Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-12-08 / 23. szám

16 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. DECEMBER 8. Vásároljon ingyen a SOOTER'S-nál! Vásárlásának akár 100%-ái is ingyen levásárolhatja. MINDIG MINDENKI NYER! Karácsonyra ajándékot a SOOTER'S FOTO-nál vásároljon! Forgassa meg a SOOTER'S szerencsekerekét és nyerje vissza vásárlásának 100, 50, 25 százalékát! Szeretettel várjuk! SOOTER'S FOTO Szekszárd, Széchenyi u. 55. Telefon: 315-824. ÚJRA Sooters FOTOPALYAZAT! Játékunkban arra kérjük Önöket, hogy családi fotóalbumuk legszebb, legkedvesebb vagy legmulatságosabb felvételeit küldjék be szerkesztőségünkbe. A zsűri által kéthetente kiválasztott addigi legjobb fotó készítője 500 Ft összegben választhat ajándékot a Sooter's üzletében! Tíz fordulóra tervezett játékunk legvégén az egyes nyertesek felvételei újra a zsűri elé kerülnek. A legjobb díja: címlapfotó a Szekszárdi Vasárnapban, és ennek szerzői honoráriuma, 10.000 Ft értékű vásárlási utalvány. (Kérjük játékosainkat, hogy beküldött felvételeikhez mellékeljenek válaszborítékot. Fényképeiket a játék befejezésekor küldjük majd vissza.) Senkit nem érdekel, mit akar a többség? Bánhatjuk, hogy újságunk fekete-fehér, így Önök nem láthatják Molnár Gábor felvételeinek csodálatos színeit. E héten ő a nyertes, ajándékát a Sooter's, Szekszárd, Széchenyi úti üzletében veheti át. Ha a parlament elfogadja, hamarosan új alkotmánya lehet az országnak. A hírek szerint szép is lesz, jó is lesz, talán még sok állampolgári jogot is kapunk általa. Reméljük valóban így lesz. Bár ami a legjobban hiányzik ma a magyaroknak, az úgysem lehet benne, nevezetesen a szép, nyugodt, jómódú, kiszámítható élethez való jogot semmilyen alkotmány nem garantálhatja. Azt csak hosszú évtizedek áldozatos, sok munkája és annak eredménye, hozadéka alapozhatja meg, mint ahogy az látható a világ néhány nálunk szerencsésebb államában. Dc most nem is erről akarok szólni, hanem arról, ami biztosan nem lesz benne, ha a mostani tervezetet fogadja cl az országgyűlés. Mcgpcdig a közvetlen elnökválasztás, cs a mainál sokkal kisebb létszámú törvényhozás. Pontosan az a ket dolog, ami tapasztalataim szerint az állampolgárok vclcmcnyc szerint a leginkább benne kellene, hogy legyen. Tudom, hogy sokan azt mondják, mivel „gyenge" típusú elnököt szavaztak meg a rendszerváltás korában az akkoriban a nevünkben szólók, nem is érdemes szót ejteni a változtatásról, mert mindegy, ki ül az elvileg legmagasabb közjogi méltóság bársonyszékében. Nos, van is benne némi igazság, dc hosszú távon biztosan megnyugtatóbb érzés lenne polgártársaink számára, ha tudnák, akármilyen kormányt delegálnak a választáson győztes pártok, az elnököt mi választottuk, jobban bízunk benne, mintha csak szimpla pártérdekek alkui következtében ültetnek valakit a nyakunkra. E kitétel persze nem vonatkozik Göncz Árpádra, az ő tartós igen magas népszerűsége mutatja, ahogy az előző rezsimnek azért nem sikerült mindent elrontania négyéves ténykedése során. A másik dolog, aminek megoldását nem várhatjuk a jelek szerint a következő alaptörvényünktől, a parlament létszámának radikális csökkentése. Nap mint nap tapasztalom, hogy a közvélekedés szerint egy kétszáz fő körüli törvényhozás bőven elég lenne, mert elegük van a sok dilettáns és oda nem való képviselő zagyvaságaiból. Hiszen az ott ülők többsége ha már ott melegszik, sokszor hozzá is akar szólni, a parttalan viták, szájtépések egyik oka a „túlnépesedés". Arról nem is szólva, hogy egyesek viszont csak a fizetésüket fölvenni járnak be az Országházba. Egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek azt mondják, hogy fele ennyi képviselő pontosan elég lenne, és azokat tisztességesen meg kellene fizetni, hogy főállásban ténykedhessenek, dc ennek ellentételezéseképpen hatékony és főleg minőségi munkát kéne követelni tőlük. Az országgyűlési arányok ugyanis ugyanazok lennének, ha csak fele ennyi lenne a létszám! Jó lenne, ha ezt valaki megmondaná a döntéshozóknak, mert a jelek szerint maguktól nem jönnek rá. Érthető persze a nagy ellenállás,! senki az ott lévők közül nem™ szavazná meg a csökkentést, hiszen arra gondol, ha valóban feleződne a számuk, lehet, hogy pont ő maradna ki.... Ilyen alapon nem is várhatjuk el egyik törvényhozástól sem, hogy önmaga alatt vágja a fát, na de akkor hogyan tudnánk rákényszeríteni őket, hogy megtegyék azt, amivel az ország többsége egyetért? Minden ilyen kérdésben írassunk ki népszavazást? Nem vagyunk olyan gazdagok, s annyi időnk sincs, mint a svájciaknak, hogy ezt mindig megtegyük. Ők ezt már hétszáz éve gyakorolják, s sikerült is egy egész elfogadható országot összehozniuk, dc nekünk magyaroknak erre legfeljebb egy-másfél évtizedünk van, mert ha addig nem sikerül, akkor gyerekeink, unokáink is ugyanebben a mocsárban fognak^ taposó harcot vívni a mindennapi* megélhetésért, ezt pedig senki nem akarhatja. Felteszem tehát a kérdést újból, milyen módon tudnánk beleszólni abba, hogy az új alkotmányunkba bekerüljenek azok a kitételek, amelyek az ország többsége szerint bele kéne, hogy kerüljenek? Jó az a politikai rendszer (úgy értem: politikai berendezkedés!), amely hosszú távon figyelmen kívül hagyhatja a többség akaratát? A választások alapján megbíztuk a kormányokat, hogy helyettünk vezessék az országot, dc nem arra adtunk felhatalmazást, hogy nc vegyék figyelembe a véleményünket! Emlékezzünk csak, ugyanezek a kérdések már hét-nyolc éve is felmerültek dc akkoriban is az aktuális erős ebek lesöpörhették c témát az asztalról, sőt még törvényesen uralkodhattak további négy éven keresztül. A régi vezetés ment, dc a felvetett két kérdésben azóta sincs érdemi változás, s a tervek szerint megint nem lesz. Jó cz így? -wdt