Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-13 / 6. szám

6 , szekszárdi VASARNAP 1994. FEBRUÁR 13. Keserű pirulák „Drága, mint a patika" (Folytatás az 5. oldalról.) A rendelet értelmében ugyanis csak azok jogosultak a közgyógyellátásra, akik a fenti két feltételnek együtte­sen megfelelnek. A gyógyszerek bizonyos köre nem kerülhet be a közgyógyellátás­ba, ezt is a Népjóléti Minisztérium rendelete szabályozza. A nyomtat­ványokon - melyre a háziorvos írja be a szükséges készítményeket, s a patika árazza be ezeket - néha irreá­lisnak tűnő összegek jelennek meg. Ilyen esetben a kérvényt felülbí­ráltatjuk a társadalombiztosítóval, s előfordul, hogy ott „meghúzzák" a listát, azonos hatású készítmények­ből csak egyfélét hagynak jóvá, ki­húzzák a vitaminokat stb. Az ilyen fokozott ellenőrzésre és az orvosok­kal való szoros és jó együttműködés­re azért van szükség, mert egyre szű­kül az ellátásban részesíthetők köre. A jogosultaknak 3 hét alatt postáz­zuk az igazolványt, nem kell érte be­jönni a hivatalba. A szociális törvény lehetőségtt ad elő^özgyügyellátás­ra is. Ilyenkor - ha egyébként a felté­teleknek megfelel a kérelmező ­azonnal kap egy ideiglenes, 1 hónap­ra szóló igazolványt, s azzal átmene­tileg megoldhatja gyógyszerproblé­máit. Tudjuk, hogy itt egészségről, emberekről van szó, a lehetőségek szerint igyekszünk gyorsan segíteni. Az önkormányzat még enyhített is a központi rendelkezések szigorúsá­gán, hogy lehetőség szerint minél több rászorulónak tudjunk segítsé­get nyújtani. Az a tapasztalatom, hogy az igazán elesettek sokkal tü­relmesebbek, megértőbbek, mint a talán kevésbé rossz anyagiak között élők. Nekünk ma is 100% A kórházi gyógyszerek eddig sem kaptak társadalombiztosítási támo­gatást - mondja a kórház központi gyógyszertárának főgyógyszerésze, dr. Baksa Klára. Nekünk eddig is, most is mindenért 100%-ot kell fi­zetnünk, így minket a mostani ket­tős okú árrendezésből csak a fo­gyasztói áremelkedés érint. Készí­tettünk előzetes számításokat. Egy havi átlagos fogyasztásunkat alapul véve, s azt felszorozva az új árakkal, nálunk nem jött ki 40%-osra az emelkedés mértéke. így van remé­nyünk arra, hogy kijövünk a pén­zünkből, de ez azért majd csak ké­sőbb derül ki pontosan. Reméljük, arra nem kell berendezkednünk, hogy gyógyszerbeszerzési gondok miatt kórházba küldje az orvos a be­teget. A gyógyítás szabadsága Nem értek egyet azzal, hogy az egészségügyi kormányzat így akar gyógyszert spórolni és a pénzzel job­ban gazdálkodni - mondja dr. Gon­da Mária gyermekgyógyász. Sajnos, sokszor meg kell kérdeznem a szü­lőt, ki tudja-e váltani a gyógyszert, il­letve, hogy árban meddig mehetek el, milyen gyógyszert írjak fel. Van néhány külföldi gyógyszer, ami ta­lán tényleg kiváltható magyar készít­ménnyel, de pl. az antibiotikumok csoportjában a széles spektrumú külföldiek sokkal hatásosabbak. S nem is mindig csak a hatóanyag szá­mít: a külföldi készítmények ízesí­tettek, vanília-, szamócaízűek, a tab­letták apróbbak, filmmel bevontak, hogy ne bántsák a gyomor nyálka­hártyáját. Ha egy gyógyszer keserű, vagy szó szerint büdös, mint pl. a Penstabil és nem veszi be a gyerek, vagy csak egy részét veszi be, akkor hosszabb idő alatt gyógyul meg. Nem biztos, hogy akkor spórol az or­vos az államnak, az egészségügynek, ha hosszú ideig van a beteg táppén­zen, nem úgy gyógyul, mint ha meg­veszi a viszonylag drágább, de haté­kony készítményt. így nem lehet hosszú távon takarékoskodni! Fö­löslegesnek tartom a „beharango­zott" táppénzellenőröket is. Négy-öt éve még megérte kihasználni a táp­pénzes lehetőséget, magasabb volt a járadék összege, a kisgyermekes anyák - de általában a beteg dolgo­zók - védve voltak. Most akkora a létbizonytalanság, hogy nem is akar­nak betegállományba menni az em­berek, betegen is dolgoznak, a szomszédra bízzák a beteg gyereket. Rettegnek a táppénztől, mert külön­ben a következő „leépítésnél" eset­leg tőlük válik meg a munkahelyük. Nekem most sokkal több a bete­gem, a táppénzes napok száma v^k szont évek óta nem emelkedett. U Úgy hiszem, s kollégáimmal is be­szélgettünk már erről, hogy akik a rendeletet megalkották, gyógyszer­árakban gondolkodtak, de nem lát­ták a beteg embert mögötte. Mond­ják, aki nem tudja kifizetni a gyógy­szerét, kaphat közgyógyellátási iga­zolványt. De azt is nagyon megszi­gorították, s lehet, hogy valakinek, bár kenyérgondjai nincsenek, eset­leg éppen azért kellene segély, mert megbetegedett. Az alapellátás az egészségügyben nem lehet luxus, és a hatékony, jó gyógyszerek nem tartozhatnak luxuskategóriába. UDUD TERÉZ Fotó: -ka­Heti levél Jó kis szék a kocsma előtt (írj az alábbi szavak felhasználásával a) életszerű, b) tárgyi­lagos leírásokat: - vízesés, zuhatag, tölcsértorkolat - gyűrűk, bőrizomtömlő, féregmozgás - tó, hordalék, mocsár Általános iskolai magyarfeladat.) * Két kocsma van az utcában két külön eset. Az egyik nemrég nyitott, a saját házában a tulaj, az első részt átalakítva. Vala­mit azonban nem talált el, mert nincs forgalom. Lehet, hogy ennek hatására, de a nyitva tartás is időnként rapszodikus, majd bezárnak egy-két hétre, aztán megint nekiugranak a ven­déglátásnak. Ez persze így nem megy, a kocsmatöltelék külön­leges fajta, szereti az állandóságot - a gyárkapu legyen nyitva, ha az ember munkába megy. Tehát ez a kocsma nem megy; a vendéglős ne a saját érdekeire legyen tekintettel, hanem a ven­dégére. Bezzeg a másik! Reggeltől estig komoly ütközetek zajlanak alkoholfronton. Állóháború, megmerevedett frontvonalakkal, elkeseredett áttörési kísérletekkel, időleges és be nem tartott fegyverszünetekkel. A betérők pusztítják az alkoholt, hanem is tűzzel-vassal, de magukat nem kímélve, májukat lebegtetve napra-nap. Mégsem mondhatni, hogy megátalkodott antial­koholisták, az ellenség csak képletes, hipotetikus szinten léte­zik. Akolmeleg, kocsmaszag, zsezsegés. A legtöbbje minden­nap lejelentkezik, s bár nincs hivatalos jelenléti ív, a kényszer mégis erős. Kár lenne tagadni, hogy az alkoholisták, nagyivók és hasonszőrűek között létezik egyfajta bensőséges, a szenve-. détyt megértő és toleráló, szolidaritással elegyes kocsmahaver-1 ság, amit az egyszerűség kedvéért nevezhetnénk emberi kap­csolatnak is. A berendezés puritán, csak semmi flanc, nem keli semmi különleges, ami a lényegről - ti. vedelés - elvenné a fi­gyelmet. Néhány könyöklő, meg a söntés bádogpultja és a kocsmaszag, a pia kipárolgása, pohárból, bőrből, keveredve a cigifüsttel, mely utóbbi halvány egyenbarna filmbevonatot ké­pez mindenen, az enyhénél kissé erösebb kosz benyomását keltve - függönyön, asztalon, bekeretezett működési engedé­lyen, falon. A szék nem tudja, hogy került a kocsma elé, bent nincs ilyen berendezés. Elég jó kis szék volt, az egyik lába eltörve, úgy állta kocsma előtti kuka mellett. Érthetetlen konstelláció. Mint az is, hogy az érkezők egy része beles az egyik ablakra szerelt, de természetesen nem működő szellőző ventilátorának résén. Hogy mi van bent. Bent mindig ugyanaz van, de azért leselked­nek befele. Érthetetlen. Ebből is kitűnik; a kocsma közvetlen környékén más a logika. Például kitámolyog egy ember és ­nyilván elvesztette a kulcsot - a lakatot kloffolja, vinné a brin­gát magával. Érthetetlen, mert biciklizni nem tudna... De nézzük a házi feladatot. Tehát: a piás száján, mint egy tölcsértorkolaton, zuhog a beltengerbe a fröccs. Mikor eltelik ­tele lesz a szivacs -, az elmúlt évgyűrűk kocsmai tapasztalatá­nak hozadékával navigálva, bőrizomtömlő nélküli, de a gilisz­tákra jellemző féregmozgással fölkapaszkodik a lépcsőkön a felszínre, vízesésszerű zuhatagot bocsát ki szájából a hulló va­kolatú fal tövében, s az így keletkezett kis tó az ételmaradék­hordalékkal, színes aszfalti mocsárt képez. Ez az este is jól zá­rult. - steiner ­i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom