Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-07-14 / 14. szám

I 1996. JÚNIUS 30. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 Pillanatképek egy televíziós bemutatkozásból » Szekszárd sem különálló sziget" Híres lett városunk, hiszen ha csak fél óra erejéig is, de több százezer tévénéző tekinthette meg azt az összeállítást, melyet hétfőn reggel fél hét után néhány perccel vetített a Magyar Televízió az l-es csatornán. A Nap-kelte műsorának Önkormányzat című sorozatában ez alkalommal Szekszárd mutatkozott be, s a bejátszásokban megszólalt dr. Palkó László jegyző, Szeleczki József, a városüzemeltetési iroda vezetője, majd a parlamentben berendezett stúdióban Kocsis Imre Antal polgármester is. A műsorból az alábbiakban közlünk részleteket. ^ Történelmi séta (A kamera körbejár a domboktól övezett Szekszárd külterületén, egy pillanatra feltűnik a Kálvária dombi adótorony, a templomtorony, majd a múzeum előtti latin feliratos római kori oszlopok úsznak be a képbe. Közben dr. Palkó László hangja hallható.) - Szekszárd már a történelem előtti időkben lakott település volt, a rómaiak idején Pannónia provincia Valéria tartományához tartozott. Különösebb szerepet akkor nem vitt. Annyi jelentősége volt csupán, hogy az Aquincum-Mursa hadiút mentén feküdt. A honfoglalás után megemlítik a krónikák a Benedek rendi monostort, melyet I. Béla királyunk emeltetett. (A romkert műemlékeit látjuk, egyegy Szekszárdra jellemző kép villan be, például egy selyemgubókkal megrakott kosár, majd a vasútállomás - több mint egy évtizede nem működő toronyórája. Dr. Palkó László a romkertben ülve helytörténészi alapossággal folytatja a kalauzolást Szekszárd történelmében.) Ipartelepítés a hatvanas évektől - Lajos királyunk itt vett részt az utolsó misén, még mielőtt Mohácsra ért volna. A mohácsi csatavesztés után Szekszárd is török hódoltság alá került. A felszabadítás után hozzá kellett fogni a város újratelepítéséhez... (...) Ennek az irányítója Mérey apát volt, aki elsősorban sváb, illetve rác telepesekkel népesítette be a várost. A következő jelentős évforduló 1905, amikor rendezett tanácsú várossá lett Szekszárd. (...) Szerencsére a nehézipar-telepítés elkerülte ezt a vidéket. A hatvanas évek elején elsősorban budapesti üzemek leányvállalatai kezdtek el itt működni, műszeriparral, mezőgazdasági gépgyártással, illetve élelmiszeriparral foglalkoztak. (Takaros szőlőparcellákat mutat a kamera, tanyákkal, szépen művelt teraszokkal. Közben hallható a riporter kérdése: - Látni lehet azért, hogy itt állandó, kiegyensúlyozott, nyugodt légkör uralkodott. Mi ennek az oka? Ezután Szeleczki József hangját halljuk.) Beruházások: csökkenő ütem - Szekszárd gazdag város volt a korábbi időszakban is, itt azért az emberek a fö munkaviszonyuk mellett mindig is foglalkoztak kiegészítő tevékenységgel. Ha végignézünk a domboldalon, akkor látszanak a gondozott mezőgazdasági területek. (...) Ami alapvetően jelentős, az a szőlő- és bortermelés. (Szeleczki József a régi vármegyeháza díszterméhez vezető földszinti bejárat előtt nyilatkozik. A kamera több állásból pásztázza a borkutat. Egy kéz bort csapol a kútból. Riporter: - Milyen beruházások történtek itt az utóbbi években?) - A céltámogatási körrel megtámogatott beruházások indultak, közműépítések, döntően szennyvízcsatorna-, illetve tornaterem-építések. A másik nagy csomagba a munkahelyteremtő beruházások tartoznak. (...) '92 óta folyamatosan csökkennek a beruházási előirányzatok. Ez évben a város költségvetése megközelíti a hárommilliárd forintot, beruházási célra nem egészen kétszázmillió forint fordítható. Első az elkerülő út (Mozgó autóból veszi a kamera a Van de Velde üzemcsarnokát, majd hirtelen váltással a Béri Balogh Ádám utcában vagyunk, később pedig a Csatári-torok villáinál. Ezt követően különböző rendű és rangú utakat láthatunk a képernyőn. Szeleczky József tovább sorolja a gondokat és a tennivalókat.) - Sarkalatos kérdés a város központjában a forgalomtól való tehermentesítése. (...) A tavalyelőtti évben nagy erőfeszítéseket tett a város vezetése, hogy valamiféle módon a közlekedési tárca támogassa meg a programot. Halovány esély volt is erre. Most úgy tűnik, hogy ez az esély múlóban van, de semmiképpen sem szabad ezt a kérdést levenni a napirendről. A megoldandó feladatok között az első helyen kell, hogy legyen. Négyezer-hétszáz borospince (A kamera a Garay térre kalauzolja el a nézőt, végezetül Garay János szobra látható nagytotálban. S máris a parlament tűnik fel a képernyőn, az országház stúdiójában Nika György kíván jó reggelt, köszöntve Kocsis Imre Antalt. Elsőként - a sorozatban visszaköszönő témakörként - a polgármester a város szociális helyzetéről ad képet. Az interjú vágóképek nélkül zajlik.) - Szekszárd sem különálló sziget, pontosan ugyanúgy áll, mint az összes többi település. Az egyre romló viszonyokat próbálja valamilyen szinten tartani. (...) Meghatározó elem Szekszárdon az, hogy szinte valamennyi családnak van szőleje, csak egyetlenegy adat: négyezer-hétszáz borospince van a városban. (...) Ez bizonyos anyagi előnyöket is jelent, s természetesen ez látszik is a városon. Mindig is látszott. Mindig is gazdag volt a város, de ez most ezekben az években kopik, mint mindenütt az országban. S egyetlenegy adattal hadd világítsam meg helyzetünket: 1992-höz képest 1996-ban a központi támogatás 52 százalékon van, tehát ennyivel romlott a város helyzete. Olcsó oázis a drága sivatagban? I Vigaszdíj: játszótér is lesz az üzletház közelében Maketten már megtekinthető, hogy milyen is lész majd - a tervek szerint nem is olyan sokára - a Béri Balogh Ádám utcában, az 5. Számú Általános Iskola előtt létrehozandó üzletház. Az építtető német cég képviseletében Gerhard Soyka a legutóbbi közgyűlésen mutatta be a tervet a városatyáknak. Soyka úr a szünetben készséggel nyilatkozott lapunknak, s meglehetős tájékozottságot árult el a tervezett üzletház kiváltotta vihart illetően. Ismeretes volt előtte, hogy a közeli panelház lakóközössége tiltakozott az építkezés ellen. - Biztos vagyok abban, hogy azok, akik ma ellenzik ezt az üzletházat, a megépítés után szívesen vásárolnak majd ott - fejtette ki álláspontját Soyka úr. - Itt a vevőket egy olyan élelmiszerdiszkontáruház - a Peny Markét lánc újabb egysége - várja, mely olcsóságával fog kellemes meglepetést okozni. - Nálunk sokan már az olcsó árakat sem képesek megfizetni... - Erre az ellenvetésre az egykori NDK példáját hadd említsem. A volt Kelet-Németországban a határok leomlása után megjelentek a Peny Markét üzletek, melyek pillanatok alatt közkedveltekké váltak. Történt ez abban az egykori NDK-ban, ahol az embereknek kevesebb volt a napi bevételük mint most Magyarországon. Én bízom az itteni sikerben. - Az ott lakókat nagyon zavarja az, hogy elveszik tőlük a kilátást, a zöld területet. - Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ne érezzék magukat megrövidítve a lakók, éppen ezért az üzletház közelében egy német mintára berendezett gyermekjátszóteret kívánunk kialakítani. Azt hiszem, ezt a megoldást a leginkább érintettek, a gyerekek kedvezően fogadják, hiszen így több lehetőségük lesz a különböző játékokra. - Számításai szerint hány személynek ad munkát a Peny Markét? - A Peny Marketben tíz dolgozóra, a mellette kialakítandó pékségben négyre, a hentesrészlegnél pedig ugyancsak négy személyre lesz szükségünk. Ez összesen tizennyolc alkalmazott. Munkatársainkat Szekszárdról, illetve a Peny Markét közvetlen környékéről kívánjuk felvenni. Konvertibilis támogatás a francia testvérvárosból Szekszárd-Bezons: évforduló előtt Jövőre lesz a 30. évfordulója annak, hogy Bezons és Szekszárd tesvérvárosi kapcsolatra lépett egymással. A jubileum megünneplésére már most mindkét fél megkezdte az előkészületeket, ennek a törekvésnek a jegyében látogatott Szekszárdra Mireille Ourmiere, a bezonsi testvérvárosi titkárság vezetője férjével, Christian Ourmiere alpolgármesterrel együtt. A kétfős küldöttséget Kocsis Imre Antal polgármester fogadta a városházán. Mireille Ourmiere lapunknak elmondta, hogy Bezonsban már megkeresték azokat, akik egykoron részesei voltak a kapcsolatfelvételnek, illetve még ma is ennek a kapcsolatnak az erősítésén dolgoznak. A felkért személyek kisebb csoportokat alkotnak, s mindenkinek meglesz a maga feladata. Ami a jelenlégi együttműködést illeti, a francia vendégek szerint vannak még kihasználatlan lehetőségek a kultúra, a sport és a fiatalok utaztatása terén egyaránt. Mireille Ourmiere egyébként magával hozta azt a 300 frank támogatást is, melyet - lapunk felhívását olvasva - Bezons a szekszárdi önkormányzati hivatásos tűzoltóknak ajándékozott, így segítve a motoros vágógép megvásárlásának tervét. A bezonsi tűzoltók pedig újabb hólabdaszerűen növekvő támogatást eredményező - akciókkal kívánnak szekszárdi kollégáik célkitűzését valóra váltani.