Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-05-21 / 20. szám

4 _ SZEKSZAnpi VASÁRNAP 1995. MÁJUS 21. Szekszárdi történetek HÚSOS Kupa A súlyt szájában tartó bika bizonyára nagyon erős lehet, hiszen egy ilyen több mázsát is kitesz. Egy műsorfüzet első oldalán láttam a bikát egy héttel ezelőtt. Húsos Világkupa, hirdette a címoldal és ez bizonyára sokakat tett kíváncsivá. Egy világkupaverseny kis városunkban az nem semmi, csak ritkán esik meg ilyesmi. A következő oldalon már egy szép színes fotó volt látható, mely a szekszárdi sonka dicséretére készült. A hármas oldal volt a címoldal, melyből kiderült, hogy a verseny pontosan milyen napokon lesz, és még az is világossá vált, hogy ez a verseny most nem nők részére rendeztetik, hanem erős férfiak fognak megmérkőzni. De nézzük tovább. A negyedik oldalon köszönti a polgármester a versenyt, a jeles eseményt, mely már tizennegyedik alkalommal zajlik a városban. A szemben levő oldalon hat név olvasható. Felül a verseny fővédnöke, aki jól ismert nemzetközileg is, mint sportdiplomata, és úgy is, mint a magyar súlyemelőélet nagyon régi, kitűnő szakembere. Eddig jó a dolog. Egy fordítás és máris a programnál tartunk. Az első pont a péntek esti technikai értekezlet, mely arra is jó volt, hogy boruljon a szombati program és a tíz órára hirdetett kezdés pontosan három órát csússzon, ami által a kezdés ideje délután egy órára tolódott el. A vasárnapi műsor ideje már nem változott, maradt az eredetileg meghirdetett kezdési idő. Ezek az időpontok a műsorfüzet hatodik oldalán olvashatóak. Maga a füzet amúgy harminckét oldalas. No mármost, ezzel a hatodik oldallal be is fejeződött minden ismertetés a versenyről, a versenyzőkről egyébként egy sor sem. Ami a hetedik oldaltól az utolsóig tart, az tömény reklám. Azok reklámja - gondolom -, akik a pénzt adták az egészhez, ha jól számolom, akkor negyvenegy kisebb-nagyobb, jelentős és kevésbé jelentős cég egész oldalas, meg fél-, meg negyedoldalas hirdetése. Es ez nem is lenne baj, csak hiányzik a versenyről szóló még egy-két fontosabb információ. Kik azok például, akikért a nézőnek ki kell ballagnia a sportcsarnokba. Jó, nevek szerepeltek a Versenyen, de ez csak ott derült ki, pedig a műsorfüzetnek is lehetett volna ilyen szerepe, amely amúgy nagyon színvonalas volt nyomdailag, de hát ez nem egy tipográfiai rendezvény volt, ez egy kétnapos súlyemelőverseny volt jól rendezve, jól tálalva akár a sajtóban, a kár a televízió képernyőjén. Csak a műsorfüzetben nem. -tükeIllyés Gyuláné: Kozmutza Flóra A túlélés parancsa Életének 90. évében otthonában elhunyt Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra. A szerény, törékeny, segítőkész lélek, kihez József Attila a legszebb szerelmes verseit írta, lánynevét nem nagyon használta, mert büszke volt rá, hogy Illyés Gyula felesége. Úgy érezte, hogy neki mögötte kell állnia, s nem saját dolgaival hivalkodnia (szó szerint így mondta józsefhegyi lakásukban), pedig lett volna mivel büszkélkednie, hiszen magyar-német-francia szakos diplomája, s bölcsész doktorátusa „mellé" gyógypedagógusi képesítést is szerzett. A gyógypedagógiai főiskolán, melynek tanára, tanszékvezetője, majd nyugalomba vonulásáig főigazgatója volt, a harmincas évek végén a mellett a híres magyar származású svájci orvos és pszichológus Szondi Lipót mellett gyakornokoskodott, aki Budapesten dolgozta ki a sorselemzés módszerét és a hozzá kapcsolódó teszteljárást. Értelmességi és ösztönvizsgálatokat - sok minden mellett - maga —_ Flóra asszony a köllö férj szobra mellett a simontomyai várban is végzett, de féije halála után életét és tevékenységét a végrendeletként hagyott utolsó vers remekbe fogalmazott öt sora szabta meg: Hogy végzem?Nem tudom. Akárhogy: a búcsú szavát már tudom: Azt rendelem: túlélj és minden lépésed legyen áldott s bűnt is bűntudatlan ítélj A túlélés parancsát Flóra asszony erejét megfeszítve, korát meghazudtoló frissességgel igyekezett teljesíteni. Megjelentette féije hátrahagyott verseit, túlnyomórészt az utolsó öt esztendő termését; családja védelmében színezés nélkUI, a pszichológiai magyarázatokat is kerülve, hitelesen és szépen megírta a József Attilával való ismeretségük történetét; válogatta, szerkesztette és vaskos kötetekben közreadta Illyés Gyula naplójegyzetekben őrzött gondolatait, a köznapi életről, müvekről, művészetekről vallott nézeteit s a történelmi eseményekre vonatkozó megjegyzé-4fc| seit. ^ Felsorolni is nehéz, hogy mi mindennel foglalkozott: alapítványokkal, a rácegresi és simontornyai emlékhelyekkel, a szekszárdi főiskola névfelvételével, az előtte álló szoborral, s közben még az én könyveimet is lektorálta. Tanulmányt lehetne írni, hogy milyen alapossággal! Nagy tudású, kedves asszony volt, megadatott neki a kegyelem: élete végéig eszményien magasra tartott szakmai és etikai mértékkel munkálkodhatott. Hiányát érezni, emlékét őrizni fogjuk. VADAS FERENC A has Ezeregyéjszakája Azt mondják róla, a nyolcadik szabad művészet. Valóban, a gasztronómiai élvezet mérhető bármilyen, vizuális vagy más érzékekre ható befogadással. Nagy mestere és az irodalomban igazi megörökítője Krúdy Gyula volt, aki utánozhatatlan érzékletességgel írta meg többek között az újházi tyúkleves adta gyönyöröket. Nos, a prózából merítve vállalkozott arra Dömötör Lajos, a D & K Panzió tulajdonosa, hogy hangulatos estén idézze fel a Szindbád aktuális részeit. Németh Judit és Orbán György előadók ihletett tolmácsolása mellett savanyú tojás, paradicsomos és majonézes csirke, töltött káposzta kerül terítékre május 26án. Lássuk a fortélyokat. Majonézes csirke: a puhára főzött csirkének lehúzzuk a bőrét, kivesszük a csontjait. Szeletekre, csíkokra vágva tálra tesszük, leöntjük majonézzel. Karikára vágott kemény tojással, uborkával díszítjük. Krúdy után mi is megkóstolhatjuk... -tzsÉletálom Aki szűkebb hazánk „kistérségi" kiadványait is szívesen lapozza, legyen az irodalmi alkotás, évkönyv, album, helytörténeti vagy tudományos publikáció, örül a Kézjegy című kötetnek is, amely alcíme szerint a Tolna megyei alkotók antológiád ja. A kötetet Drescher J. Attila és László-Kovács Gyula szerkesztette, a szebbnél szebb illusztrációkat Szatmári Juhos László rajzolta. „ Üdvözlet az elszánt csapatnak" - biztatja elöljáró szavában Lázár Ervin a Tolnai Tollforgatókat, akik közül jó néhányan már önálló kötettel, kötetekkel is jelentkeztek, mégis összefogva, pár éve összejárva, együttgondolkodva, egymás munkája iránt érdeklődve, a kiadás nehézségei ellenére e kötette1 is tudatják, hogy vannak. A városi klubból megyei egyesületben szövetkezett alkotók egy csoportja a héten bemutatkozott a könyvtárban: Bayer Béla, Darvas Ferenc, Decsi Kiss János, Drescher J. Attila, Hazafi József, Király Attila, Komáromi Andrea, Odor Ildikó, Sas Erzsébet, Steinbach Zsolt, Wessety Gábor, jórészt ismert szerzők. S aki már nem lehetett testben jelen, a „cserépmadár" Domokos Eszter is ott volt, szólt is halkan, beköszönt, aztán ellibbent. Cseréptollaiból kopogva hullott alá a csend. íróemberek életálma. Mindnyájuké. NÉMETH JUDIT