Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-05-11 / 9. szám

14 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. MÁJUS 11. Költségvita a szekszárdi műtőblokk körül A Tolna Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén zárt ajtók mögött tárgyalt a megyei kórházban folyó beruházásról, a műtőblokkról. Mindössze annyi információ szivárgott ki - bár ez már az ülés előtt is tudható volt - hogy a 2,2 milliárd forint, amellyel a kivitelező cég megnyerte a pályázatot, közel sem elegendő. Óvatos becslések szerint a beruházás költsége eléri a hárommilliárd forintot. Ismeretes, hogy dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter a múlt hét végén megyénkbe látogatott. A bátaszéki program előtt a megyei önkormányzat és a megyei kórház vezetőivel tárgyalt. Erről kérdeztük a miniszter urat, aki elmondta, hogy a másfél órás beszélgetésen áttekintették a megye szociállis és egészségügyi intézményeinek helyzetét, s mint leszögezte, szó esett a műtőblokkról is és a megyei kórház rekonstrukciójának kérdéseiről is. - Azt gondolom, hogy további vizsgálódást igényel az, hogy mi a forráshiánynak a valódi indoka, hiszen - azt nem rejteném véka alá, hogy - az önkormányzat a kivitelezővel egy fixáras szerződést kötött - mondta dr. Kökény Mihály, s hozzátette, hogy legutóbb még arról szóltak a hírek, hogy a beruházás zavartalanul befejeződhet. - Átnéztük, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható, hogy most úgy tűnik, hogy az eredetileg tervezett 2,2 milliárd forintos költségvetés nem lesz elegendő. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatnak, mint a címzett támogatás kedvezményezettjének föl kell tudni készülnie a különböző típusú megoldásokra. - Mi szakmai segítséget tudunk adni ahhoz, hogy áttekintsük a helyzetet, s megtaláljuk a kivezető utat. - Várható-e, hogy a központi költségvetés támogatást nyújt a műtőblokk megépüléséhez? A népjóléti miniszter - mint hangsúlyozta - arra nem tudott ígéretet tenni, hogy a kormány pótlólagosan tud biztosítani egy meghatározott összeget, „hiszen még az sem tisztázott, hogy mi az a reális ok és mi az a reális nagyságrend, ami az építkezés befejezéséhez ténylegesen szükséges, hiszen az érintettek között különböző viták folynak. Dr. Kökény Mihály kijelentette, hogy minisztériuma karöltve a Belügyminisztérium szakembereivel soron kívül megvizsgálják a következő hetekben a beruházás készültségi fokát, a tervező és kivitelező véleményét - figyelembe véve a megyei önkormányzat eddigi döntéseit. Ezután a miniszter leszögezte: - Nagyon korrektnek tartom azt, hogy Tolna Megye Önkormányzata saját hatáskörén belül is keresi a megoldásokat, hogy bizonyos átcsoportosításokkal nem a beruházás felfüggesztése mellett döntött, hanem úgy, hogy igenis, folytatni kell az építkezést. Azt gondolom, hogy a megtaláljuk a megoldást, ami nem feltétlenül az, hogy minden különösebb következmény nélkül további egymilliárd forintot kell adni. De ezzel együtt is mindenkinek az az érdeke, hogy a beruházás a megállapított határidőre, december 15-ére elkészüljön. Én erre látok esélyt - mondta val végzik el. Hogy kiket kérnek föl a szakértői vélemény megadására, annak eldöntése a következő közgyűlés tiszte lesz.) - Attól függetlenül, hogy sikerül-e a műtőblokk építésére plusz forrásokat biztosítani, vagy nem, az építkezés folytatása mellett döntött a közgyűlés informált Bach József, s arról is, hogy az építkezés összes körülményeit már most szakértők vizsgálják. - A beruházás folytatásához az önkormányzat ideiglenesen pénzeszköz-átcsoportosítást hajtott végre. Az orvostechnológia terhére 375 millió forintot engedélyezett az építési dr. Kökény Mihály, s hozzátette, hogy a jogos igények - amelyeket a szakma, a kivitelező és a beruházásért felelős megyei önkormányzat kellő érvekkel alátámaszt - biztosítására megkeresik a megoldást. Bach József, a megyei közgyűlés elnöke megjegyezte, hogy addig érdemben nem lehet tárgyalni az ügyről, amíg a bonyolító és a kórház, másrészt a kivitelkező nem egy számsorról beszél. Ezért Bach József azt kérte a kórháztól és a kivitelezőtől, hogy május 5ig készítsenek számára egy olyan anyagot, amelyben egyetlen egy számadat szerepel; a beruházó és a kivitelező (a kórház és az építést végző részvénytársaság) mennyiben határozza meg a forráshiányt. (Május 5. után érdeklődtünk a közgyűlés elnökénél. Elmondta, hogy két, egymástól eltérő adatot kapott, azaz a kivitelező pillanatnyilag háromszázezer forinttal tartja többnek a hiányt, mint a kórház. Bach József arról is tájékoztatott, hogy éppen ezért folytatni kell az egyeztetést. Az elnök úr ismertette lapunkkal, hogy a közgyűlés a legutóbbi ülésén arról döntött, hogy a vizsgálatot szalértők bevonásámunkálatok folytatására: hangsúlyozva azt, hogy ez az összeg csak a visszalevő, megrendelt munkák finanszírozására fordítható. Vagyis a már elkészült dolgok fizetésére nem lehet fordítani a pénzből egyetlen forintot sem. Tehát május elsejétől új lappal indult az építkezés visszalévő része. Az említett átcsoportosított pénzhez adódik még további 250 millió forint, ugyanis az építésre és szerelésre még ennyi pénz van a kincstári számlán. A népjóléti miniszter úgy látja, ha kompromisszumokat kell kötni, akkor is van lehetőség az építkezés befejezésére. Véleménye szerint az is elképzelhető, hogy az év végén úgy kezdődik el a műtőblokkban a gyógyító munka, hogy nem a legújabb és vadonatúj műszerek kerülnek beépítésre, hanem a kórház rendelkezésére álló háromnégy-öt éves műszerek, hiszen mint mondta, ezek sem elavultak. Annak idején, amikor pályáztatták a beruházást, a legalacsonyabb - 2,2 milliárd forint - ajánlat mellett döntöttek. Szakemberek szerint már akkor is látható volt, hogy 3 milliárd forint szükséges a munkák elvégzéséhez. Bach József a kérdésre így válaszolt: - Az aki a szerződést megköti - esetünkben a megyei kórház - és az, aki ezt ellenjegyzi - ez esetben a megyei közgyűlés elnöke - az kötelezettséget mindig csak a rendelkezésre álló forrás nagyságáig vállalhat. Ez az összeg pedig 2,2 milliárd forint volt. Tehát lehetetlen volt foglalkozni hárommilliárdos pályázati anyagokkal. Dr. Deák György, a megyei kórhí^^ orvosigazgatója elmondta, hogy 199^^ ben készült a most épülő műtőblokk terve, azaz az akkori árak szerint történt a beárazás, ami 2,2 milliárd forintot tett ki. A parlament ezt a címzett támogatást 1994-ben fogadta el, az eredeti költségvetéssel, a 2,2 milliárd forinttal. - Akkor kötöttük meg az Állami Fejlesztési Intézettel a szerződést a parlament által elfogadott összegre. Az ÁFI-szerződés leszögezi, hogy az építkezés során semmiféle inflációs, vagy egyéb költségnövelő dolgot figyelembe venni nem lehet - közölte a minimum meglepő információt az orvosigazgató, majd így folytatta: - A 2,2 milliárd forintböl lejött a terület előkészítésének és a tervezés költségének összege. így 1,87 milliárd forintra kötöttük a szerződést a kivitelezővel. Ebből 1,2 milliárd körüli az épületre fot^ft tandó pénz, a többi pedig az orvostecFT nológia költsége. Az utóbbit úgy terveztük, hogy az egy-két-három éve vásárolt készülékek átkerülnek az új objektumba. Dr. Deák György említette azt is, hogy már a sztendereztetés során kiderült (1994-ben), hogy a rendelkezésünkre álló pénz nem lesz elég. Ezért csökkentettük az épület alapterületét, de természetesen úgy, hogy az eredeti orvos-szakmai program ne sérüljön. Ekkor alakult ki a 8300 négyzetméteres alapterület, amire a végső kiviteli tervek készültek. - Megtörténik az átadás december 15-én? - Reménykedem benne, ugyanakkor próbáljuk elfogadni és elfogadtatni - ellentétben az ÁFI szövegével - hogy 1994-ben egy német márka 45 forint volt, ami az akkori hivatalos prognózis szerint idénre 68 forintra emelkedik, ám 110 forint lett. Tehát vannak olyan költségnövelő tényezők, amelyek reálisak, ezt el kell fogadni. V. HORVÁTH M.