Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-04-02 / 13. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. ÁPRILIS 9. Szekszárdi történetek Este Estéink itt egy kisvárosban meglehetősen szerény körülmények között zajlanak. Aki élt Pesten, de nemcsak ott, más nagy városban, az tudja, milyen is ott az esti élet. Nálunk meglehetősen csendesek. Vannak ugyan helyei a városnak, ahol főleg nyáron van egy kis mozgás. Találkozni a városban motoros, meg autós fiatalokkal, akiknek megvannak a helyeik, az esti órákban összejönnek egy kicsit őrültködni. Ülnek az Ötvenes mellett a kocsikban, hallgatják a zenét, beszélgetnek. Máshol a motorosok gépeiken, meg padokon... Este tíz körül meg kell nézni egy emeletes bérházat. Az ablakok közül minden ötödik, tizedik ami világit. Tehát az otthon zajló társasélet sem egy megszokott dolog. Ha vendégeket hívunk, pontosabban nem is erre gondoltam, hanem csak arra, hogy a haverokkal otthon találkozunk. Ami persze szerényebb dolog, mintha nyilvános helyre mennénk, meg hát az meghittebb is lehet alkalmasint, de olcsóbb is a bolti sör, mint egy presszóban. A kép szerint nemigen fogadunk vendégeket esténként. Ha meg a tévét nézzük, az nem látszik mindig az utcáról. Nemcsak az utcakép csendes, a nyilvános helyek is szerény forgalmat bonyolítanak le. Van, hogy egy lélek sincs ezekben a létesítményekben. Nálunk sosem volt divat, hogy esténként vacsoráznijátjunk egy étterembe, de ezek szerint már az is luxus, ha megiszunk egy sört valahol. Ha rendezvényt tartanak, onnan gyorsan hazamegy mindenki, a színház után nyilvános helyen elköltött vacsorák sem a kisváros jellegzetességei. Ennél csak az nagyobb baj, hogy este tíz után a munkából is kevesen mennek haza, kevés a délutános munka, igaz már napközben sem jut mindenkinek... -tükeDr. Horváth Béla Dr. Czirják József Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán várhatóan már a közeljövőben válasz születik a cimben feltett kérdésre. A jelenlegi intézményvezető, Gergely János főigazgatói megbízása ez év június 30-án lejár, így a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdetett a poszt betöltésére. A hét elején az is világossá vált a nyilvánosság számára: minden jel szerint az intézmény oktatói közül kerül ki az új vezető, hiszen a két beérkezett pályamunkát jelenlegi munkatársak: dr. Czirják József egyetemi docens és dr. Horváth Béla tanszékvezető főiskolai tanár jegyzik. Noha a végleges döntés a minisztérium kompetenciája, annak meghozatalában döntő jelentőségűnek ígérkezik az Intézményi Tanács április 11-ei, soron kívüli ülésén kialakításra kerülő állásfoglalása. Dr. Czirják József (50) a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense nyolc éve oktat a pedagógiai főiskolán. Filozófiatörténetet, etikát és gyermekfilozófiát tanít, de részt vesz a nemzetiségi óvónőképzésben is, ennek keretében német nemzetiségismereti tárgyakat oktat. Dr. Horváth Béla (42) 1984 óta tanít az intézményben a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetőjeként, ezzel párhuzamosan óraadóként részt vesz a szegedi József Attila Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékének munkájában is. Másfél hét múlva dönt tehát a főiskola intézményi tanácsa arról, hogy melyik pályamunkát tartja támogatásra méltónak. Születhet oly^fc döntés is, amely mindkét pályázót, de olyan is, mely egyiküket sem támogatja. Ez utóbbi esetekben a mérlegelés a minisztérium joga marad. LOMTALANITAS! Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Beruházási Irodája az egész városra kiteijedő lomtalanítási akciót szervez. A hulladék és limlom kihelyezését 1995. április 5-ig szíveskedjenek megoldani, mert az összegyűjtést 1995. április 6-án a város északi részén a HÉLIOSZ Kft. megkezdi. A város déli részén a hulladékszállítás időpontja 1995. április 10. és 11. Kéljük a tisztelt lakosságot, hogy az ingatlanáról kikerülő limlomot zsákokban, a nyesedéket pedig kötegelve szíveskedjenek kihelyezni. Az akció során az építési törmeléket nem szállítjuk el. Felhívjuk a tisztelt lakók figyelmét, hogy a fenti időponton túl ne helyezzenek ki hulladékot, mert azt az akció befezése után nem szállíttatja el a hivatal. Felhívás Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Beruházási Irodája ÁRAJÁNLATOT KÉR Szekszárd, Téglagyári ltp. útépítés, csapadékvíz-elvezetés építési munkáinak kivitelezésére. Az ajánlatok megtételéhez szükséges részletes kiírás és tervdokumentáció 15 000 Ft vissza nem térítendő letét befizetése ellenében 1995. április 10-ig átvehető az irodán (Szekszárd, Béla tér 8. II. em. 45-46.). • | A pályázati anyag korlátozott példányszámban áll rendelkezésre, ezért az igényléseket az érkezés sorrendjében tudjuk kielégíteni. Csak a fenti tevékenység elvégzésére jogosult vállalkozók jelentkezését váijuk. % Nyílt tér Szociálisan érzékeny döntés" a bölcsődék ügyében A nyilatkozat a szociális bizottság elnökétől származik, aki változatlanul védi a közgyűlés februári döntését. Nézzük hát meg, valóban szociálisan érzékeny volt-e a döntés! 1. Szakmai oldalról. A bölcsődei ellátásról minden szakember véleménye egyöntetű, hogy egy szükséges rossz gondoskodási forma. Az ideális az, hogy az anyák gyermeküket 3 éves koráig s^ját maguk gondozzák. Ebből a célból dolgozták ki a GYED, GYES intézményét, következményeként a bölcsődei ellátás iránti igény jelentősen csökkent. Az előző szociális bizottság elnökeként sikerült elfogadtatnom azt az elvet, hogy ki kell várni, miként fog alakulni az igény az ellátási forma iránt. A döntés oka pedig az volt, hogy a bölcsődei ellátás ugyan egészségügyi jellegű - hiszen az intézmények mindig is az egészségügyhöz tartoztak - lényegében jelentős szociális oldala van. Az érintettek részére munkahely megtartó. így a családok jobb anyagi helyzete esetleg nem jelentkezik a segély oldalon. A drasztikus díjemelések az ellátás megszüntetését vonják maguk után, tehát az érintettek egy sajátos szociális támogatási formától esnek el. Következtetés: a döntés nem igazolja a bizottság szociális érzékenységét. 2. Pénzügyi oldalról. A bizottság elnökének érveléséből kitűnik, hogy nem kívánják a magyas keresetűeket dotálni. Nézzük meg, hogy áll a kérdés az alacsonyabb jövedelműek oldalán. Eddig egységesen mindenki az élelmezési díjat fizette, havonta mintegy 1890 Ft-ot. Az új tarifa szerint, ha a család egy főre eső jövedelme 8400 Ft, akkor a szülők 2763 Ft térítést kötelesek fizetni. A 8400 Ft-ról tudni kell, hogy megyegyezik a nyugdíjminimum összegével és számos segélyezésnek ez a jogosultsági alapja. 4 tagú család (2 gyermek) esetén ez a nettó kereset mintegy 4500 Ft bruttó havi keresetnek felel meg. Kérdésem: ekkora jövedelemből minden más rezsikiadás mellett tud-e egy család ilyen nagyságú díjat fizetni? A térítési díjak a közölt alapösszegtől lineárisan emelkednek. Ennek lényege az, ha valakinek egy főre eső jövedelme magasabb, akkor 20 Ft-os lépcsőnként a térítési díj 18-19 Ft-tal emelkedik. Tehát a te^es plusz jövedelmet elviszi a térítési d{j. Ez azt jelenti, hogy egy háromtagú család esetén a plusz jövedelem 1/3-át, négytagú család esetén pedig 1/4-ét kell a térítési díjra fizetni. Ha véletlenül olyan fura helyzet állna elő, hogy a család mindkét gyermeke bölcsődés, az egy főre eső jövedelem 8400 Ft feletti részének 50%-át a térítési díj teszi ki. Elnök úr! Ez a döntés szociális érzékenységével összhangban áll? Ezt a kérdést nem ártana a társadalmi igazságosság oldaláról is megvizsgálni. Kiindulási helyzet a jelen állapot. Ha fenntartok egy bölcsődét részleges kihasználtsággal, akkor annak költségei nem lesznek arányosak a gyermekek létszámával. Rentábilis az üzemeltetés akkor, ha a szolgáltatást természetesen magasabb díjért a magasabb keresetűek is igénybe veszik. Az igény kielégítése azért is jogos, mivel a magasabb keresetűek relatíve nagyobb közterheket viselnek. Rászorultságuk nem szociális állapotukból, hanem sajátos helyzetükből fakad. Nagyobb közterhek mellett a társadalom igazsága azt diktálja, hogy át-