél-afrikai üzletemberek számára. Gánszler Beáta ígéri: hazaérkezése után beszámol a Gyermekkert rovatban dél-afrikai élményeiről, többek között az ország csodálatos állat-és növényvilágáról. S természetesen visz magával Fokvárosba jó néhány példánnyal a Szekszárdi Vasárnapból is. nem, de az tény, hogy a fokvárosi magyar kolónia előtt jól ismert a csapat remek teljesítménye. - Miről váltottak szót egymással? - Főként az Octopus vállalkozásáról kérdezősködtem, erről dr. Gaál Attila részletes tájékoztatást adott. Mondhatni lépésről lépésre megismerkedtem a tevékenységükkel: mint megtudtam, először a növényzetet távolítják el az elsüllyedt hajótestről, azt követően pedig négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre lefényképezik és átvizsgálják a roncsot. Hihetetlen nagy és sziszifuszi munkáról van szó, de számomra úgy tűnt, hogy dr. Gaál Attilának és csapatának rendkívül tetszik ez a feladat. S ugyanakkor velük is elégedettek a vendéglátók. - Meglátása szerint miként viseli a „gyűrődést" a búvárexpedíció? - Ha valamikor, úgy most vannak igazán elemükben. S bár valamennyien azt mondják, hogy sokat fogytak, azért az a halételeken alapuló táplálkozás ellenére is látszik: még most is küzdenek a kilóikkal. - S vajon Mécs Károly megkóstolt valamilyen helyi ínyencséget? - Ami azt illeti, én nem igazán rajongok a tengeri herkentyűkért. Őszintén szólva magát az octopust, azaz a polipot sem kedvelem. Persze az Octopusról, tehát a búvárcsoportról főleg most, a dr. Gaál Attilával folytatott fokvárosi eszmecsere után egészen más a véleményem. I Irány Cape Town! Munkatársunk Afrika legdélibb pontján