Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-18 / 37. szám

8 ' SZEKSZÁRDI 1994. SZEPTEMBER 25. K ét ember nem azért há­zasodik meg, mert utálja a szomszédot, hanem mert jó nekik - válaszol­ta dr. Szécsi József, amikor a Ma­gyarországi Keresztény-Zsidó Párbeszéd Társaság létrejöttéről faggattuk. A társaság főtitkára, civilben énekművész, teológusként sem mindennapi életpályát járt be. Római katolikus vallású, a hittu­dományi egyetemen civil teológiai hallgatóként végzett, majdsemita­hamita filológiát tanult egy-két éven át az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen, ezután a Rabbi­képző Intézet könyvtárát vezette egy évtizedig és öt évig „nem hiva­talos hallgatóféle" volt, ahogy ön­sorsát jellemzi dr. Szécsi József. Ott kezdett a keresztény-zsidó teológiai párhuzamokkal foglal­kozni. Nincs új a nap alatt - Olyan keveset tudunk a Ke­resztény-Zsidó Párbeszéd Társa­ságról, egyáltalán miért van szük­ség erre a szervezeti keretre? - A társaság 1991-ben jött létre Budapesten, céljai, feladatai kö­zé sok minden szép dolog tarto­zik. Itt a keresztény-zsidó kap­csolatok, a párbeszéd munkálá­sa, ökumenikus ala­pon keresztény részről, zsidó rész­ről szintén a külön­böző zsidó szerve­zetek együttmun­kálkodása. Nem va­lami ellen jött létre, nem mintha nem venné fel a harcot adott esetben az an­tiszemitizmussal szemben, hanem valamiért. Pozitív folyamatokat sze­retne elindítani a vallási közegben, nem egyszerűen egy problémát meg­oldani. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt kezd­tem szervezett for­mában foglalkozni a kérdéssel, a Keresz­tény Ökumenikus Baráti Társaságon belül, kitekintéssel a zsidóság felé. De úgy láttuk, hogy ez a kérdéskör önálló szervezetet igényel. - Teológusként mi­lyen szerepet tulajdo­nít az effajta szerve­ződésnek? - Az elmúlt 2000 év folyamán a ke­reszténység és a zsi­dóság teológiai problematikája egy­más mellett valahogy elfutott. Na­gyon sok ugyanolyan teológiai mo­mentum előjön a zsidó hitélet tör­ténetében, mint a keresztény egy­házak dogmatörténetében, hitéle­tének alakulásában. Érdekes dolog pusztán ezekre rájönni, rádöbben­ni, hogy nincs új a nap alatt. Az em­ber úgy van megalkotva, hogy bi­zonyos problémákat fogalmazzon meg a maga vallási-kulturális köze­gében. Ami az egyik nagyon fontos tisztázási pont: az Újszövetség kö­rüli időszak. Ennek egyik aktuális problémája, hogy a keresztény hit­oktatásban megfelelő kép jelenjék meg a zsidóságról. Katolikus rész­ről a II. Vatikáni zsinat dokumen­tumai után jelentkeztek olyan el­várások, amelyek segítették ezt a törekvést. De az Állami Egyház­ügyi Hivatal közbenjárásával an­nak idején meg sem jelenhettek Magyarországon ezek a szándé­kok, a politikai rendszerváltással bizonyos teológiai rendszerváltás is. bekövetkezett. Nyilatkozatot nem ad ki - Egyesek éppen ezt kérdőjelezik meg, mondván, hogy nem történt meg a váltás az egyházak vezetésé­ben, szereplőiket, megnyilvánulásai­kat bírálják. - A társaságunk nem tudja fel­vállalni sem a napi vallási életnek, sem a napi politikai életnek a prob­lémáit. Nyilatkozatokat, állásfog­lalásokat nem ad ki sem vallási sem politikai vonatkozásban. Bár min­denről tárgyal, az előkészítésben részt vesz, mindenkinek haza kell vinnie és végtermékké alakítania az elhangzottakat. Egy ponton olyanok vagyunk, mint az ENSZ­alakulat: ha éleslövészet van, ágyúval lövünk egymásra, máskü­lönben közös célért dolgozunk együtt. Ma nincs Magyarországon olyan szervezeti forma, amely lehetővé tenné, hogy az egyházak, valamint a zsidó szervezetek képviselői egy­két havonta elnökségi ülés címszó alatt összejöjjenek. Kilenc keresz­tény egyház vezetője és az öt leg­nagyobb zsidó szervezet alkotja a társaságot, a tagságba tartozhat bárki, akit érdekel ez az ügy. - Kinek az érdeke az együttgon­dolkodás? - Az ökumené, a keresztény egyházak közötti közeledési pár­beszéd a protestáns egyházak kö­réből indult el, kapcsolódott hozzá a római katolikus egyház. Az öku­mené tehát nagyon konkrét elvá­rás a keresztény egyházak részéről, szükség van keresztény-keresz­tény párbeszédre ahhoz, keresz­tény-zsidó párbeszédet tudjunk folytatni. De ugyanolyan szükség van zsidó-zsidó párbeszédre is, így tud a kettő együttmunkálkodni. Ha kevés és ámyalatlan a szó, átveszi helyét a zene, a képzőművészet A gör szó („teljes tűzáldozat") a XX. században új értelmet kapott, az európai zsidós kiirtására tett módszeres kísérletet foglalja össze. Hogy az állampolgári joguk való megfosztás miként jutott el a megsemmisítő táborokig, hogyan gyilkolt meg „nagyüzemi" módon 6 millió zsidó embert - erre emlékezik a Művészet Házában hétfon este megnyílott kiállítás. Méltán nevezhetjük ezt az év les nalasabb kiállításának Szekszárdon, amely a nyitó napon Zsidó dallama t'C^IV 11® z Erdős János: 1944

Next

/
Oldalképek
Tartalom