Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-07-06 / 13. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. JÚLIUS 6. SPORT Újra éledező szekszárdi remények a XXIII. FIAT Gemenci Nagydíjon Istlstekker saját magában és udvartartásában is bízhat Igazodva a nemzetközi, ver­senynaptárban kifejezésre jutta­tott szövetségi kívánalmakhoz, a Gemenci Nagydíj nemzetközi or­szágúti kerékpárverseny időpontja a nyár közepéről fokozatosan átte­vődött július legelejére. A huszon­harmadikra visszatér a régi menet­rend: mint az elmúlt évtizedekben szokásos volt, ismét július közepén lepik el a megye főbb országútjait a legjobb honi kerekesek és termé­szetesen sok nemzet képviseleté­ben azok a külföldiek, akik az utóbbi évtizedben meghatározó szerepet játszanak a szekszárdi Grand Prix-en. Amikor még július közepén rendezték kis hazánk leg­nagyobb népszerűségnek örvendő kerékpárversenyét, akkor még ró­lunk, magyarokról, ezen belül a szekszárdiakról, azok nem akármi­lyen diadalairól szólt a történet. A júliusi nyár perzselő forróságában a kezdetek kezdetén a Halász-test­vérek dobogtatták meg a szíveket, hozták még közelebb hozzánk ezt a hamisítatlan szekszárdi talál­mányt, amit Gemenci Nagydíjnak hívnak. Ami évek hosszú során nem egyszerűen csak egy kiemelt sportesemény a szekszárdiak szá­mára, hanem ügy... Amelynek alá­rendelve nem csupán a szervező­bizottság tagjai tempírozzák éves rendes szabadságukat, hanem szekszárdi klubon kívüli átlagcsa­ládok sokasága is, vállalván az eb­ből adódó családi konfliktusokat. Az ezrek között elvegyülve vissza­térő vendégeknek számítanak azok a fővárosi, illetve alföldi csalá­di és baráti társaságok, akik a szombat délutáni amatőrverse­nyek sokszínűsége, változatossá­ga, - amelyen természetesen aktív résztvevők -, az esti harminckörös 42 km-es, az országban még min­dig egyedülálló, villanyfényes kri­tériumverseny különlegessége, utánozhatatlan hangulata okán minden évben jönnek. ...És csak ide, Szekszárdra! Ahol a három nap során több nézője van a viadal­nak, mint a szakmailag rangosabb­nak tekinthető, majd egyhetes ma­gyar körversenynek. Külföldi respekt A többnapos viadalnak sajátos hangulata, ha úgy tetszik, bukéja van a versenyzők körében. Neves külföldieket, akik eljöttek, nem kellett borkóstolára vinni ahhoz, hogy kötelezően szépeket mond­janak. Az azóta már profi lett és ott is vitézkedő egykori keletnémet legnagyobb bringázó is azt mond­ta, ha csak tőle függene, újra jönne. Mert „nem piskóta" az a négy kü­lönböző, monotóniát oldó sza­kasz, amely felkészültséget köve­tel a versenyzőktől. Még a külföl­diektől is, akik közül nem egy, nem kettő a jó erős nemzetközi szintet képviseli vagy közel áll a szűkeb­ben vett világelithez. ...És számuk­ra is nyerni - itt Szekszárdon sok ezer néző előtt - nem egy diadal egy-egy adott versenyévad sikerei között. Csodáljuk, tiszteljük őket, de már egy kicsit kezd bosszantó lenni hegemóniájuk. Mert az azért nem megy, hogy a helyi hívek el­kezdjenek lelkendezni a németért, a csehért, a jugoszlávért és így to­vább... Ez a bicikli okán aszfaltra sereglett több ezer fejű cézár sze­retne már magyar sikernek örülni, szeretne már úgy tombolni, mint stadionok vagy arénák konszoli­dált közönsége. Szeretne alsóga­tyára vetkőztetve ünnepelni már egy, a szó legigazibb értelmében vett hazait, akinek legfrissebb kel­tezésű Adidas-szerelését úgy szét­hordanák, mint egy ünnepelt focis­táét. Mert igenis, a múzeumtól a Garay gimnáziumig húzódó, hosszú tömött sorokban lappang­va rejtőzködik a biciklis B-közép, s mint a szunnyadó parázs, képes lángra lobbanni. Erre már volt pél­da 1991 és '92-ben, amikor az előt­te üstökösként berobbant Steig Csaba volt, lehetett minden szin­ten az érdeklődés fókuszában. * S a hőn óhajtott külföldi hege­mónia megtörésére - ha fellapoz­zuk a nagydíj 22 éves történetét ­csak a hazai országúti kerékpáro­zásban csaknem ennyi ideje vezető szerepet játszó szekszárdiak voltak képesek. Talán nem véletlenül... Mert a Fortuna szerepe abban mi­nimális lehet, hogy a Schneider­műhely, mondjuk '75-től ötéves ciklusonként felszínre hoz egy ma­gyar Numero I-et, olyat, aki azért a valamiféleképpen jegyzett nem­zetközi versenyeken képes villan­ni: Halász L., Halász Z., Sajó Péter, Egyedi Zoltán (aki ugyan a tamá­siak felfedezettje, de a Szekszárd­nak is van köze ahhoz, hogy a felnőtt korba lépve sérüléséig uralkodik), aztán a kilencvenes évek elején Steig Csaba és most... Az újabb két-há­rom éve már csiszolt gyémánt, Istls­tekker János éppen itt a Gemenci Nagydíjon hitelesítheti - aztán per­sze a körmagyaron is -, hogy nem véletlenül nyerte meg az év egyik legfőbb magyar versenyét, a 200 km­es hosszú távú országos bajnoksá­got. Mégpedig olyan fölénnyel, ami­re a közelebbi és távolabbi múltban nem volt példa. Ami után a riválisok némelyike már-már a kokszot, a doppingot emlegette. Persze, egy ilyen, már-már saját karrieijét hátrál­tatóan jó sráctól, aki talán egy-egy eddigi győzelme után arra is hajlan­dóságot érez, hogy bocsánatot kér­jen a riválistól, az ilyesmi annyira tá­vol áll, mint e sorok írójától a vasko­hászat. Szóval Jana, aki roppant erős, akibe - de ne kiabáljuk el előre! ­benne van, hogy szekszárdi hagyo­mányt tisztelve meghozza a frontát­törést. Orosz vendégmunkás? Mert bizton számíthat saját magá­ra. Persze ez a Gemenc Kupán - az OB-val ellentétben - nem biztos, hogy elég. Tucatnyi Zaduban-kvali­tású bringás a mezőnyben, s a külföl­dieknél mindig meg van az ügyele­tes sztárnak a vízhordója. S a mi ösz­szefogásunk..., maradjunk annyi­ban, sajátságosan magyaros. És a szekszárdiaké? Jól érzékelhetően pozitív az előjel. Hazatér olaszorszá­gi tanulmányútjáról a sportág kis­nagy Robinsonjának számító Arató Dávid, aki mögött az elmúlt másfél évben olyan ifjúsági világsikerek áll­nak, amely felvértezi őt arra, hogy ebben a felnőtt nemzetközi me­zőnyben, a klasszikus vízhordó sze­repnél többre legyen képes. S ott van a vele kapcsolatos, prognoszti­zált fejlődésnek idáig remekül meg­felelő Ágoston Péter, akire bizton le­het számítani. Persze, egy valószínű­leg kiélezett versenyben kell az iméntiektől nem nagyságrendekkel kisebb kvalitású bringás is. Schnei­der Konrád a közvéleményhez ha­sonlóan éppúgy átütő sikerre áhíto­zó tréner - könnyen elképzelhető -, hogy két rosztovi orosszal erősít. A szekszárdi kerékpár nagy barátjának számító - már a tambovi időben is ­Vologya, a tréner a kulcsszereplő eb­ben. A rögtönzött tesztelés után a jobbik lenne a negyedik csapattag az első számú szekszárdi együttesben, míg a másik a Kasza, Taksonyi saját nevelésűekkel fémjelzett második számú hazai gárdában kapna helyet. A XXIII. FIAT Gemenci Nagydí­jon, amelyről Arató Vilmos, a szek­szárdi klub és a szervezőbizottság el­nöke tájékoztatta lapunkat, a meg­szokottnál is erősebb mezőny várha­tó. Hosszabb szünet után újra it lesznek az olaszok két csapattal ^fc dovani (náluk kémkedett és verc^ érkezik Arató Dávid) és Cesenatica érkeznek. Egy csapattal lesz jelen: Franciaország, Németország (Süd­baden), Ausztria, Szlovákia (ha a specialista dubnicaiak újfent nyer­nek csapatban, akkor véglfeg övék a díszes kupa), Csehország, Románia, Jugoszlávia, Horvátország. No és ne feledkezzünk el a hazai élvonal Szekszárdon kívüli reprezentánsai­ról: a Szolnok és a Csepel színeiben tekerő exszekszárdi Steig fivérekről, a debreceni Szmirnyákról, a fradista Árváiról, a Postás színeiben Eisenk­rammerről és Vanikról, a kaposvári Rothmer Balázsról. „Kokó" és Nagy Attila Adott a külső motiváció is a ver­senyzőknek: 250 ezer forint pénzdíj talál gazdára az összetett előkelő he­lyezettjei között, 200 ezer jut a ^fe kaszra, plusz a kritériumversen^P való spontán helyszíni felajánlások összege is százezer fölöttire tehető. S akkor még nem szóltunk a kupák­ról, tárgyakról, egyéb díjakról. Amelyek egyikének átadója lehet a népszerű magyar sportolók között is a legnépszerűbbek között emlege­tett olimpia- és világbajnok ökölvívó Kovács István, aki természetesen nyeregbe is pattan a szombat délutá­ni dzsembori egyik számában. Jön a szekszárdi bringa nagy jótevőjének is titulálható ausztrál-magyar, Nagy Attila, akinek Istlstekker és Arató a nagyszerű téli felkészülést köszön­heti. Aki a negyedik ikszen túl is még mindig aktív, így nem proto­kollvendégként, hanem a XXIII. Gemenci Nagydíj versenyzőjeként érkezik. Persze a korelnök még így az elnyűhetetlen Szuromi György lesz. A nemzetközi országúti verseny prog­ramja: július 11.: 12 óra csapatverseny; 16 óra: 122 km-es országúti verseny. Július 12., szombat: 10 óra, hegyi egyenkénti in­dításos verseny a Garay ténől. Július 13., vasárnap: 198 km-es országúti verseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom