Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-23 / 3. szám

1994. JANUÁR 23. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 35 Bakó doktor nem lett muzulmán Futótűzként terjedt a hír, hogy a város szü­lész-nőgyógyász orvosa, Bakó Béla elment Ku­vaitba, s ezután ott fog dolgozni. Ismerősök és ismeretlenek keresték a feleségét és a ro­konságát, hogy igaz-e a szóbeszéd. Igaz volt. Csak nem úgy, és nem az, amit az emberek hallottak. Bakó doktor járt Kuvaitban, s megta­nulta, hogy ott neki nőgyógyászként nem sok babér teremhet, mivel ő nem mohamedán, így csak akkor vezethetne le egy szülést, ha a muzulmán vallású férj arra engedélyt adna. Nem is oly' egyszerű eljutni Ku­vaitba. Szükséges hozzá egy másik szekszárdi orvos - dr. Schmidt Im­re - meghívása és a repülőút válla­lása a térségbe induló/a térségből érkező ENSZ-katonákkal. Természetesen az emberfia a háborúról érdeklődik. Teszi mind­ezt addig, míg Bakó doktor nem közli vele, hogy a háborúnak már nyoma sincs. - Összesen három romos házat láttam. Abból is az egyik egy euró­paié, aki nem tért vissza. Diploma­ta az illető. Csodálatos a villa még így kiégve is. Jártam a sivatagban is. Egyetlen lőszernek hitt hüvelyt találtam. Később mondták az ENSZ-katonák, hogy Irakban saj­nos nem sikerült még megtisztíta­ni a terepet, ott naponta vannak ^j-igédiák. - Csodákat hallunk Kuvaitról es az olajban gazdag arab országok­ról. Ön is meglepődött? - Európai embernek minden szokatlan. Az is, hogy 20 Celsius fokos tengerben fürödtem, az is, hogy Kuvaitban szinte minden in­gyenes, hogy 16 forintért kaptam benzint, és így ezernél is több kilo­métert utaztam, az is, hogy Szaúd­Arábiában még a külföldi nők sem mehetnek ki csupasz arccal az ut­cára és autót sem vezethetnek. - Mi manapság igencsak nehezen boldogulunk az egészségüggyel. Hogy vannak ezzel a kuvaitiak? - Tanulságos, amit lát az ember. Először Imre barátom belgyógyá­szati osztályán töltöttem el egy-két napot. - Mi a feladata egy külföldi or­vosnak? - Többnyire konzultásként sze­repelnek. - Nem gyógyítanak? - Dehogynem. - Akkor ezt nem értem. - Egyszerűen arról van szó, hogy a kuvaiti állam a világ legjobb egyete­mein taníttatja ki az or­vosokat. Hihetetlen nagy elméleti tudással rendelkeznek. A vilá­gon fellelhető legjobb felszereléssel is ellátják őket. - Csak? - Nincs tapasztala­tuk. Ezért hívnak Euró­pából vagy Amerikából orvosokat, akik nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A fiatal és több diplomával ren­delkező főorvosok mel­lett vannak a konzul­tánsok, s az ő segítsé­gükkel végeznek műté­teket a helyi orvosok. Természetesen a kül­földiek is műtenek és gyógyítanak, de a legfőbb szere­pük, hogy a gyakorlati tudásukat átadják. - Akkor nem biztos, hogy vaklár­ma volt, hogy dr. Bakó Béla ezután Kuvaitban praktizál. (Természetesen a kérdésnek ható kijelentést egy érdekes bakós mosoly követi. Ez olyan, hogy a doktor úr ajka kissé lecsempül és inkább a szeme nevet. Hang nem jön ki ilyenkor a torokból. Olyan ez, mint a kisgyerek csibészes mo­solya. Érdekes és hosszan meg­jegyzi az ember.) Röviden és tömören kifejezve, Bakó doktor közli, hogy a nőorvo­sokkal más a helyzet. Csak akkor mehet be egy nem muzulmán val­lású orvos a műtőbe, szülőszobá­ba, ha arra a férj engedélyt ad. Paff! - Csak akkor léphettem a műtő­be - mert szerencsére járhattam nőgyógyászaton is -, ha azt a férj engedélyezte. Szerencsém volt, olyan férjnek a feleségét műtötték, aki nem félt az idegen orvos jelen­lététől. A léptékekre is figyelni kell. Szekszárdon, a megyei szülésze­ten van öt szülőágy, Kuvaitban, ahol a szekszárdi orvos járt: 24. Ennek egyszerű az oka. Szapora a gyermekáldás Kuvaitban. Már csak azért is, mert a házasságkötés után másfél évvel már meg kell születnie az első gyereknek. Ha nem, akkor az asszonyt elviszik az orvoshoz. Az nem fordulhat elő, hogy egy igazhitű férfi magtalan le­gyen. Vagyis, ha nincs gyerek, ak­kor van új asszony. Egyébiránt is: arrafelé az a divat, hogy éventq megajándékozzák a férjet egy gyermekkel. Ha nem... - Ön foglalkozik férfimeddőség­gel. A kuvaiti orvosok nem felvilágo­sultabbak annál, hogy hagyják ab­ban a tévhitben az embereket: csak a nők lehetnek meddők? - Nem műveltség és modernség kérdése az ügy. Évezredek szokása rejlik mögötte, s azt megváltoztat­ni, azt hiszem, csak évszázadok alatt lehet. Érzékeltetve az ottani helyzetet, egy történetet mondok el: ott egy magyar altatóorvos, aki ismeri kicsit is az egészségügyet, az tudja, hogy neki milyen óriási a szerepe minden műtétnél. Ennek ellenére, kizárólag az ő számára alakítottak ki egy üvegfalú kuckót a műtőn kívül, s ha úgy adódik - a férj nem engedélyez -, akkor az altatóorvos onnét ad utasítást a bentieknek, hogy mit kell tenniük. Nekünk ez szokatlan, ott termé­szetes. - Más osztályokon? - Ne nevessen! Bármilyen nem­zetiségű orvos gyógyíthat női bete­get, csak a nőgyógyászaton nem. A családi élet olyan intim környezet, ami számunkra tabu. Idegen orvo­sok végeznek végbélműtétet, gye­rekorvosok is dolgoznak ott. Csak mi szülész-nőgyógyászok vagyunk (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom