Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-04-24 / 16. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. ÁPRILIS 24. Kulissza A heti produkciónál mindig sokkalta, de érdekesebb egy-egy heti nyilatkozat a honi futballban. A szegénységi sirámok a nemzetközi szintű produkciók hiányának dacára azért röpködnek a milliók. A hazai sztárok helyenként 4-5 milliót is elérő summái, sajtóban leírva is imitt-amott napvilágot látnak, ám az élvonalbeli trénerek keresményéről a bulvársajtónak is sejtései lehetnek - évek óta figyelem, az edzők abszolút magánügyként, tabunak tekintik ezt a témát. Felülve egy-egy siker, avagy kudarc elemzésekor szakemberektől érkező kinyilatkoztatásnak (az edző húszszázalékos részaránnyal képviselteti magát az összteljesítmény megítélésekor, magyarán a dolgok egyötöde múlik rajta), úgy sejtem, hogy a hazai menők éves keresetének mintegy kétharmadát markolhatják fel az NB l-es tabella felső részében található csapatok trénerei, az egytől a nyolcadik helyezettek. A jelenből ítélve eléggé naiv voltam. ..Az MLSZfőtitkára ugyanis rávilágítva arra, hogy az az évi százhatvan-kétszázezer márka, amit Verebes főállású kapitányként kérne, miért nem csillagászati - kibökte: a kluboknál is megkeresheti egyegy edző az évi öt „ milcsit" - arról nem szól a fáma, hogy ez bruttó vagy nettó -,s a mindenkori szövetségi kapitánynak ugye illik e körül keresnie, de a szövetségnek nincs erre lehetősége. A nyilatkozatot bő egy héttel ezelőtt tette a főtitkár, vártam a kevésbé tehetősebb vidéki klubok elnökeinek, érintett edzőinek kifakadó megnyilvánulásait, de csak sejtelmes csend... A következtetés levonását ezúttal az olvasóra bíznám... Szekszárdi vasemberek VI. Kicsi a Póth, de erős A méretre, súlyra legkisebb, amúgy a legfrissebb keltezésű szekszárdi Iron manban, Póth Gáborban még elevenen él az esemény, meg a sztori, élete első nagy próbatételéről. A többieknél nagyobb érzelmi átéléssel mesél, szinte minden rezdülésről - a nevezés izgalmaitól kezdve (az utolsó pillanatban gyűlt össze a rajtpénz), a nagyatádi reggeli pirkadaton át, egészen a hideg esőfüggönyön keresztül célbaérkezésig. Arról, hogy a számára valóban katartikus élménynek mi volt az ára, az 180 km-es pedálozás és a maratoni futás során hogyan állt perben, haragban önmagával és a külvilággal. De az előzmények is érdekesek. Komolynak nevezhető úszómúltja miatt (egészen a középiskola harmadik osztályáig versenyszerűen űzte ezt a sportágat) rándult át másoknál könyedébben eme divatsportágba. - Engem nem az a kihívás fogott meg, hogy itt eléggé kizsigerlő módon három dolgot kell egymás után csinálni, hanem ezeknek a versenyeknek az utánozhatatlan, máshoz szerintem nem hasonlítható családias hangulata. Ezt külön-külön nem tudja produkálni a szinte szűk családi körben zajló úszó-, futó- és kerékpárverseny, itt az ellenfelek is haverságban vannak, egészen más világba csöppentem. Amiért hálás vagyok Deák Sanyi bácsinak, valóban ő „állított át" engem is erre a pályára - emlékezett vissza a kezdeti lépésekre Póth Gábor. Gyorsan összeállt a SporTolnamozgalomból kinövő kis csapat, mely versenyről versenyre vándorolt. „Hősünk" kezdetben csínján bánt a távlatokkal tekintettel arra, hogy a komolyabb kerékpározgatástól és a futkorászástól jóllehet olyan távol állt, mint Makó Jeruzsálemtől. Nála nem sikerélménnyel kezdődött, ami megadta a szükséges motivációt a Nagyatádra vezető úton, hanem kisebb-nagyobb kudarcokkal. A SporTolna váltóban debütált, amelyen az a szerencsétlenség érte, hogy a saját sportágában nem indulhatott, s a kánikulában krisztusi kínok közepette letekert 90 km több minden gondolatot is' elindított benne, de azt aligha, hogy ezután a triatlonnal kel és fekszik. Még .a gondolata is hátborzongató volt neki: „még ezután futni!..." Ha valaki az itteni miliőért hajlandó keményen edzeni, azt előbb utóbb az Iron man szele megcsapja. Miközben '92 nyarán kísérőként figyelte dr. Szabó Pétert és a többieket, eldöntötte jövőre ugyanitt, ugyanekkor - de már körön belül. Kellet hozzá egy jó adag önbizalom, hiszen az előző év a katonaság miatt gyakorlatilag kiesett, így úszásban és kerékpározásban akkor azt sem tudta biztosan: egyáltalán a fél táv megy-e. De az elhatározást tett követte: jóval keményebb edzésmunkára váltott. Ennek ellenére semmi jel nem utalt arra, hogy a kis Póth hónapokon belül beléphet a vasemberek táborába. Fáradtnak, tompának, enerváltnak tűnt a sokkal kisebb távú úgymond felvezető versenyeken, s a társak kissé lesajnálóan, ironikusan megjegyezték: „na és még ő akar Iron man lenni?..." - A hozzám közelebb állók kíméletesebbek voltak a kritikával, segítőkészen megállapították: rosszul edzem, valamit biztos nem jól csinálok. A dac meg nagyobb lett bennem: mentem továbbra is a fejem után, minduntalan azt hajtogatva: majd hasra fogtok esni, ha sikerül. Pár héttel a nagy megméretés előtt két dolog is önbizalom-növelő tényező volt számára. 1. A Szekszárd-Székesfehérvár távot biciklivel oda-vissza teljesítette. 2. A számára főpróbának számító ETTU körversenyen a 16 fokos vízből sem fagyott ki, ami jelezte: rendkívüli időjárási körülmények nem okoznak neki majd gondot. Persze ottmaradt még rejtélynek a maraton. - No, azért nem volt az ilyen egyszerű. Száz kilométer kerékpározás után jött a holtpont. Csigalassan mertem csak tekerni, mert féltem, hogy felélem a maratonhoz szükséges rejtett energiatartalékokat, a csigalassúság pedig pszichésen kezdett ki, hiszen vissza volt még nyolcvan kilométer. Nagy magányomban egy fiatalembertől kaptam lelki masszázst, és egy banánt, amitől újra erőre kaptam. A lehetőség gekhez képest lendületesen kezdten^J futást is. Minden a szokásos forgató könyv szerint zajlott. 18 km tájékán most is, mint más esetben jött az újabb holtpont, de mint az edzéseken, most is legyőztem. Éltetett annak a tudata, hogy szaporán fogynak a kilométerek, a frissítőkön mindig feltöltődtem. A 36 kilométernél már éreztem azt, amit sokan mások, az izmok csattanásig feszülnek, nincs több energia. Hirtelen megálltam könnyíteni, de mindjárt önmarcangolásba kezdtem: végzetes hiba, képtelen leszek újra elindulni. Mivel csattanós választ akartam adni az engem odahaza előre leíróknak; olyasvalamit cselekedtem, mint amire az ember általában katasztrófahelyzetekben, életveszélyes szituációkban, valahonnan, valamiből préseltem ki még magamból energiát - a csokira, a banánra már rá se tudtam nézni - és perben-haragban állva minden hozzám közellévő mozgóval, élővel, élettelennel „áts^B; kítottam" a célszalagot. ^^ Renault-Laguna kupa országos autóverseny Április 30-án délben érkezik Szekszárdra a mezőny Eléggé eredetinek tűnik a Renault Hungária Kft. elképzelése a legújabb személygépkocsi-típusok a Laguna piaci bevezetésére, ezáltal hatásos is lehet. Az országos rendőr-főkapitányság bevonásával az egész országot átfogó autóversenyt szerveznek, tegyük hozzá gyorsan: nem profiknak, műkedvelőknek, úrvezetőknek, akik a közélet ismert személyiségeiből kerülnek ki. Mintegy negyven Laguna indul el április 30-án Budapestről az Alföld és Dunántúl irányába, hogy valamennyi Renault-márkaszervizt érintve kétnapos portyázása után másnap fél öt tájban visszatérjen BudapestSportműsor Vasárnap: Labdarúgó NB II.: Baja-Szekszárd (17) re. A kocsikban párosok ülnek, így testvériesen megosztva egy emberre napi négyszáz kilométer jut. No nem monstre viadalról van $zó, az első nap penzumainak teljesítése után, az utolsó állomást elhagyva kilenc óra pihenő kötelező: az Alföldön Debrecenben, a Dunántúlon rendelkezésre áll a szálloda. Az állomáshelyeken egyébként elméleti tesztet töltenek ki és ügyességi feladatokat teljesítenek a résztvevők. Ami számunkra ebből leginkább érdekes az az, hogy Szekszárdra április 30-án déltájban futnak be Baja irányából a Lagúnák mégpedig a KÖJÁL-(pardon: ANTSZ) székház előtti akkorra lezárt parkolóba. Mint azt a Renault helyi képviselőjétől Klein Józseftől megtudtuk, az esemény apropóján színpadot állítanak fel, különböző programok zajlanak, esetleg a legunák kipróbálására is lesz lehetőség. A verseny kapcsán sokaknak az eszébe jut a két évvel ezelőtti hasonló rendezvény, ami az úrvezető-vakmerőség, az emberi felelőtlenség miatt végül is tragédiába torkollott. A Telesport operatőre, Fogarasi Tamás életét vesztette. Az, hogy a rendőrök nemcsak biztosítanak, hanem rendezők, márjelzésértékű. A verseny során a kresz szabályainak betartása a legszigorúbban kötelező. Nincs kertelés, ha valaki jóval a szintidő előtt érkezik be a következő állomásra, máris adhatja le a Lagúnát, s gondoskodhat arról, hogy saját költségén hogyan jut vissza Budapestre vagy lakhelyére. Ha valakit menet közben kapnak el a verseny során a közutakat még jobban elárasztó rendőrök szabálysértésen, nincs apelláta: ugyanannyira megvágják, mintha kupán kívül amolyan civilként ámokfutóként közlekedne. Hiába, a két évvel ezelőtti közlekedési morálunkat hűen tükröző versenyszellem kísért. Bella játék- és sportbolt Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 10. - Lego, Duplo építőjátékok - Matchboxpályák és autók - Olcsó és strapabíró burago autók - Simba német nagyker széles áruskálája - Hasbro társasjátékai - Tomy és Fun Time bébijátékai - Sportáru, edző- és tornacipők