Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-11-12 / 32. szám

12 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1995. NOVEMBER 12. A Wolf sütöde tálalásában Maksa-hitvallás: feledtetni a gondokat A szekszárdi Farkas Károly vállalko­zása - a Wolf sütöde - kétségkívül komoly vállalkozás, ennek ellenére a tulajdonos, mint kiderült, szereti a tré­fát is. Nem is lehet ez másként, ha foga­dással egybekötött szerda esti árube­mutatójára a pedagógiai főiskola ebéd­lőjébe Maksa Zoltán is meghívást ka­Terüíj-terülj asztalkám Wolf sütöde módra pott. Az ismert tréfamester a mazsolás fonott kalácsok, a francia leveles tész­ták, a croissant kiflik, a krumplis kenye­rek és a más egyéb péksütemények megtekintése után kezdte el műsorát, melyen a résztvevők jókat derültek. - Mi az, ami a mai magyar közéletben felvidítja, vagy elszomorítja? - kérdeztük Maksa Zoltánt. - Nem foglalkozom a közélettel, mert szerintem az egész, úgy ahogy van, egy nagy csődtömeg. Annyi fá­radt, csalódott, kiábrándult emberrel találkozom nap mint nap: úgy érzem, egy ilyen előadói est keretében leg­alább részben feledtetem a gondokat. - Ezek szerint változott az elmúlt években a humor szerepe? - Pontosan. Míg a hetvenes-nyolc­vanas években a humoristák hangosan kimondták azt, amit sokan csak suttog­va mertek emlegetni, addig ma erre már nincs szükség. Manapság a hitval­lásunk a kínzó napi problémák elfeled­tetése kell, hogy legyen, ha csak rövid időre is. Ha ez sikerül, már nem éltem hiába. Volt egyszer egy Gréta Garbó... Gréta Garbó nem tartozott azok közé a sztárok közé, akik kápráza­tos ruhákkal vakították el az em­bereket a magánéletben. Talán éppen ez volt a titka öltözködésé­nek, hogy inkább az eleganciá­jával keltett feltűnést, és valószínű ez volt az oka annak, hogy minden ruhadarabjával divatot „csi­nált". Ma az „okos divat" korában nem azok a divatdiktátorok, akik rá akaiják kényszeríteni fantaszti­kus toalettjeiket a nőkre, hanem akiknek öltözködését az egész vilá­gon követik. Ezért érthető a nagy feltűnés, amit GRÉTA divatparan­csolatai keltettek. GRÉTA mindig visszavonult életet élt. Egyszer csak hirtelen változás állt be az életében, megjelent a szórakozóhelyeken, jó­kedvű lett, szívesen állt szóba az em­berekkel. Pontosan nem lehet tudni az okát, de kilépett ismét az életbe és elmondta véleményét, gondola­tait, többek között a divatról is. El­vét tíz pontban, tíz okos parancso­latban foglalta össze: „ 1. Ne csináltass ruhát egyet­len alkalomra! 2. Ne igyekezz túlöltözni ba­rátnőidet! 3. Ne viselj ékszert határozott ok nélkül! 4. Ne vedd át a divatot egysze­rűen csak azért, mert iy! 5. Ne hanyagold el a toalett­jeidnek kiegészítő darabjait sem. A rész éppen olyan fontos, mint az egész! 6. Ne végy sötét színű ruhát, ha fáradt vagy! 7. Ne öltözz mások ízlése sze­rint és mások után, elsősorban magadra gondolj! 8. Ne végy fel olyan ruhát, mely megváltoztatja egyénisége­det! 9. Ne aggasszon, ha ruhatárad túl egyszerű! 10. Ne válogasd úgy össze ru­háidat, hogy egyiknek sincs sem­mi köze a másikhoz. Kétszer annyi ruhád van, ha más-más összeállí­tásban hordhatod azokat!" Kedves Hölgytársaim! Tessék jól meggondolni és megfogadni GRÉTA tanácsait, melyek feltét­lenül megérdemlik, hogy köves­sék azokat. Kovács Pálné Maksa Zoltán A majdnem® ellopott polgármesteri autó A Megyei Jogú Városok Szö­vetségének közgyűlésén részt vett Szita Károly, Kaposvár polgár­mestere is. Somogy székhelyének első számú vezetője autóval érke­zett Szekszárdra, de nem igazán rajta múlott, hogy azzal is távozott otthonába. - Vacsora közben értesültem arról, hogy kint két rendőr vár rám - idézte fel az esetet a polgármes­ter. - Gyorsan átgondoltam, hogy vajon mit is követhettem el, de semmi különös nem jutott az eszembe. A rendőrök rendkíu^ udvariasan viselkedtek, s közö^^ velem: úgy gondolják, hogy itt, Szekszárdon idegen ember ült az autómba, a hivatali Volkswagen Passat gépkocsiban. Úgy jutottak el hozzám, hogy a járműben meg­találták a vezető névjegykártyáját. Mint kiderült a Gemenc Hotel parkolójában található autóm kö­rül hosszasan körözött egy gyanús alak, s ez annyira feltűnt a járóke­lőknek, hogy bejelentést tettek a kapitányságon. A rendőrök ki­mentek, majd elbújtak, s lesben állva várták a fejleményeket. A tettes kisvártatva odalépett az autómhoz, pillanatok alatt kinyi­totta a zárat, s beült a kormány mögé. Indítani azonban már nem tudott, mert lefülelték a rendőrök. Ezt követően kerestek meg en­gem. Szita Károly elárulta, hogy a ka­posvári kapitányság testülete előtt példaként említi majd meg a szek­szárdi kollégák - Balogh Gyula fő­törzsőrmester és Mathész János zászlós - gyors és hatékony intéz­kedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom