Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-20 / 7. szám

1994. FEBRUÁR 20. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 ielött rákérdeznének... E félmondat je­gyében kezdte a pénzügyminiszter a szekszárdi vál­lalkozók zártkörű rendezvényén tájékoztató elő­adását, s rögtön a legtöbb vállalkozót érintő problé­mára tért. A kormányzat tisztában van vele - mond­ta -, hogy a reál hitelkamatok és a kitermelhető pro­fitráta között ma óriási a különbség. Az anomália mérséklésére a közgazdasági iroda­lom ismeri a recepteket, ám a magyar gazdaság nem úgy működik, ahogy azt a tankönyvek tanítják. Ná­lunk - „normális" gazdaságokkal ellentétben - egy­szerre nagy az állami költségvetés deficitje, a folyó fi­zetési mérleg hiánya, az infláció, a munkanélküliség, a kamatráta... Egy, például a kamatokat csökkentő in­tézkedés óriási problémákat okoz más területen. A bankkonszolidációt - melyről szintén részletesen szólt, elmondva többek között, hogy a Világbank ke­mény „államosító" intézkedéseket vár el ezen a terü­leten - a megoldás egyik kulcsának érzi. A bankok kockázatával csökkenhet a kamatmarzs, s ezáltal a reálkamatok. Fölhívta azonban a vállalkozók figyel­mét arra, hogy kedvezőbb kamatok mellett is van mindenütt a világon a saját tőke arányának egy olyan minimuma a vállalkozásban, amit hitellel kiváltani csak a biztos bukás veszélyével lehet. A szék határozta meg a tudatot ezen az estén is, hiszen a hallgatóság továbbra is a hitelezési gyakor­latot bírálta - „a bankok nem projekteket, hanem vagyont (és barátokat) hiteleznek" - Szabó Iván vi­szont megértést kért a pénzintézetek részére. Meg kell érteni - mondta -, ha azok járművet, állatot stb., ami összetörik, megdögölhet, nem fogadnak el fedezetként. Ezért inkább a garanciaalap feltöltésé­re kell az eszközöket fordítani. A bankok laza hite­lezési gyakorlatának bírálatára megemlítette, hogy az általuk elfogadott hitelkérelmek harmadát visszadobta a garanciaalap. A kisvállalkozói kör segítése érdekében további külföldi hiteleket kíván a kormányzat felvenni ­tudtuk meg. A forgóeszközhiteleket keveslő kér­désre Szabó Iván értetlenségének adott hangot; a világbanki és az országhitelek jó része kifejezetten forgóeszköz-finanszírozásra találtatott ki. Vajon miért utálják ezeket a vállalkozók? - kérdezte, s el­mondta pl. a bajor hitel a bankok nyakán maradt. (Az idő hiánya, vagy a jólneveltség miatt, de nem válaszolt a hallgatóság erre a kérdésre.) A résztvevők közül többen szakterületük számá­ra adókedvezmény felől érdeklődtek. A miniszter azonban ellenzi a normatíva alóli kivételeket. Az oly sokat ostorozott tavalyi 40 százalékos társasági adó a különféle kedvezmények és kivételek miatt ténylegesen csak 26 százalék volt. A kedvezmények azonban pont oda nem jutottak el, ahová szánták, így a vállalkozók azt 40 százalékosnak élték meg. A közvetlen hangulatú kétórás eszmecserén hallhattunk még többek között a Lupis Brókerház botránya kapcsán arról, hogy a miniszter a költség­vetési intézmények számára az időarányos finan­szírozás helyett bevezetné az ügyletfinanszírozást („ha vesz a hadsereg egy ágyút és hozza a számlát, akkor azt kifizetjük"). A gazdasági törvénykezéssel kapcsolatban pedig Szabó Iván is megerősítette; rö­vid az idő áprilisig, már csak néhány jogszabály el­fogadására lesz mód. - ás fotó: - ka ­Hozott is hitelt, meg nem is... Szabó Iván a vállalkozóknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom