Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-12-21 / 22. szám

Jf SZEKSZÁRDI m JÍ-UIJtrt KL/I & VASARNAP 1997. DECEMBER 21. Felhívták a figyelmet a hidak hiányára A hidakhoz pedig utak kellenek Néhány napja beszélgettünk Deutsch Tamással, a Fidesz-MPP alelnökével. Szó esett többek között a közlekedésről, annak gondjairól is. Az országgyűlési képviselő a következőket mondta Budapest és térségünk közötti közútról, illetve a 6-os fő közlekedési út és az Alföld közötti lehetetlen kapcsolatról. - Nélkülözhetetlen, hogy megszülessenek azok az igen szükséges döntések, amelyek leszögezik, hogy Budapesttől délre hol épül közúti és vasúti híd. Ez a hídhelyzetet tekintve hihetetlen aránytalanság terhes öröksége a magyar út- és vasúthálózatnak, amelyek egyaránt sugaras szerkezetűek: a jelentősebbek szinte mind a fővárosból indulnak, s oda is érkeznek vissza. Enyhén fogalmazva rettenetes, hogy az egymástól százszázötven kilométerre levő települések között Duna-híd hiányában olykor a dupláját kell utazni, hatalmas kerülőt kell tenni az első hídig. Sok esetben egy-egy alföldi városból egy dunántúliba csak Budapesten keresztül lehet eljutni. Erre vonatkozóan személyes tapasztalataim is vannak: jól tudom, hogy milyen állapotú a 6-os út, s már bánom, hogy nem számoltam, hány plusz kilométert tettem meg azért, mert megfelelő távolságban nem volt híd a Dunán. Megértem azokat, akik emiatt szitkozódnak, hiszen a kényszerű kerülést is az állampolgároknak kell megfizetniük akár gépkocsival, akár tömegközlekedési eszközzel utaznak. Ezen kívül pedig számolni kell az utazásra fordított plusz idővel, ami szintén pénz! Az ország gazdasági érdeke pedig külön fejezetet érdemelne. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az SZDSZ ügyvivője beszélgetésünk elején emlékeztetett, hogy Lotz Károly miniszter úr a nyáron, a helsinki konferencián megállapodott az európai miniszterekkel, hogy nyitnak egy új közlekedési folyosót Európában. Ez Budapestet köti össze a tengerparttal, tehát Szekszárdon, Udvaron és Eszéken át vezet délre. Egy hónappal ezelőtt a 6-os fő közlekedési út melletti települések polgármesterei - természetesen Kocsis Imre Antal is - Wekler Ferenc kezdeményezésére Budapesten tárgyaltak Lotz miniszter úrral, s megállapodtak egy menetrendben, ami szerint még ebben a hónapban elkészül a 6-os út nyomvonalának megvalósíthatósági tanulmánya, ami a kormány elé kerül. Várhatóan jövőre elkezdődik a tervezés. - Ehhez kapcsolódik - mondta Wekler Ferenc -, hogy a közelmúltban a parlament megszavazta azt a módosító javaslatomat, ami szerint jövő évre negyvenmillió forintot biztosít a költségvetés erre a célra, amihez az útalapból 360 millió forintot tesz hozzá a közlekedési tárca. - Mennyiben módosul a 6-os út nyomvonala? - Budapest és Szekszárd között nem változik a nyomvonal, innen viszont új nyomvonal kerül kijelölésre M 65-ös néven. Az út a dombok között haladna, s Bátaszék, Véménd, Palotabozsok, Bóly térségében menne a határig. Ez az út a térség gazdasági gondjain sokat segítene, hiszen jelenleg szinte megközelíthetetlen az említett terület. - Mikorra készül el a hatos út? - Rögtön mondom, de előtte anynyit, hogy minden eddigi terv a 6os út megvalósítását 2030-ra ütemezte. Most, emberi számítások szerint, ha minden stimmel és nem lesz helyi ellenállás - és miért lenne? - akkor a következő évben elkészülhetnek a kiviteli tervek kiírásai, a tendereztetés, majd elkezdődhet a régészeti kutatás, a leletmentés és a kisajátítások. Ha minden klappol, akkor 2000-ben elkezdődhet a kivitelezés. - Ez meddig tart? - Erre nem tudok válaszolni, hiszen ez pénz és hozzáállás kérdése is, meg attól is függ, hogy hol indul a beruházás. Mi természetesen azt szeretnénk, ha az országhatártól indulna, mert a horvátok 2000-re akarják megépíteni a saját autópályájukat, ami a magyar határig tartana. Amennyiben Udvar térségében és annak folytatásában nem épül meg közben az elvezető út, akkor a mostani nagyon zsúfolt, s már rossz állapotban levő úthálózatot teljesen tönkreteszi az idejövő óriási forgalom. Más a helyzet, ha föntről indul az építkezés, hiszen akkor értelemszerűen gyorsabban lehet haladni, ugyanis Szekszárdig a meglévő nyomvonalat korszerűsítik, s gyorsforgalmi úttá alakítják. * Olvasóink többsége bizonyára emlékszik arra a november végi napra, amikor a dunaföldvári Duna-híd hetvenedik születésnapját ünnepelte nyolc város önkormányzata, öt megyei önkormányzat, a dél-dunántúli és a dél-alföldi regionális fejlesztési tanács, valamint az öt megye kereskedelmi és iparkamarája. Az ünnepség egyben a figyelem felkeltését is célozta a hidak hiányára. Hiszen, míg Budapesten 34 forgalmi sávon lehet átközlekedni a Dunán, a hidakon, addig, ettől délre, az ország határáig négy forgalmi sáv biztosít egyrészt a dunaföldvári, másrészt a bajai hídon átközlekedési lehetőséget. Megdöbbentő, de ezen a szakaszon hetven évvel ezelőtt épült utoljára Duna-híd. Híd-ügyben a szakemberek hivatkoztak és hivatkoznak az imént említett aránytalanságokra, illetve a főváros terhelésének csökkentése érdekében feltétlenül szükségesnek tartják a dunaújvárosi, a szekszárdi és a mohácsi hidak mielőbbi megépítését. Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere, a Dél-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács alelnöke beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy nem három város fut a hídjáért, hanem három eltérő funkciójú olyan hidak megépítéséért harcolnak, amelyek öszszekötik a Dunántúlt az Alfölddel. Fodor Miklós hozzátette: - A szekszárdi Duna-híd van a legjobban előkészítve, hiszen megtörtént a leletmentés, elkészült a környezetvédelmi hatástanulmány, sőt a koncessziós szerződés - ami a közeljövőben lejár - is alá van már írva, sőt ez a híd az országos területfejlesztési koncepció része. Tehát a híd-kérdés nem csak közúthálózat-fejlesztés, hanem területfejlesztés is - mondta Fodor Miklós, majd hozzátette, hogy minden szakmai anyag azzal kezdődik, hogy a Dél-Dunántúl relatív elmaradottságát a rossz közlekedési viszonyok okozzák. - Minden fórumot megragadok, hogy elmondjam, sőt, ezt sulykolom a törvényhozók fejébe is, hogy a közúthálózat fejlesztése és ezen belül az M9-es út - Nagykanizsánál metszi az M7-es utat, majd Kaposvár, Dombóvár, Szekszárd, szekszárdi Duna-híd, illetve Szeged, mint végpont következik - és a Duna-híd megépítése biztosítja a regionális és az interregionális kapcsolatrendszert - mondta az alpolgármester és ismét hangsúlyozta, hogy Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld az ország egyéb régióihoz képest viszonylag elmaradott. - Ezért úgy gondolom, hogy forráskoordináció szükségeltetik gm közlekedésfejlesztési elképzel® megvalósításához. Hogy ez mit jelent az én szószedetemben? Az agrártárcának is nagyon nagy mértékben szüksége van egy ilyen feltáró útra, hiszen az említett térségek mezőgazdasági termékeinek a piacra kerülését ez biztosítja a szállítási utak lerövidülésével. Mivel területfejlesztési kérdésről van szó, az ebben illetékes tárcát is be kell vonni, de az ipartelepítés ügyében az Ipari Minisztérium érdeke is a közúthálózat fejlesztése. - Véleménye szerint mikorra épülhet meg a Duna-híd? - Azon vagyok, hogy minél előbb, s ezért kérem föl a két régió Yninden egyes parlamenti képviselőjét - pártállástól függetlenül -M hogy ebben az egészséges lobbizásban vegyenek mielőbb részt, s ne csak néhány magára maradt önkormányzat próbáljon ezért küzdeni. Azért kell összefognia minden döntéshozónak, hogy az út és a híd megépüljön. Ellenkező esetben a két régió még jobban lecsúszik. - Ha nagyon bátor, milyen évszámot jósol a megépülésre? - Az egésznek a kulcsa a híd. Ha az épülni kezd, akkor a rávezető úthálózat építése is felgyorsul. Mert az M9-es a 2010-ig szóló koncepcióban van. Ám, ha megvan a kulcs, azaz ha két éven belül megépül a híd, akkor néhány éven belül elkészül az út is. Ebben reménykedem, reménykedünk. V. H. M.