Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-16 / 2. szám

, SZEKSZÁRDI 8 VASARNAP 1994. JANUAR 16. A közvélemény talán nem úgy tudja, hogy a pedagógu­sok már harmadik éve várnak béremelésre, az új közal­kalmazotti szakmai besorolási rendszer életbe lépésére. A december 19-én megjelent módosító kormányrende­let az érdekelteket is váratlanul érte, s nagyon sok tanítót, tanárt kedvezőtlenül érintett. Megváltoztatta ugyanis a legmagasabb fizetési osztályba sorolás szempontjait: két­diplomások esetében bizonyos képesítéseket nem ismer el, ugyanakkor egy diplomával a (szubjektív megítélésű) minőségi munka alapján is be lehet kerülni ebbe a kate­góriába. A jogszabály az átsorolások végső határidejét de­cember 31-ében jelölte meg, amikor is tudvalevően téli szünet volt az iskolákban. H -ogyan sikerült ezt a kedve­zőtlen módosítást bevezetni Szek­szárd iskoláiban, a végrehajtás okoz-e kirívó feszültséget, szül-e új igazságtalanságokat, s milyen hangulatban kezdték a pedagó­gusok az új évet és a tanítás új fél­évét? Ezekre a kérdésekre vártam vá­laszt Kovács Károlytól, az önkor­mányzat művelődési bizottságá­nak elnökétől, s rajta kívül még nQgy iskola igazgatójától. Stratégiai ágazat - szerény anyagiakkal - Az önkormányzat stratégiai ágazatnak tekinti az oktatást ­kezdte mondandóját Kovács Ká­roly -, és saját fenntartású intéz­ményeiben a törvény adta keretek szerint, sőt annak mértékén túl is igyekszik előteremteni a szükséges anyagiakat. Ez vonatkozik az alap­bérekre és azok pótlékvonzataira is. A korábbi szabályozók igazság­talanságait az új rendelet sem tud­ta kiküszöbölni, sőt a módosítás még újabb bizonytalanságot kel­tett. Bár az új besorolás szerint min­denkinek magasabb lesz a bére, so­kakat csalódás ér, mert többről szóltak az ígéretek. A legnagyobb ellenérzést az F kategóriába soro­lás, illetve az onnan visszaminősí­tés váltotta ki. Először néhány igazgató mértéket vesztett, s kollé­gái 70-80%-át kívánta jó munká­jáért az F kategóriába sorolni. Az önkormányzat most egy-egy intéz­ményben a bértömeg bizonyos százalékában maximálta a jó mun­ka alapján feljebb sorolhatók szá­mát, hisz anyagi lehetőségei korlá­tozottak, s a pénzt neki kell kiga?A dálkodnia. ^^ A köz a mi reményeinket már múlt időben tudja Ez a törvény arra „nagyon jó", hogy becsapja a közvéleményt, hi­szen a köz a mi reményeinket már régen múlt időben tudja - így indít­ja a gondolatsort Babai Zoltán, az 505. Sz. Ipari Szakiskola és Gimná­zium igazgatója. - Becsapta a pe­dagógusokat is, mert évek óta hite­getett bennünket, s most három évre kapunk annyi pénzt, ami az inflációt fedezi. Kevesen gondol­nak arra is, mekkora ellentétet szül a rendelet a köztisztviselők és a közalkalmazottak között. A legna­gyobb baj talán mégis az, hogy et­től a perctől kezdve a jól dolgo^fe pedagógust nem lehet elismerni egyforma bért kapnak a jók és a ke­vésbé kiválóak, s ez a mechaniz­mus lefelé nivellál. A '80-as évekbn az igazgatónak, illetve egy tőle füg­getlen iskolai testületnek lehetősé­ge volt bizonyos kereteken belül differenciálni. Most ez is meg­szűnt, a mi esetünkben a fenntar­tó, a megyei önkormányzat dönti el, ki a jó tanár. Ennyire még nem játszottak a pedagógus becsületé­re, s az általános elkeseredés miatt előfordulhat, hogy májusban már nem lesz aki bemenjen az órákra. A mi tanáraink egy részének ugyanis olyan képesítése van, hogy nem fenyegeti a pedagógus-mun­kanélküliség. A jogszabály Jóvoltából" az igazgató két tűz közé került, s csak remélheti, hogy kollégái legalább átérzik, hogy megfosztották dön­tési helyzetétől. Sártaposó cinkaiak A postás az utca elején kénytelen leadni a leveleket... (Folytatás a 3. oldal­ról.) „Az ott lakók nem járultak hozzá..." - Tehát mi épül ott? - Elsősorban vízle­vezető, amit a szek­szárdi gyakorlat sze­rint úgy építünk, hogy útként is funkcionál­hasson. De, hogy ké­sőbb ne legyen gond, ezért a város a szenny­vízcsatornát is meg­építteti soron kívül ezen a területen. A pénzügyi elszámolá­sok miatt még a tava­lyi évben be kellett indítani a mun­kálatokat. Másrészt a vízlevezető építése is be kell hogy fejeződjön az első félévben, ezért volt döntő, hogy a csatornaépítést mielőbb el­kezdjük. Nem is lett volna gond, ha nem jön a novemberi hóesés, utá­na pedig az a latyakos idő, amikor még a munkagépek sem tudták megközelíteni a munkaterületet. Ha az időjárás a korábbi évek gya­korlatának megfelelően alakul, mára már el is felejtettük volna a csatornaépítést. Ennek ellenére gyakorlatilag befejezés előtt ál­lunk. - A nagy gödröt látva nem így tű­nik... - Két ismeretlen üreg került elő az út nyomvonalán. Régi pincékről van szó, amit tömedékelni kell, hogy az út biztonságos legyen. - Ez nem vigasztalja az ott lakó gumicsizmás népeket... - Ki kell hangsúlyozni, amit el­mondtam az ott lakóknak is, hogy ehhez ők egy fillérrel nem járultak hozzá. A szennyvíz, az út teljes A gyerekek csak erre, a szomszéd kertjén át tudnak iskolába menni... egészében a város költségvetésé­ből készül, illetve a pályázaton nyert pénzekből. A Hegyalja utcá­ban, pár száz méterrel arrébb, a la­kosság fizet, hogy épüljön a szennyvízcsatorna. Ott önként fel­vállalják, hogy fizetnek és nekik is el kell viselniük azt a kellemetlen­séget, ami az építéssel jár. Ezt kér­tem a Cinka utcaiaktól is, hogy vi­seljék el a kellemetlenséget és ha egyenleget húznak, azt is ismetjék fel, hogy az építkezéssel az ingatla­nuk értéke lényegesen megnöve­kedett. Most valami okosat kellene az új­ságírónak befejezésül írni. De ezt ne váija az olvasó. Mi csak a tényeket rögzítettük. Mert az ingatlanok, a még üresen álló telkek értéknöve­kedése tagadhatatlan, miként a sár­tenger is tény. így hát a leírtak és felvételeink tényképek 1994 ja­nuátjából, a szőlőhegyi domb aljá­ról, amit újabban Cinka utcának hívnak. Tamási János Fotó: Kapfinger András 4 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom