Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-05-11 / 9. szám

14 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. MÁJUS 11. Költségvita a szekszárdi műtőblokk körül A Tolna Megyei Közgyűlés legutób­bi ülésén zárt ajtók mögött tárgyalt a megyei kórházban folyó beruházásról, a műtőblokkról. Mindössze annyi in­formáció szivárgott ki - bár ez már az ülés előtt is tudható volt - hogy a 2,2 milliárd forint, amellyel a kivitelező cég megnyerte a pályázatot, közel sem elegendő. Óvatos becslések szerint a beruházás költsége eléri a hárommil­liárd forintot. Ismeretes, hogy dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter a múlt hét végén megyénkbe látogatott. A bátaszéki program előtt a megyei önkormányzat és a megyei kórház vezetőivel tár­gyalt. Erről kérdeztük a miniszter urat, aki elmondta, hogy a másfél órás beszélge­tésen áttekintették a megye szociállis és egészségügyi intézményeinek hely­zetét, s mint leszögezte, szó esett a mű­tőblokkról is és a megyei kórház re­konstrukciójának kérdéseiről is. - Azt gondolom, hogy további vizs­gálódást igényel az, hogy mi a forrás­hiánynak a valódi indoka, hiszen - azt nem rejteném véka alá, hogy - az ön­kormányzat a kivitelezővel egy fixáras szerződést kötött - mondta dr. Kökény Mihály, s hozzátette, hogy legutóbb még arról szóltak a hírek, hogy a beru­házás zavartalanul befejeződhet. - Át­néztük, hogy milyen tényezőknek tu­lajdonítható, hogy most úgy tűnik, hogy az eredetileg tervezett 2,2 mil­liárd forintos költségvetés nem lesz elegendő. Úgy gondolom, hogy az önkor­mányzatnak, mint a címzett támogatás kedvezményezettjének föl kell tudni készülnie a különböző típusú megol­dásokra. - Mi szakmai segítséget tudunk adni ahhoz, hogy áttekintsük a helyzetet, s megtaláljuk a kivezető utat. - Várható-e, hogy a központi költ­ségvetés támogatást nyújt a műtőblokk megépüléséhez? A népjóléti miniszter - mint hangsú­lyozta - arra nem tudott ígéretet tenni, hogy a kormány pótlólagosan tud biz­tosítani egy meghatározott összeget, „hiszen még az sem tisztázott, hogy mi az a reális ok és mi az a reális nagyság­rend, ami az építkezés befejezéséhez ténylegesen szükséges, hiszen az érin­tettek között különböző viták folynak. Dr. Kökény Mihály kijelentette, hogy minisztériuma karöltve a Belügymi­nisztérium szakembereivel soron kívül megvizsgálják a következő hetekben a beruházás készültségi fokát, a tervező és kivitelező véleményét - figyelembe véve a megyei önkormányzat eddigi döntéseit. Ezután a miniszter leszö­gezte: - Nagyon korrektnek tartom azt, hogy Tolna Megye Önkormányzata sa­ját hatáskörén belül is keresi a megol­dásokat, hogy bizonyos átcsoportosítá­sokkal nem a beruházás felfüggesztése mellett döntött, hanem úgy, hogy igen­is, folytatni kell az építkezést. Azt gon­dolom, hogy a megtaláljuk a megol­dást, ami nem feltétlenül az, hogy min­den különösebb következmény nélkül további egymilliárd forintot kell adni. De ezzel együtt is mindenkinek az az érdeke, hogy a beruházás a megállapí­tott határidőre, december 15-ére elké­szüljön. Én erre látok esélyt - mondta val végzik el. Hogy kiket kérnek föl a szakértői vélemény megadására, an­nak eldöntése a következő közgyűlés tiszte lesz.) - Attól függetlenül, hogy sikerül-e a műtőblokk építésére plusz forrásokat biztosítani, vagy nem, az építkezés folytatása mellett döntött a közgyűlés ­informált Bach József, s arról is, hogy az építkezés összes körülményeit már most szakértők vizsgálják. - A beruhá­zás folytatásához az önkormányzat ideiglenesen pénzeszköz-átcsoportosí­tást hajtott végre. Az orvostechnológia terhére 375 millió forintot engedélyezett az építési dr. Kökény Mihály, s hozzátette, hogy a jogos igények - amelyeket a szakma, a kivitelező és a beruházásért felelős megyei önkormányzat kellő érvekkel alátámaszt - biztosítására megkeresik a megoldást. Bach József, a megyei közgyűlés el­nöke megjegyezte, hogy addig érdem­ben nem lehet tárgyalni az ügyről, amíg a bonyolító és a kórház, másrészt a kivitelkező nem egy számsorról be­szél. Ezért Bach József azt kérte a kór­háztól és a kivitelezőtől, hogy május 5­ig készítsenek számára egy olyan anya­got, amelyben egyetlen egy számadat szerepel; a beruházó és a kivitelező (a kórház és az építést végző részvénytár­saság) mennyiben határozza meg a for­ráshiányt. (Május 5. után érdeklődtünk a közgyűlés elnökénél. Elmondta, hogy két, egymástól eltérő adatot ka­pott, azaz a kivitelező pillanatnyilag há­romszázezer forinttal tartja többnek a hiányt, mint a kórház. Bach József ar­ról is tájékoztatott, hogy éppen ezért folytatni kell az egyeztetést. Az elnök úr ismertette lapunkkal, hogy a köz­gyűlés a legutóbbi ülésén arról döntött, hogy a vizsgálatot szalértők bevonásá­munkálatok folytatására: hangsúlyoz­va azt, hogy ez az összeg csak a vissza­levő, megrendelt munkák finanszíro­zására fordítható. Vagyis a már elké­szült dolgok fizetésére nem lehet fordí­tani a pénzből egyetlen forintot sem. Tehát május elsejétől új lappal indult az építkezés visszalévő része. Az emlí­tett átcsoportosított pénzhez adódik még további 250 millió forint, ugyanis az építésre és szerelésre még ennyi pénz van a kincstári számlán. A népjóléti miniszter úgy látja, ha kompromisszumokat kell kötni, akkor is van lehetőség az építkezés befejezé­sére. Véleménye szerint az is elképzel­hető, hogy az év végén úgy kezdődik el a műtőblokkban a gyógyító munka, hogy nem a legújabb és vadonatúj mű­szerek kerülnek beépítésre, hanem a kórház rendelkezésére álló három­négy-öt éves műszerek, hiszen mint mondta, ezek sem elavultak. Annak idején, amikor pályáztatták a beruházást, a legalacsonyabb - 2,2 mil­liárd forint - ajánlat mellett döntöttek. Szakemberek szerint már akkor is lát­ható volt, hogy 3 milliárd forint szüksé­ges a munkák elvégzéséhez. Bach Jó­zsef a kérdésre így válaszolt: - Az aki a szerződést megköti - ese­tünkben a megyei kórház - és az, aki ezt ellenjegyzi - ez esetben a megyei közgyűlés elnöke - az kötelezettséget mindig csak a rendelkezésre álló forrás nagyságáig vállalhat. Ez az összeg pe­dig 2,2 milliárd forint volt. Tehát lehe­tetlen volt foglalkozni hárommilliár­dos pályázati anyagokkal. Dr. Deák György, a megyei kórhí^^ orvosigazgatója elmondta, hogy 199^^ ben készült a most épülő műtőblokk terve, azaz az akkori árak szerint tör­tént a beárazás, ami 2,2 milliárd forin­tot tett ki. A parlament ezt a címzett tá­mogatást 1994-ben fogadta el, az ere­deti költségvetéssel, a 2,2 milliárd fo­rinttal. - Akkor kötöttük meg az Állami Fej­lesztési Intézettel a szerződést a parla­ment által elfogadott összegre. Az ÁFI-szerződés leszögezi, hogy az épít­kezés során semmiféle inflációs, vagy egyéb költségnövelő dolgot figyelem­be venni nem lehet - közölte a mini­mum meglepő információt az orvos­igazgató, majd így folytatta: - A 2,2 mil­liárd forintböl lejött a terület előkészí­tésének és a tervezés költségének összege. így 1,87 milliárd forintra kö­töttük a szerződést a kivitelezővel. Eb­ből 1,2 milliárd körüli az épületre fot^ft tandó pénz, a többi pedig az orvostecFT nológia költsége. Az utóbbit úgy ter­veztük, hogy az egy-két-három éve vá­sárolt készülékek átkerülnek az új ob­jektumba. Dr. Deák György említette azt is, hogy már a sztendereztetés során kide­rült (1994-ben), hogy a rendelkezé­sünkre álló pénz nem lesz elég. Ezért csökkentettük az épület alapterületét, de természetesen úgy, hogy az eredeti orvos-szakmai program ne sérüljön. Ekkor alakult ki a 8300 négyzetméteres alapterület, amire a végső kiviteli ter­vek készültek. - Megtörténik az átadás december 15-én? - Reménykedem benne, ugyanakkor próbáljuk elfogadni és elfogadtatni - el­lentétben az ÁFI szövegével - hogy 1994-ben egy német márka 45 forint volt, ami az akkori hivatalos prognózis szerint idénre 68 forintra emelkedik, ám 110 fo­rint lett. Tehát vannak olyan költségnö­velő tényezők, amelyek reálisak, ezt el kell fogadni. V. HORVÁTH M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom