Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-02-19 / 7. szám

8 , SZEKSZÁRDI WASAR1AP 1995. FEBRUÁR 19. Ecsettel és távcsővel a természetben A szekszárdi madarászok meghívására az elmúlt héten érdekes és izgalmas előadást tartott városunkban a hódmezővásárhelyi festőművész és ornitológus, Lelkes István. A sokoldalú természetbúvárral, a réti sasok avatott szakértőjével még az előadás előtt beszélgettünk szerkesztőségünkben. szet. Én nagyon szerettem a világtól elvonulni és szemlélődni a környezetben. Apám is ilyen volt. Nagyon szép könyvtárat gyűjtött, benne Hermán Ottó: A madarak hasznáról és káráról, s számomra döntően ez adta az alapvető élményt. Apám rendkívül sokoldalú ember, sokat vitt bennünket kirándulni. A ragadozómadarak látványa engem olyan szívdobogással töltött el, amikor keringtek az égen. Valami megmagyarázhatatlan, mintha atavisztikus dolog lenne. Középiskolás koromban solymásztam is, akkor még jobban megismertem ezeket a madarakat. Már diákkoromban a Madártani Intézet külső munkatársa lettem, s aztán amikor Vásárhelyen is megalakult a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja, titkárnak, majd elnöknek választottak, s azóta is betöltöm ott ezt a tisztet. Nem vagyok végzett biológus, de igyekszem alaposan utánanézni annak, amivel foglalkozom, hogy dilettáns dolgokat ne csináljak. Nagyon régóta dédelgetett kedvencem a réti sas, ez a legnagyobb európai sas. Az Országos Réti Sas Védelmi Bizottság Csongrád megyei területi megbízottja vagyok. Ez a munka elsősorban a nagyobb létszámú telelő állomány figyelemmel kísérése, összeszámlálása, a fészkelés elősegítése, téli etetés, és mindenféle védelmi feladat. - Sok réti sas van még Magyarországon? - Valamikor a Duna mentén is rengeteg költött. Az erdők kivágása, a mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása, a szabad irtás puskával és vegyszerekkel folyamatosan oda vezettek, hogy a múlt században még több száz párt - Művészcsaládból származik. Onnan a késztetés, ami elindította a művészetek felé? - Dédapámig, nagyapámig tudom visszavezetni a tehetséget, a család mindkét ágán ügyes rajzolók, kézművesek voltak. Apám, anyám aztán már képzőművész lett. A családból négyen - húgomat kivéve - képzőművészeti gimnáziumot végeztünk, majd mind az öten a Képzőművészeti, illetve az Iparművészeti Főiskolán tanultunk. Én festő és murális szakon, egyik öcsém ötvös és belsőépítész, de mint tipográfus és fotós is eredményes. Másik öcsém ipari formatervező, csomagolástervezéssel, plakáttal foglalkozik. Legkisebb öcsém a főiskolán textilszakon végzett, ma inkább fest, de bejelentett találmánya is van. Húgom szintén belsőépítész. És testvéreim gyerekei is elindultak a képzőművészeti pályák felé. - Festő szakon végzett. Már akkor elkötelezte magát az állatfestészet, madárfestészet mellett? - Valahol olvastam egyszer: ismerem az embereket, tehát szeretem az állatokat. Gyerekkoromban általában mindig olyan helyen laktunk - több helyen is -, a város szélén, ahol már körülvett a terméÉrdekességek a madárvilágból • Vízszintes repülésben a leggyorsabb madár a sarlósfecske, óránként 170 km-es sebességgel is tud repülni. A vándorsólyom vízszintesen „csak" 130 km/órás sebességgel repül, amikor azonban vadászrepülésben ereszkedik le a föld felé, 350 km/órás gyorsasággal szeli a levegőt. • A legmagasabbra repülő madár állítólag a hattyú. Csapatokban repül, és akár 8000 méter magasra is felemelkedik. Expedíciók azonban már a Himalája fölött, 8700 méter magasan is látták átröpülni vadludak, darvak, gólyák egész raját. Az egerek, amelyeket az expedíció tagjai magukkal vittek, ebben a magasságban már mozdulni sem tudtak. • A legnagyobb madár a strucc. Feje akár 2,7 méter magasságig is felérhet. Repülni azonban nem tud. A földkerekség legmagasabbra nőtt röpképes madarai a darvak. Némelyik darufaj egyedei kis híján 2 méter magasak. • A legkisebb madár a kolibri. A csőre hegyétől a farkáig 6 cm hosszú, a súlya pedig még 2 gramm sincs. A legtöbb kolibri képes másodpercenként 80 szárnycsapást is tenni. Fiókáit is „röptében" eteti, olyan sűrűn csapdos a szárnyaival, hogy szinte megáll a levegőben. • Az összes madárfaj közül csak a galambok és a flamingók etetik begytejjel a Bókáikat. • A varjakat minden más madárnál fejlettebbnek, alkalmazkodóképesebbnek és intelligensebbnek tartják. Csókákkal és hollókkal végzett etológiai kísérletek azt mutatták, hogy bizonyos körülmények között ezek a madarak ötig vagy hatig el tudnak „számolni", az intelligencia mérésére szolgáló feladatokat jobban oldják meg, mint a papagájok. • A legkitartóbb vándormadár a sarki csér. Grönlandon fészkelő állományai végigrepülnek Afrika nyugati partvonala mentén, folyamatosan délre tartva megkerülik az Antarktiszt, és 50 ezer km-t maguk mögött hagyva térnek vissza a fészkelőhelyre. Az amerikai pettyes lile viszont a nyílt óceán fölött fepül 3600 km-t, amíg Alaszkából eljut téli szállására, a Hawaii-szigetekre. 88 órán keresztül kell óránként 40,9 kilométeres sebességgel repülnie ahhoz, hogy újra szilárd talajt érezzen a lába alatt. számláló állományból 1970-ben talán 4-5 pár ha volt az országban, és volt olyan év, hogy egyetlen fiókát sem sikerült felnevelni. - Hol maradt meg ez a néhányÉV - Somogyban. Ott volt a legalKalmasabb élőhelyük, most is ott van belőlük a legtöbb. Akkor már nagyon úgy nézett ki, hogy búcsút mondhatunk a réti sasnak, aztán kivontak bizonyos növényvédő és dúvadak mérgezésére használatos szereket, kezdték védetté tenni az erdőket, beszüntették a légköri atomrobbantásokat, így a stroncium 90 már nem befolyásolta a madarak ivari működését (magtalan tojások), vízháztartását. A védelem megindult, nagyon szép eredményeket sikerült országosan elérni, mert a tavalyi mérleg már 44 pár volt, és évente 25-30 fióka repül ki. Ma már általában sikerül az erdővágás előtt egyeztetni az erdészetekkel, de éppen tavaly a Dráva egyik szigetén a tsz hét végén kivágatta a réti sasos erdőt. - És gyakran az erdőtulajdont is... A privatizáció sokat árthatott l a téren. - Éppen ezért egyesületünk most Somogyban már három halastó egységet vett meg a körülöttük lévő hatalmas erdőkkel együtt, a biharugrai halastavakon is többségi részesedésünk van, azóta a madárvilág hallatlanul felszaporodott. És a vidrát is védeni kell ugyanezeken a helyeken. Ezek a jószágok a 2-3 kilós halakat is kiemelik, a tógazdák meg a kicsiket is irigylik. De a természetvédelemnek nemcsak ráfizetéses jellege van. Most alakul az ökoturizmus, a Somogy Természetvédelmi Szervezet pl. megkapta az önkormányzattól a somogyifajszi kastélyt, melyet vendégfogadásra is alkalmassá tesznek. Jövőre állítólag Fülöp herceg jön oda, ígéret van rá. A tavak környékén szakavatott vezetéssel bejárásokat, madarásztáborokat szerveznek, s ugyanakkor a tógazdálkodás is megy, de úgy, hogy ott a vidrának is, a sasnak is jut. Nagyon érdekes, hogy Erdélyben a pásztor, ha felhajt 100 juhot a hegyekbe, akii l«P