Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-13 / 10. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. MÁRCIUS 13. 1848: „...szoros zsinór mértékül venni..." A magyar nemességet a saját érdekei ellenére is cselekvésre kényszerítő 1848 a változtatás reményteljes ígérete volt. Már korábban kimondott felismerések és új követelések közös zászló alá szólították a jobbágyfelszabadításban, a nemesi kiváltságok felszámolásában és az ország függetlenségében érdekelteket egyaránt. Sz i ekszárdon már a március 7-i vármegyei közgyűlés Kossuth Lajos javaslatainak támogatására utasította az országgyűlési követeket; mivel az „fejezi ki a megyének akaratját, szándékait... kötelesek szoros zsinór mértékül venni." A Bezerédj István vezette reformellenzék időlegesen maga mellett tudhatta a konzervatív alispán, Augusz Antal keze alatt működő hivatali tisztikart. Kettejük életútja Szekszárdon túlmutató egyik tanulsága a tragikus végű szabadságharcnak. Erre még visszatérünk. Szekszárd mint megyeközpont, fontos helyPolitikai hirdetés Perczel-hagyaték a bonyhádi Völgység Múzeumban színe a negyvennyolcas törvények végrehajtásának. A március 21-i, majd a különösen jelentős 25-i - a tízezer fős népgyűléssel folytatódó megyegyűlés után még április 3-án tanácskozott a régi összetételű nemesi vármegye. A város április 27-én választott új testületet, élére Prajmajer Gáspárt állította bírónak. Több íM DF KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT. A TÜRELEM EREJÉT! szekszárdival együtt ő is tagja lett a május l-jén alakult új megyei közgyűlésnek. Dr. Glósz József korszakelemző munkájából tudjuk, hogy a sürgős ügyeket intéző bizottságokban tevékenykedett Albanich György kereskedő, később nemzetőr kapi' tány, Fejős János, Gyimóthy János és Simon, Martin Antal kádár és borkereskedő, Pap Antal református lelkész, Perger Sándor nyomdász, Stann Ferenc ügyvéd, Újvári József római katolikus plébános, Thodorovits Lajos orvos és Trauber József orvos is. Az új közgyűlés veretes mondatai időtálló öszszefoglalását adják a március 15-e óta gyorsan pergett eseményeknek: „Ha igaz, hogy nemzetek néha pillanatokban századokat élnek keresztül, úgy ezen igazságnak világosabb bizonyítványát a história fel nem mutatja azon néhány heteknél, mellyek legközelébb fejünk felett történelemdúsan repültek el." 1849. február 9-én ismét Szekszárd a színhelye egy tüntetésnek, a negyvennyolcas vívmá™^ mellett kiálló többezres tömeg Kossuthot élt^p. Augusztus l-jén, utolsó gyűlésén az állandó bizottmány még tárgyalta Noszlopy Gáspár megyei kormánybiztossá történt kinevezését. A '48 tavaszán alakult megyei testület összesen 35 közgyűlést tartott a 12 éve felavatott megyeháza falai között. Tolna megye 48-ban megörökölt konzervatív tisztviselőinek egy része már 49 tavaszán császárhű szolgálatokat vállalt. Augusz Antal is hamar elfelejtette a kézfogást Bezerédj Istvánnal, a szabadságharc leverése után megyei kormánybiztos, majd 1859-ig a királyi helytartótanács alelnöke. Ferenc József 1853-ban bárói címmel jutalmazta. A másik oldalon sokat vállaló Bezerédj Istvánt, a Honvédelmi Bizottmány tagját Haynau halálra ítélte. Családja kijárta számára a kegyelmet, de . élete végéig (1856) rendőri felügyelet alatt élt hidjapusztai birtokán. Másokat is ért megpróbáltatás a forradalomban vállalt szerepükért. A császári ház ellen buzdító Újvári József plébánosmenekült Szekszárdról, de Pécsen elfo^fc. Lázadás vádjával börtönbe került BorovsKy László gyógyszerész, Strényer Mihály, Szabó József cipőkészítő, Tóth István ügyvéd. Többeket vagyonelkobzással sújtottak, köztük Mehrverth Ignácot is - Garay János Obsitosának prüsszentő diákját - aki az 1848. március 25-i népgyűlésen szavalta forradalmi versét Szekszárd főterén. Még egy emlék a megtorlás éveiből; 1852. szeptember 22-én a Remete-kápolnánál agyonlőtték Berta Péter 37 éves bujdosó honvédet, mert egy duplacsövű pisztolyt találtak nála. árcius 15-ét az 1927:XXXI.tc. nyilvánította először nemzeti ünneppé. Városunk 1848-as emlékműve eredetileg országzászlónak épült 1939-ben. Elkészítésére Konrád Sándor helybeli szobrász kapott megbízást. Az emlékművet a centenárium évében, 1948-ban építették át mai rendeltetése szerint. A történéseken kívül emlékhelye mindazoknak, akik 1848/49 dicsőséges napjait jelentik számunkra. Kaczián János