Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-05-11 / 9. szám

SZEKSZÁRDI 1997. MÁJUS 11. VASÁRNAP 15 Hárman a testvérvárosban... Még egyszer a városi diáknapokról Bár árpilis vége felé még mindig akart betörni a régen várt tavasz, s^^a hóesés egyre-másra lehűtötte a szép időhöz fűzött reményeket, az idő­járás végül mégsem hagyta cserben a szekszárdi diáknapok szervezőit. így senki sem foghatja a zord időre a neki rendezett programoktól való távolma­radását Bizony elég sokaknak kellene magyarázkodniuk... Az április 25-én kezdődő rendez­vény nyitó programja a Garay János Gimnázium tornacsarnokában a házi­gazda kosárlabdacsapatának győzel­mével zárult, báraz I. BélaGimnázium és az Ady Endre Szakközépiskola diák­jai is kitettek magukért. Az ezt követő diákjogi előadáson - a kis érdeklődés miatt - baráti beszélgetés zajlott dr. Bí­ró Endre jogász és az Országos Diák­unió képviselőjének vezetésével. A bú­csúzóul a SZEKSZ számára itt hagyott éaákes és nélkülözhetetlen diák- és g^Riekjogi kiadványokhoz bárki hoz­zájuthat a SZEKSZ-en keresztül. A leglátogatottabb rendezvény a Liszt té­ren megszervezett koncert volt neves és kezdő zenekarok fellépésével. Szombaton a sportcsarnok nyitott pályáján zajló focibajnokságon az ady­sok győztek, megelőzve a Kolping is­kola két csapatát és a keri versenyzőit. A BMX-, görkorcsolya- és gördeszka­bemutatón - annak ellenére, hogy a Korzó mögötti parkoló majdhogynem színültig volt autókkal - akadtak bátor vállalkozók. A Gyermekek Házában a középisko­lások vetélkedőjén a pálmát a garaysták vitték el, megelőzve a keri és az egész­ségügyisek lelkes csapatát. A verseny érdekessége, hogy a legtöbb csapatot tanárok is segítették. Hát ennyi volt idén a diáknapok Szekszárdon. Ennyit sikerült megvaló­sítaniuk az idejüket nem sajnálóknak azért, hogy társaik jól érezzék magukat. És kiderült az is, hogy mi is csak ennyi­re értékeljük az erőfeszítéseiket. Gy. E. A felnőttek többnyire azt hiszik rólunk fiatalokról, hogy egyformák vagyunk és semmi ún. „értelmes és komoly" dolog nem érdekel minket. Szerintünk ez nem egészen van így. Jó példa erre Kárpáthy Katalin, Szabó Ernő és Szentes Szilvia. Ök hárman a Garay János Gimnázium első osztályos tanulói. Nemrég vettek részt a KMV-n. (Középiskolások Művészeti Verse­nye.) Az eseménynek Szekszárd jugoszláviai testvér­városa, Becse adott otthont. A három tanulót arra kértem, meséljenek egy kicsit a gáláról, amin közre­működtek. - Leginkább az tetszett nekünk, hogy a hangulat, a légkör valóban családias és szeretetteljes volt. Egyál­talán nem hasonlított a „szokványos" események­hez. Az irodalmi vetélkedőn belül szinte minden műfaj helyet kapott. Jó ez a sokszínűség. Találkoz­tunk Polgár Lillával is, akit előzőleg a KI MIT TUD?­ból ismertünk meg. Lilla a középdöntőig jutott. Szil­via, Weöres Sándor: Éjszaka csodás c. verset adta elő, Ernő, Szilágyi Domokos: Magyarok c. művét szaval­ta, Katalin pedig népdalénekléssel lépett fel. Erre a rendezvényre az egész Vajdaságból érkeztek fiata­lok, ám sokan szeretnék, ha a találkozó keretein belül még messzebb élő magyarok is jönnének. - Megható volt az is, hogy ilyen kis helyen ennyi hasonló gondolkodású résztvevő ismerhette meg egymást. Egyszerűen és természetesen vették fel a kapcsolatot a hazai és a külföldön élő magyarok. Aki ott volt, az tényleg átérezhette ezt a meghatottságot, s mindez nagy hatással volt rá. Szilvia a szavalás, no meg persze a tanulás mellett a Bartinában táncolt és igen sokoldalú. Szerinte a múltbeli dolgok nem életképesek és törekedni kell arra, hogy a jelent jobbá tegyük. Ernő szereti a régé­szetet és a történelmet. A jövőben régészként is el tudja képzelni magát. Érdekesnek találja, ha megis­merheti a régi korok kultúráját, gondolkodásmódját. Mindegyikük nyitott az újdonságok iránt és ellenzi a dolgok beskatulyázását. A gimnázium egyik történelem-francia szakos ta­nárnője dr. Katona Károlyné véleménye az, hogy a diákok amellett, hogy a tanulást is komolyan veszik, sok más elfoglaltságnak is találnak helyet szabadide­jükben, s ez dicséretes. Törekszenek az önműve­lésre. - Fontosnak tartom, hogy egy ilyen jellegű szerep­lés alkalmával, mind a diák, mind a tanár részéről meglegyen a megfelelő szintű felkészülés és együtt­működésre való szándék. Enélkül nincs jó eredmény. Azt hiszem, ez meg is látszott a fellépő fiatalok előadásmódján. Reméljük, hogy a közeli és távolabbi jövőben is minél többen adhatnak számot tudásukról és tehetségükről. Miss Flurry Tételekről álmodik a lány (is) - Avagy hogyan éljük túl az érettségit? ­Míg az alsóbb évesek a vakációt várva izgatottan strigulázzák a hát­ralévő napokat, addig a végzős diá­kok szorongva állnak az egyre kö­zeledő érettségi kapujában. Május idusához közeledve egyre több ne­gyedikes sóhajt fel: eljött a nagy fé­lelmek ideje. - Hogyan tudja megőrizni lelki egyensúlyát a végzős fiatal? - kér­dezem egy negyedéves gimistől. - Ha minden sorstársam ennyire nyűgös, mint én, akkor valószínű­leg mindenütt elég rázósak a hét­köznapok. Nekem „csak" tanul­nom kell, míg a szüleim és a köz­vetlen környezetem kénytelen el­viselni a zsörtölődésemet, a nyug­talanságomat. Ez a szituáció ná­lunk az egész családot megtanítja a kölcsönös toleranciára. - Bár irigylem azokat a diákokat, akik még nem állnak ilyen megmé­rettetés előtt, már alig várom, hogy végre túllegyek rajta - mondja egy helyi szakközepes. - Emlékszem, tavaly még nekem is csupán kikap­csolódást jelentett a kétnapoos érettségi szünet. Amikor arról esett szó, hogy ez az utolsó alka­lom, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar eljön az idő. Én min­denkinek azt javaslom, ne hagyja ki a pihenési lehetőségeket, ráér akkor izzadni, ha majd neki lesz­nek ilyen irányú kötelezettségei. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy addig hanyagolja a tanulást, hiszen meggyőződésem, hogy rendszeres készüléssel a vizsga­drukk is csillapítható. - Az írásbeli érettségi május 12­én a magyarral kezdődik. Milyen témákra számíthatnak a vizsgá­zók? - érdeklődőm egy középisko­lai magyartanártól. - Mindenre lehet és kell számí­tani, amiről szó esett az elmúlt négy évben. Feltételezésekre és kalkulációkra egy ilyen komoly megmérettetés előtt nem szabad adni. Azért is fontos, hogy a tanu­lók a lehető legalaposabb tudással induljanak neki az érettséginek. mert közülük sokan felvételezni akarnak magyarból. Ott pedig tényleg elveszett az az ember, aki­nek a tudása hagy némi kívánniva­lót maga után. Mindezek ellenére természete­sen a felkészítő tanárok is találgat­ják, hogy vajon milyen témák ke­rülhetnek szóba. Többek szerint esélyes erre Mikszáth Kálmán és Ady Endre, hiszen születésüknek 150. illetve 120. évfordulóját ünne­peljük. Az sem kizárt, hogy József Attila vagy Radnóti Miklós kerül elő az írásbelin. Janus Pannonius, Balassi és Madách téma talán nem lesz az idén, bár az is lehetséges, hogy valamelyik szóba kerül, ép­pen azért, mert kevesen számíta­nak rá. Azért az a legjobb, ha a ta­nulók az összes tételre készülnek. Mindenkinek javaslom, hogy hallgassák meg a tanácsokat: ta­nuljanak, de azért pihenjenek is. Sikeres érettségit kívánunk min­den negyedikesnek. Bencze Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom