Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-18 / 37. szám

8 ' SZEKSZÁRDI 1994. SZEPTEMBER 25. K

ét ember nem azért házasodik meg, mert utálja a szomszédot, hanem mert jó nekik - válaszolta dr. Szécsi József, amikor a Magyarországi Keresztény-Zsidó Párbeszéd Társaság létrejöttéről faggattuk. A társaság főtitkára, civilben énekművész, teológusként sem mindennapi életpályát járt be. Római katolikus vallású, a hittudományi egyetemen civil teológiai hallgatóként végzett, majdsemitahamita filológiát tanult egy-két éven át az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ezután a Rabbiképző Intézet könyvtárát vezette egy évtizedig és öt évig „nem hivatalos hallgatóféle" volt, ahogy önsorsát jellemzi dr. Szécsi József. Ott kezdett a keresztény-zsidó teológiai párhuzamokkal foglalkozni. Nincs új a nap alatt - Olyan keveset tudunk a Keresztény-Zsidó Párbeszéd Társaságról, egyáltalán miért van szükség erre a szervezeti keretre? - A társaság 1991-ben jött létre Budapesten, céljai, feladatai közé sok minden szép dolog tartozik. Itt a keresztény-zsidó kapcsolatok, a párbeszéd munkálása, ökumenikus alapon keresztény részről, zsidó részről szintén a különböző zsidó szervezetek együttmunkálkodása. Nem valami ellen jött létre, nem mintha nem venné fel a harcot adott esetben az antiszemitizmussal szemben, hanem valamiért. Pozitív folyamatokat szeretne elindítani a vallási közegben, nem egyszerűen egy problémát megoldani. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt kezdtem szervezett formában foglalkozni a kérdéssel, a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaságon belül, kitekintéssel a zsidóság felé. De úgy láttuk, hogy ez a kérdéskör önálló szervezetet igényel. - Teológusként milyen szerepet tulajdonít az effajta szerveződésnek? - Az elmúlt 2000 év folyamán a kereszténység és a zsidóság teológiai problematikája egymás mellett valahogy elfutott. Nagyon sok ugyanolyan teológiai momentum előjön a zsidó hitélet történetében, mint a keresztény egyházak dogmatörténetében, hitéletének alakulásában. Érdekes dolog pusztán ezekre rájönni, rádöbbenni, hogy nincs új a nap alatt. Az ember úgy van megalkotva, hogy bizonyos problémákat fogalmazzon meg a maga vallási-kulturális közegében. Ami az egyik nagyon fontos tisztázási pont: az Újszövetség körüli időszak. Ennek egyik aktuális problémája, hogy a keresztény hitoktatásban megfelelő kép jelenjék meg a zsidóságról. Katolikus részről a II. Vatikáni zsinat dokumentumai után jelentkeztek olyan elvárások, amelyek segítették ezt a törekvést. De az Állami Egyházügyi Hivatal közbenjárásával annak idején meg sem jelenhettek Magyarországon ezek a szándékok, a politikai rendszerváltással bizonyos teológiai rendszerváltás is. bekövetkezett. Nyilatkozatot nem ad ki - Egyesek éppen ezt kérdőjelezik meg, mondván, hogy nem történt meg a váltás az egyházak vezetésében, szereplőiket, megnyilvánulásaikat bírálják. - A társaságunk nem tudja felvállalni sem a napi vallási életnek, sem a napi politikai életnek a problémáit. Nyilatkozatokat, állásfoglalásokat nem ad ki sem vallási sem politikai vonatkozásban. Bár mindenről tárgyal, az előkészítésben részt vesz, mindenkinek haza kell vinnie és végtermékké alakítania az elhangzottakat. Egy ponton olyanok vagyunk, mint az ENSZalakulat: ha éleslövészet van, ágyúval lövünk egymásra, máskülönben közös célért dolgozunk együtt. Ma nincs Magyarországon olyan szervezeti forma, amely lehetővé tenné, hogy az egyházak, valamint a zsidó szervezetek képviselői egykét havonta elnökségi ülés címszó alatt összejöjjenek. Kilenc keresztény egyház vezetője és az öt legnagyobb zsidó szervezet alkotja a társaságot, a tagságba tartozhat bárki, akit érdekel ez az ügy. - Kinek az érdeke az együttgondolkodás? - Az ökumené, a keresztény egyházak közötti közeledési párbeszéd a protestáns egyházak köréből indult el, kapcsolódott hozzá a római katolikus egyház. Az ökumené tehát nagyon konkrét elvárás a keresztény egyházak részéről, szükség van keresztény-keresztény párbeszédre ahhoz, keresztény-zsidó párbeszédet tudjunk folytatni. De ugyanolyan szükség van zsidó-zsidó párbeszédre is, így tud a kettő együttmunkálkodni. Ha kevés és ámyalatlan a szó, átveszi helyét a zene, a képzőművészet A gör szó („teljes tűzáldozat") a XX. században új értelmet kapott, az európai zsidós kiirtására tett módszeres kísérletet foglalja össze. Hogy az állampolgári joguk való megfosztás miként jutott el a megsemmisítő táborokig, hogyan gyilkolt meg „nagyüzemi" módon 6 millió zsidó embert - erre emlékezik a Művészet Házában hétfon este megnyílott kiállítás. Méltán nevezhetjük ezt az év les nalasabb kiállításának Szekszárdon, amely a nyitó napon Zsidó dallama t'C^IV 11® z Erdős János: 1944