Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-19 / 24. szám

8 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1994. JUNIUS 19. A lakhatás ára, avagy meddig és miért emelték a lakbéreket? Az irigykedéssel emlegetett államokban a lakosság jórésze, még az úgymond jó anyagi helyzetben lévők sem rendelkeznek magántulajdonú lakással. Bérlik a sokszor elegáns és pazar otthonokat, felesleges luxus a lakásvásárlás. Mi a bérlők országából néhány év alatt tulajdonosok államává váltunk. Az a kisebbség, aki bérlőként maradt korábbi otthonában, vagy az elmúlt években önkormányzati lakáshoz jutott, bizony nem tartozik a módos emberek közé. Nos őket sújtja a múlt héten született rendelet, ami a lakbérek megemeléséről szól július elsejei dátummal. Fájdalmas és elkerülhetetlen Az emelést végül is Csáky Béla, az MSZP frakcióvezetője harcolta ki a legutóbbi testületi ülésen azzal, hogy a rendeletet elutasító döntést követelő szünetben igyekezett jobb belátásra bírni képviselőtársait és szünet után ismét felvetette a támakört. Sikerrel, hiszen a második szavazás már a rendelettervezet elfogadását eredményezte. - Fájdalmas és elkerülhetetlen döntésre kényszerült a testület, ami a közel 800 bérlakásban élő családot érzékenyen érinti - hallottuk a döntés hátteréről Csáky Bélát. Fájdalmas, mert a bérlakásokban élők többsége szociálisan rászorult ember, hiszen nagyon olcsón lehetett, lehet megvásárolni a bérlakásokat, és akik nem tudtak élni ezzel, azoknak nem volt néhány százezer forintjuk a megvételre. Elkerülhetetlen volt azért, mert a jelenlegi lakbérek 1990-ben kerültek megállapításra és messze nem fedezik a lakások felújításával, karbantartásával, működtetésével kapcsolatos költségeket, ennek közel 44 százalékát termelik ki csupán. De elkerülhetetlen volt azért is, mert ismeretes, a város a költségvetési helyzete meglehetősen forráshiányos és nincsenek plusz lehetőségek, hogy ezt a hiányt más módon pótolják. Meg Tény, hogy a támogatás nagyságrendjét szeptember folyamán felül kell vizsgálni és ha indokolt, akkor nagyobb összeget elkülöníteni e célra. De nem odázható a dolog: a lakbéreknek fedezni kell a lakásokkal kapcsolatos kiadásokat és az első félévben az emelés elhalasztásával kieső 4 millió forintot nem engedhettük meg, hogy a második félévben is elveszítse a város. Csáky Béla egyébként nem látja Lakbérek alakulása Szekszárdon Összkomfortos Komfortos Félkomf. Komfort nélk. 1983-1990. febr. l-ig ISFt/m'M 12 Fl 7,50 Fl 4,50 Ft 1990 febr.-1994.jnn. 31-ig 22 Fl mVhó 15 Fl 7,50 Fl «Fl 19W.jil.R5l 55 Fl mVhó 33 Ft 18 Fl 11 Ft kellett tenni a lépést a piac és a szociális szempont kettéválasztásával. A szociálisan rászorult emberek támogatását nem a lakbéreken keresztül kell érvényesíteni, ennek egyébként működő formája a lakásfenntartási támogatás. megvalósíthatónak a dr. Ótos Miklós szociális bizottsági elnök által felvetett áthidaló javaslatot, miszerint két lépcsőben kellene bevezetni a lakbéremelést. Álláspontja szerint, így többször élnék meg az emberek az emeléssel járó traumát, az infláció növekedésével, arányosan nagyobb összeget fizetnének a részemeléseknél és a fenti módozat nem ad választ az ugyanúgy jelentkező forráshiány finanszírozására. Még 484 eladó! Ma Szekszárd város tulajdonában 783 bérlakás van, ebből 250 az olyan bérlemény, ami társasházi tulajdonba került, a bentlévő lakó viszont nem élt eddig vevői jogá^^ val. A törvények értelmében ő bái^P mikor megteheti ezt, tulajdonossá válhat - tudjuk meg az adatokat Sípos Mártontól, az önkormányzat Ingatlankezelési Intézménye igazgatójától. Köztudott, hogy 1991 júliusától volt lehetőség az úgymond bérlakások megvételére, akik első körben nem éltek ezzel, számukra még 1995 márciusáig alanyi jogon nyitva a lehetőség. A sokat vitatott, Alkotmánybíróságot is megjárt lakástörvény szellemében született 11/1994. IV. 13. sz. rendelet mindazok számára megteremti a vételi lehetőséget, akik korábban ebből kimaradtak, sőt a korábbinál kedvezőbb feltétellel. A forgalmi érték 50 százalékát 25 évi kedvezményes kölcsönnel, évi 20 százalékos kamattal fizetheti ki a korábbi bérlő. Szekszárdon ma ez 484 lakást érint, az elidegenítésre kijelölt la-^^ kások száma nem éri el a félszázat^^ Ebből hetven bérlőkijelölési joggal rendelkező HM, BM más szolgálati lakás kategóriába tartozik. Az a mintegy 300 lakás, amely végül a tilalmi listán maradt, a nyugdíjas és garzonházakba tartozik, bontási címjegyzéken szerepel, a várostervezési tervben nem lakóépületként számolnak vele vagy műtermi, műemléki jellegű épületben található lakás - tudjuk meg Sipos Mártontól. Üzemeltetésre sem elég... Mindez mennyibe kerül? Az önkormányzati bérlakások fenntartása az éves tervszerű karbantartást figyelembe véve, ami 3,5 millió forintot tesz ki idén, havi 1 millió 800 ezer forintot jelent. Ez az összeg a kezelést végző apparátus költségének csak a felét tartalmazza, a másik felét a nem lakás célú bérlemények árbevételéből fedezik. Összevetve a lakbérekből befolyó havi 743 ezer forint árbet 1