Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-02-16 / 3. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. FEBRUÁR 16. Kulissza Januári számaink egyikében akár pozitív kicsengésűnek is értékelhető cikket közöltünk a szekszárdi súlyemelés több mint válságos, az eltűnéssel, .illetve megszűnéssel fenyegető állapotáról. A Szekszárd Sportklub megalakulásával - véltük - kell lennie valamilyen megoldásnak, hiszen az elnökségi tagok nem a „humán szférából" verbuválódtak, akik egytől egyig arra a bizonyos templom egerére hasonlítanak és legföljebb a retorika szintjén megmentök. Nos, ehhez képest a teljes hallgatásba burkolódzott az új klub a már két hónapja fizetést nem kapó súlyemelők felé ez idáig nem tette tiszteletét, ami az érintettek számára felettébb idegölő. Nem azt várják el, hogy mindjárt sebtében, melegében kapják meg azt, amit a társulatról kezét levevő Húsipari SE nem nagyon akar, de azt igen, hogy mi várható az elkövetkezendő hónapokban, magyarán: mire, kire van pénz és menynyi? S azt is tudni szeretnék a szekszárdi erős legények, hogy a város miként vélekedik a neki is sikereket, dicsőséget hozott sportágról, mert a decemberi pótköltségvetésből történő gyorssegélyek odaítélésekor a közgyűlés egyedül nekik mutatott fityiszt. Most a sportág egyáltalán nem kell - amit azért nehezen tudnak elképzelni az érintettek bizonyos városi illetve megyei vezetők megnyilatkozásait hallva -, vagy pedig bizonyos személyeknek még mindig a sportág körüli tüsténkedése miatt volt (?) egyfajta diszkrimináció - vetődik fel az alapkérdés a szekszárdi súlyemelés további állami támogatását illetően. Mert a fürdővizet gyerekestül mégsem lenne ildomos kiönteni... „Klasszikus szép foci megfelelő erőnléttel" Edzőként is bizonyítani akar Már a nyolcvanas években felvetődött a kérdés a szekszárdi futballszurkolókban: vajon a hetvenes évek - több kitűnő labdarúgó fémjelezte - egészen az NB I. B-ig menetelő dózsás sztárgárdából miért nem terem legalább egy, az edzői hivatást választó játékos, aki hosszabb távon is megoldás lehetett volna a kispadon. Nos, több évtized elteltével valóra válik a közép-, illetve az idősebb generáció óhaja: ha csak rövid távra (egyelőre fél évre), a legendás balszélső, pályafutását tekintve a legeredményesebb szekszárdi „öregfiú", Török Bálint megkapta a mai NB III-as felnőttcsapatot. A dolog azóta érett, amikor a már megboldogult, de sokak által sokszor emlegetett Ritmann László és az akkori vezetőedző, Kniesz Mátyás segítőként, pályaedzőként a csapathoz hívta, bő két évvel ezelőtt. Botos távozása után kézenfekvő megoldásnak tűnt Török kinevezése. Persze azok felől, akik nem ismerték komoly játékosmúltját (a hatvanas években 141-szer szerepelt az NB l-es Pécs csapatában, 41 gólt ért el, és hazatérésével meghatározó volt a szekszárdi aranycsapatban, játéka sokaknak örök emlék (azoktól érkeztek bizonyos szirénhangok a „Peca" becenévre hallgató játékos komoly edzői gyakorlat hiányából adódó maradiságáról, kinevezésének kockázatáról. így a kötelező tiszteletkörök „lefutása" után mindjárt eme provokatív kérdést tettük fel az újdonsült trénernek. - Ha vannak is olyanok, akik úgymond partvonalon kívüliségem miatt aggódnak, azokat hadd nyugtassam meg: nem edzősködtem, de futballal komolyan foglalkoztam, rengeteg meccset néztem meg szakmai szemüvegen keresztül, figyeltem, elemeztem ajátékot. Na, és az a tapasztalat, amit a hosszú játékospályafutásom során megszereztem, az, hogy olyan edzőkkel dolgoztam, mint Kovács Imre, Baráti Lajos, Börzsei János, nos ez kellő, s úgy érzem, elég muníció egy NB III-as kispadhoz. Fontosabb lehet bizonyos papíroknál, de ennek ellenére e tekintetben sem számítok „mezei" edzőnek. 1974-ben, amikor elbúcsúztam az aktív játéktól, elvégeztem egy tréneri tanfolyamot. De amikor edzést tervezek vagy vezetek, illetve gyakorlatokat állítok össze, nem ebből táplálkozom, hanem abból, amit megtanultam és elsajátítottam - a pályán. - Ennek az eredetiségét, a képzésben való New Yor Frankfurt München Róma Montreal >6.500 23.000 19.800 27.500 61 .OOO London Kairó Zürich Prága Toronto Áraink meghatározott feltételek mellett érvényesek. Közvetlen számítógépes helyfoglalás a világ csaknem valamennyi repülőjáratára, azonnali jegykiállftással. tolna touris. IATA 144 hasznosságát- improvizációidé, tankönyv oda már akkor is érezhették egyes játékosok, amikor csak pályakezdőként beállt közéjük, s oda és úgy rúgta a labdát - 55 évesen! - ahogy akarta. - Örültem, hogy egy srác pár hét elteltével elsősorban csatárokról van szó - visszajelzett, hogy a tőlem tanult, látott fortéllyal, megoldással eredményes tudott lenni. Ma is arra törekszem az edzéseken, hogy a legtöbb gyakorlatot bemutassam, persze öregurasabban teszem, mint Varga Zoltán a Ferencvárosban, az erő, a gyorsaság mára már megkopott. - '74 után nem érzett belső késztetést az edzőségre? - De igen, csakhogy akkor ebből még nemigen lehetett megélni. Nekem pedig volt egy akkoriban egzisztenciát jelentő civil foglalkozásom, így nemm került napirendre a kérdés. Egy évtizeddel később egy harmadosztályú edzősködés - a kispadok megingása ellenére is - azért megélhetéssel, valamiféle fogódzóval kecsegtetett, így ha ez idő tájt komolyan keresnek, akkor a kiszolgáltatottsággal, a háládatlansággal együtt is elképzelhgető, hogy elcsábulok. De akkoriban nem kerestek, ami alapvetően nem zavart, de az már egy kicsit igen, hogy senki semmilyen szinten nem kíváncsi a véleményemre. Nem a funkció kellett nekem, ez most sem érdekel. - Ami késik, nem múlik: itt van 1997 elején egy igazán testhez álló feladat, ott kell tartani a jő értékeit fokozatosan vesztő NB III-as Szekszárdot a Dráva-csoport élmezőnyében, miközben az is elvárás, hogy ennek a fiatal csapatnak legyen újra valamityen arculata, miközben a klub jelenlegi igazi tőkéjét jelentő fiataljátékosokfejlődjenek, lehessen építeni rájuk egy, a közeljövőben a bajnokság megnyerését megcélzó gárdában. - Első komoly edzői feladatom, úgy is állok hozzá, van is bennem egészséges versenyláz: vajon, hogy miként sikerül, visszajönnek-e majd azok a gyakorlatban, amiket elképzeltem. Nincs könnyű helyzetem, mert kevés a góllövéshez értő csatárom, játékosom. Nem megnyugtató a helyzet a kapusposzton, ide mindenképpen igazolnunk kellene. A télen is eligazolt két jó képességű játékos, a söprögető tehetség Mosonyi és a középpályás Rupa, s egykori játékosunk, a rendkívül gólerős Nagy Sándor sem hozzánk tért vissza, hanem Bátaszékre. De nem panaszkodom, nem kérek előre semmiféle felmentést, mert keretünket most is zömében ügyes, sokra hivatott futballisták alkotják, ezzel a csapattal ott kell tudni maradni a bajnokság hatos mezőnyében. - Milyenfelfogásban játsző, milyen stílusú csapatot képzel el? - Noha nem volt eredménytelen elődöm, Botos Antal munkája, a csapat a negyedik helyen áll, ez tény. Viszont, amit el akart sajátítani az egyébként felkészült tréner, arra nem voltak vevők a játékosok, nem is nagyon érthették azt a valószínűleg magasabb szinten célravezető taktikai elgondolást amit ő akart vagy ha igen, akkor 24.500 .24.800 23.OOO .18.OOO .61.500 Archív fotó Török fénykorából még az ezzel való azonosulás hiánya mellett képességbeli problémák is akadályozhatták a megvalósítást. Alapelképzelésem egy biztonságos védekezésből való, sok pontos - ez utóbbit hangsúlyoznám - átadásból álló, a technikás játékosok cselező- és irányítókészségére épülő kombinatív futball. Ami jellemezte már ezt a társulatot Kniesz Mátyás idejében, ami úgy érzem megfelelt ajátékt sállomány adottságának. Annyit szeret^B még ehhez hozzátenni, hogy az eddigiek^^ sokkal többször játszunk mind a két szélen, ezt szeretném szajkózva beleplántálni a játékosokba. Ezt a csapatszerkezetben, a felállásban is szeretném megjeleníteni: a háromcsatáros játékban gondolkodom, benne viszonylag kötött szélső posztokkal, vagyis a vonal mentén tpindig mindenkor kell lenni előre vagy visszafelé mozgó, megjátszható embernek. Tudom, ez csak forma, s ha a pályán levő kilenc játékos nem ennek szellemében játszik, akkor nem ér semmit az egész. - Centerben egy meglepőnek számító húzásra készül... - Visszatért hozzánk Panghy Ernő, magasságát, ebből adódó erényeit itt próbáljuk meg kamatoztatni. Ha nem is ő lesz a gólképtelenségünkben a megváltó, de hiszem, hogy jönnek vissza pontos labdák tőle a felzárkózó középpályásokhoz. - Máris annál a csapatrésznél tartunk, amelyben az elmúlt években itt az NB III-ban tündökölt a Szekszárd, köztük Bozsérral és Csekével. - Vallom, hogy ma is jó adottságú, HB mást jól kiegészítő játékosaink vannak. _A Kovács R.-Szabó Tibor-Mészáros, Hanák négyes nagy reményekre jogosít fel, különösen ha a két pengés fiú a kérésemre hozzánk visszatérő Szabó Tibor és az örök meghatározó Mészáros nem sérül meg és erőnlétileg rendben lesz. Hátul is vannak fix pontok: azt szeretném, ha Kara söprögetne, emberfogóban Nóvák és Sztehló jön számításba, de szükségét érzem - éppen a biztonság miatt - egy beállós szerepkörben ténykedő védőre is, erre Horváth Gábor a kiszemeltem. - Ki tehet a két kinevezett szélső támadó? - Jobb oldalon Volár a kiszemeltem, a bal oldalon Horváth Józsit szeretném rábírni erre, majd kiderül... - Ha bejönnek az elképzelései és ennélfogva a csapat sikeres őszi szezont hagy maga mögött, akkor hogyan tovább? - Nem tervezek messzire. Tisztában vagyok a magam lehetőségeivel, esetleges korlátaival. Szóval, 55 évesen egy olyan szakmába belekezdeni, ami távolról nézve sem egy életbiztosítás... Nem, ezt már ilyen korban nem szabad elkezdeni. Nagyon nagy dolognak kéne ahhoz történnie, hogy megragadjak. Egyelőre ebben a félévben gondolkodom. S ha a vezetők is, nem fogok megsértődni. t