Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-22 / 3. szám

37 1995. JANUÁR 29. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Színházi premier: A szekszárdi Német Színház, a Deutsche Bühne ismét bemutató­ra készül, ezúttal bűnügyi komédia kerül színre a Garay téri teátrum­ban. A premier január 26-án lesz, este 7 órai kezdettel. Magyarorszá­gon sokszor játszották már magya­rul a Hal négyesben című darabot, sőt nem is olyan régen, tavaly Szekszárdon is láthatta a közönség a tatabányai Játékszín előadásá­ban. A premiert megelőző sajtótájé­koztatón meg is említette ezt az ör­vendetes tényt a Deutsche Bühne rendezője, Claudia Nowotny, mondván, hogy akik nem tudnak jól németül, vagy egyáltalán nem • pszélik a nyelvet, azok közül is le­et nézője a német előadásnak, hi­szen így már tudják, mi történik a színpadon. Nos, erről itt és most csak annyit mondunk el, hogy há­rom idős hölgy, akik vénlányok maradtak, de harminc éven át sze­rették közös szolgájukat, a ház egyetlen férfi lakóját, örökséget ígértek neki, külön-külön (egyikük sem tudta a másikról, hogy szere­tője a szolgának), mégpedig úgy, hogy életükben megadják neki ­a most már nem szexuális - járan­dóságot. Nos, aztán hogy mi törté­nik egyetlen éjszaka, miért bűn­ügyi ez a komédia, az majd kiderül a színházban. Remélhetőleg sikere lesz ennek az előadásnak is, mint az utóbbi időben jó néhány más produkciónak a Deutsche Bühné­ben. Most az is érdekes tény, hogy a vénkisasszonyokat fiatal hölgyek alakítják: Angelika Lippe, Hadzsi­kosztova Gabriella és Mónika Schmatzberger. A férfi szereplő Kozáry Ferenc. A Szekszárdi Va­sárnap érdeklődésére elmondták, hogy nem nagyon igyekeznek idősre sminkelni a színésznőket, de a frizurájuk és ajelmezük kifeje­zi a korukat. Mind a négy művész állandó tagja a szekszárdi színháznak, a rendező viszont Németországból érkezett - és már nem is először rendez a Deutsche Bühnében a bautzeni színház tagja. A bautzeni és a szekszárdi színház között ba­rátsági szerződés jött létre, ennek alapján dolgozik nálunk Claudia Nowotny. A sajtótájékoztatón megtudhat­tuk, hogy a darab szerzői, Wolf­gang Kohlhaase és Rita Zimmer eredetileg rádiójátéknak írták a művet, aztán mégis színműként aratott sikert. Szó volt még a színház helyzeté­ről, próbáltuk megtudni, hogy a magas benzinár nem gátolja-e a tájelőadások rendszeres megtartá­sát, s egyáltalán, milyen helyzet­ben van a Deutsche Bühne. Mivel azonban a színház vezetői nem voltak jelen, ez a sajtótájékoztató érdemben nem foglalkozhatott az anyagi ügyekkel, gondokkal. Clau­dia Nowotny annyit elmondott, hogy kellékekből, bútorokból na­gyon kevés van, több kellene. Gemenci József bűnügyi komédia Claudia Nowotny és Hadzsikosztova Gabriella Rita • A Kukás már két napja nem evett. Se hideget, se meleget. Ilyenkor ­mert már többször előfordult e kelle­metlen állapot - a testét gyengének, a lelkét erősnek érezte. Ennivalót kell szereznie mindenképpen. Tudna ő mesélni arról, mi mindent dobálnak ki az emberek! Arról is, hogyan változott az utóbbi években a kukák tartalma. Egyre szegényesebb. A szeméten szé­pen látni lehet, mint szegényednek az emberek. Azt is látja, miként véleked­nek róla. Régebben elkergették, le­köpdösték, szidták. Ma már nem szól­nak. A használható ruhaneműt, néha a száraz kenyérvégeket is a kuka mellé teszik. Ilyenkor, nem tehet róla, vigyo­rog. Tudja, hogy arra gondolnak az emberek, ők is kerülhetnek ilyen hely­zetbe. Mintha minden kuka oldalára ez lenne ráfestve: TE IS LEHETSZ KUKÁS! Hát, nem gondolta volna ő sem, hogy egyszer ilyen mélyre kerül. Volt családja, lakása, munkahelye. Előbb a családját, majd a lakását, két éve a munkahelyét vesztette el. Egye­dül az önbecsülése maradt meg. Nem vesztette el a reményt, fog ő még kü­lönbül élni! Az nem lehet, hogy akit anya szült, a kukák mellett végezze. Ilyen igazságtalanság nincs! Már nagyon éhes volt. Pechjére ép­pen előtte járt a kukásautó. Most üre­sek a kukák. Azért belekukkant mind­egyikbe, hátha maradt az alján valami eladható. De nincs. És akkor észrevett egy csomagot. Hangosat kordult a gyomra. Botjával megpiszkálta a cso­magot és már ugrott is hátrafelé. A csomag megmozdult és bömbölt. Egy csecsemő. A kukás szédült és nem akart hinni a szemének. Egy kisbaba. Egy élő, ruhátlan kisbaba. Azonnal se­gítségért futott. Pár perc múlva megér­kezett a mentő. Ő körülöttük téblábolt és vadul jártak a gondolatai. Az nem lehet, hogy valaki a kukába dobja gyer­mekét! Mi történhetett, hogy erre kényszerültek emberek? Micsoda sö­tét titok lappang itt? Micsoda szörnyű tragédia? Micsoda szívtelenség? És akkor rádöbbent. Minden álma szer­tefoszlott. Eltűnt a remény, hogy van kiút a kukák mellől. Ha az élet egy ku­kában kezdődik, miért ne végződhet­ne ott? A kukás sírt. Siratta az életét és a kislányét is. A mentősök megköszönték a segít­ségét. Már csak azt akarta tudni, élet­ben marad-e a kislány. Pár nap múlva megtudta, hogy egészséges, szépen eszik és Ritának nevezték el a mentő­sök. Azt is mondta valaki, hogy a Rita név azt jelenti: a világosság gyer­meke. És akkor megint béke költözött a kukás szívébe. Nincs semmije, senki­je, de mérhetetlenül gazdag. Egy em­bernek adott életet. O, a Kukás. V. Ganszler Beáta Evangélium „Higgy nekem...veled beszélek." János ev. 4:21,26. Jézus négyszemközti beszélgetései közül János evangéliuma őrzi a legtöb­bet. A legnevezetesebb a Nikodémussal folytatott beszélgetés, melyben el­hangzott a jól ismert mondat: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." A fent idé­zett szavak nem ennyire nevezetes személlyel, ellenkezőleg, az ötszörösen el­vált, sokak által megvetett, kiközösített samáriai asszonnyal folytatott beszélge­tésből valók. Mit üzen Isten igéje egy éppen ilyen személlyel történt beszélgeté­sen át? Jézus hitre szólító szava eléri, el kell, hogy érje azokat is, akiknek az általános megítélés szerint a hithez semmi közük sincs. Ha azonban veszteségek nélkül nem élhető az emberi élet, akkor hit nélkül sem, mert anélkül önmagunkat is el­veszíthetjük. „A mai életben nem játszik szerepet a hit" - mondhatják egyesek. Az ilyenek Isten szemében a legveszélyeztetettebbek. - Jó belegondolnunk, hogy nem valamiféle hitre van szükség a veszteségek „kezeléséhez". A samáriai asszony öt házasság után is „hitt" csáberejében, ami ugyan „működött", de veszteségeiből ez a „hite" nem jelentett kiutat. A veszteségek végveszedelmé­ből kivezető út egyetlenegy személyhez. Jézushoz van „kötve": „hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen". Jó tudnunk, hogy a Jézus személyéhez kötött hitnek a „visszajelzése" mindig az élet növekedésével, az életminőség „emelkedésével" kapcsolódik össze. Csak hamis hit lehet az, ahol az életpusztulás jelenik meg: mindennél világossabban jelezve; Itt szó sem le­het Jézus'személyéről. Befejezésül hangsúlyoznunk kell, hogy roppant jelentősége van annak, hogy értsünk a „szóból". „Veled beszélek" - ebbe beleértendő, hogy figyelj Jé­zusra! Aki ezt a lehetőséget elmulasztja, súlyos tapasztalatok előtt áll. Ezek „skálája" kezdődhet azzal, hogy szóba sem állnak veled, s végződhet a legször­nyűbb fegyverek szavával is. Sok alkalom áll előtted: Jézus szólít: „Veled beszé­lek" - Válaszold: Hiszek neked, Uram! Szilvássy Géza, református lelkész v I

Next

/
Oldalképek
Tartalom