Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-30 / 4. szám

14 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. JANUÁR 56. A kettős cél (nagyobbik) fele megvalósult Ötéves a Garay Alapítvány Az alapítványok korát éljük. A nemrég megjelent Tolna Megyei Kalendárium 526 bejegyzett alapítványról, egyesületről tud. Az sem titok, hogy némelyek - különösen a kezdeti időben - pénzmosásra, illegális, vagyis adómentes jövedelmek szerzésére igyekeztek a különböző mondvacsinált alapítványokat felhasználni. Szerencsére azonban döntő többségük nemes cél érdekében jött létre. Miként a szekszárdi Garay Alapítvány is, ami most ötéves. Az elmúlt fél évtizedről beszélgettünk Biczó Ernővel, a Garay téri általános iskola igazgatójával. - Amikor megalakult az alapítvány, két célt tűztünk ki. Az egyik a Garay tér és környékének rendbetétele, áttervezésének a segítése volt. Azóta is füstös, kormos, rossz levegőjű a városközpont. Ennek javítására szerettünk volna lépni, tenni valamit, a másik cél pedig az iskola művészeti tevékenységének a segítése, itt viszont sokat elértünk. - Térjünk vissza az elsőre, ott semmit? - A tér tisztán tartását tanulóinkkal is elősegítjük, ők biztos, hogy nem szemetelnek, de ez nagyon kevés. Eredetileg abban reménykedtünk, hogy idővel a járműforgalmat részben, vagy teljes egészében kitiltják a térről. Kompromisszumos megoldásként azt is javasoltuk, hogy csak a buszok közlekedhessenek. A jelenlegi parkolót, az iskola előtti részt kulturális rendezvényekre lehetett ! volna felhasználni. Mivel az iskolánknak nagyon kicsi az udvara, a gyerekek szünetekben kimehettek volna oda is levegőzni, beszélgetni, játszani. Mondom, itt nem sok eredményt tudunk felmutatni, viszont mi is egy vagyunk, aki ezt a kérdést, a városközpont tisztábbá, szebbé tételét napirenden tartja, időnként felmelegítve tálalja az illetékeseknek. - Téijünk át az eredményesebben megvalósult célra, a művészeti tevékenység támogatására... - Tanulói ösztöndíjakat ad ki minden évben az alapítvány a művészeti iskolákban továbbtanulók részére. Nem nagy összegre kell gondolni, de az induláshoz, kotta-, festék- vagy ecsetvásárláshoz elég. Az egyik tehetséges kislányunk ebből vásárolt új gitárhúrokat. Négyötezer forintról van szó, tudjuk, hogy ez jelképes összeg, de az első bevásárlásoknál mégiscsak segítség. Több pénzt fordítunk a színjátszók segítésére, a kórusok utaztatására, vagy a rajzosok működési feltételeinek biztosítására. - Miből van erre pénz? - Tízezer forinttal indult az alapítvány és a folyamatos költekezés ellenére jelenleg is félmillió körüli összeg van a számláján. - Miből? - Az alapítvány vállalkozásaiból. Az elmúlt öt évben kiadtunk egy régi fotókat tartalmazó képeslapsorozatot, egy hiánypótló Garay János Emlékkönyvet, és második éve kiadunk naptárokat. Fali- és asztali naptárt, az idén már könyöklőket is. Ezek bevételeiből támogatjuk az alapítványt. Emellett pályázatokon nyerünk pénzeket. A megyei önkormányzattól és a várositól is pályázunk támogatásra, és minden évben megrendezzük a Garay bált, ami jelentős összegeket hoz az alapítványnak. - Úgy tűnik, a legismertebb ezekből a Garav-naptárak sora... - Az idén a falinaptárt, amit gyermekeink rajzai, festményei díszítenek, hatezer példányban adtuk ki. A könyöklőt és az asztali naptárt pedig kétezer példányban. - Hogy dőlt el, hogy kinek a r^jza kerül a naptárokra? - Nálunk A és B osztályos tanulók vannak. Az A-sok ének tagozatosok, a B-sek rajzosok. Évente különböző országos, sőt nemzetközi rajzpályázatokon is indulnak tanulóink. Az ott eredményt elértek rájzai kerülnek fel a naptárra. Tehát nem is mi döntünk, hanem, ha úgy tetszik, egy külső zsűri. - Hogy teijesztik a naptárakat? - Először a kiadásról. Szponzorokat is keresünk, akiknek a reklámjai, emblémái felkerülnek a naptárakra, természetesen megfelelő díjazásért. Amikor tudjuk, kik kerülnek a naptárba, akkor kezdjük a tervezést. A teijesztést pedig a gyerekek, a szülők végzik és mindenki, aki kapcsolódik valami módon az alapítványhoz. - A Garay bálról még nem szóltunk... - Minden évben megrendezzük. Az idén február 25-én, szombaton este lesz a Gemenc Szálló éttermében. Várunk minden szponzort, mindenkit, aki az iskolával, vagy az alapítvánnyal valamilyen kapcsolatban van. A zenét a szokásos módon a Pecze-Szüi duó szolgáltatja és mivel az idei jubileumi, ötödik bál lesz, az átlagosnál is színvonalasabb műsort igyekszünk szervezni. Egyébként a zenészek is ingyen lépnek fel, ezzel is támogatva az alapítványt. A belépődíjak a költségekre elegendőek, ^^ több tízezres haszon minden évbd^P tombola bevételéből jön össze. - Tehát az eddigiekből úgy tűnik, sikeres öt évet zárt az alapítvány. - Talán túl sokat beszéltünk a pénzről, ami nélkülözhetetlen a működtetéshez, de nem biztos, hogy ez a legfontosabb. Inkább az az image, az a légkör, ami az alapítvány körül kialakult. Sokan nem is pénzt adnak, hanem ingyen autóbuszt a kórus utaztatásához, vagy hasonlókat. Az is fontos, hogy rengeteg ember, szülők, pedagógusok munkája benne van. Olyan ez, mint a karácsonyfa égői. Egyenként is világítanak, de csak együtt tudják fénylő pompával az egész fát beragyogni. - Köszönöm a tájékoztatást és további sok-sok sikeres öt évet kívánóig a Garay Alapítványnak. ^ Tamási János - Fotó: - ka Az alapítvány névadója és annak haszonélvezői