Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-13 / 10. szám

10 1994. MÁRCIUS 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Tévesen szóltak a szirénák Emberi mulasztás történt Sokakat rémítettek meg és tartottak bizonytalanságban a március 7-én megszólaló szirénák. Hogy nem tör­tént semmi baj, a paksi atomerőmű za­vartalanul működik, azt a röviddel a szirénaszó után a Kossuth rádióban és helyi médiákban sugárzott közlemé­nyek tartalmazták. A történtek érthető módon máig foglalkoztatják a közvet­lenül érintett lakosságot, így a szek­szárdiakat is. Pintér Lászlót, a BM Pol­gári Védelem Tolna megyei parancs­nokát kérdeztük meg a téves sziréna­szóról. - Az első váratlan és szükségtelen ^^énamegszólalás 1992. november ^•n történt, a második 1994. március 7-en. Mindkét esetet emberi mulasztás okozta. Komoly támadások értek a la­kosság részéről bennünket, pedig a szi­rénákat nem a polgári védelem szólal­tatja meg. Erre se joga, se lehetősége nincs. Az áramszolgáltató vállalat tart­ja karban és üzemelteti a szirénarend­szert, a tegnapi eseményt viszont az atomerőmű vezetési pontjáról idézték elő: a számítógép által vezérelt rend­szer kezelője adta ki a jelet. Sajnálatos módon tévesen. - Miként történhetett ez a súlyos téve­dés? - Az előzményekhez tartozik, hogy március 7-én két művelet folyt az erő­műben, egyrészt új szirénát telepítet­tek Paks-Biritóra. Az áramszolgáltató telepítette és az üzembe helyezés so­rán az atomerőműből elektromos jele­ket kértek és adtak, továbbítottak. Ez idő alatt a solti alállomás meghibáso­dott, aminek javítását szintén meg­kezdték és a fentihez hasonló módon elektromos jeleket adtak ki. 15 óra 8 perckor a kezelő egyedül maradt a szá­mítógépnél, amely az elektromos szi­rénarendszer indítását vezérli és egy műszaki hibával párosult téves elektro­mosjelet adott ki. Ezáltal a harminc ki­lométeres körzetben 170 darab sziréna szólalt meg egymás után két alkalom­mal. Ez eddigi munkánkat, amely arra irányult, hogy a lakosságot meggyőzze: megbízható a szirénarendszer, egy pil­lanat alatt semmivé tette. Ez persze nem a polgári védelem munkáját kell, hogy minősítse. - Önök számára ez különösen rossz­kor történt, hiszen szirénapróbára ké­szülnek. - Igen, március 21-én 13 órakor im­már terveink szerint megszólalnak a szirénák. Az üzembe helyezés és a javí­tás éppen ezt készítette elő. - Talán sokakat meglepett, hogy a polgári védelem nem indíthatja el a sziré­nákat. Ez kinek a joga? - A szirénarendszert nem a polgári védelem kezeli. A Nukleáris Balesetel­hárítási Kormánybizottság titkársága ­titkára dr. Kara Pál önkormányzati he­lyettes államtitkár -, illetve közvetlen veszély esetén a régió köztársasági megbízottja dr. Bőgner Miklós címze­tes államtitkár rendelheti el a szirénák megszólaltatását. Az indítás az atom­erőműben az ügyeletes mérnök vezér­lőpultjáról, a vezetési pontról vagy a paksi polgármester irodájából történ­het. - tzs ­Szekszárd két falugazdája Szekszárdnak két falugazdája van, mindketten jól képzett mezőgazdasági szakemberek: Eördög Attila először ál­lattenyésztési főiskolát végzett, később megszerezte az agrármérnöki diplo­mát, majd a húsipari szakmérnöki ok­levelet. Kővári László hasonlóképpen képezte magát ifjú kora után is, így az ^«ármérnöki diploma mellé még ^Bmgazdasági szakmérnöki került legújabban. 1993-ban pedig felsőfokú mezőgazdasági szaktanácsadó-képzés­ben vett részt. Csütörtökön este mutatkoztak be az érdeklődő szekszárdi gazdák előtt a Hunyadi utcai székházban, ahol gazda­köri iroda nyílt. Nagyon sokan ismerik őket egyébként, hiszen gyakorló szak­emberek elég hosszú idő óta, Kővári László pedig úgy is ismert, mint a föld­rendező bizottság elnöke és a Szek­szárdi Gazdakör alelnöke. Elmondták természetesen a céljai­kat, a tevékenységük lényegét, ami minden tekintetben a gazdák, a föld­del, állatokkal, szőlővel foglalkozó em­berek, családok szakmai-társadalmi se­gítését jelenti, nap mint nap. Akik személyesen akarnak tőlük ta­nácsot, illetve konkrét segítséget kérni a legkülönbözőbb ügyekben, mint pél­dául a kárpótlási és földügyek, a gáz­olaj-támogatás igénylése (a kérvény ki­töltésétől kezdve) vagy a vetési támo­gatások megszerzésének lehetőségei, továbbá pályázatok előkészítése, sőt olyan részletes útbaigazítások, hogy a gazdálkodást most kezdő mit és KOZLEMENY Tisztelt Állampolgár! A paksi atomerőmű 30 km-es körzetében lévő polgári védelmi célú sziré­nák ismételt hangos próbájára kerül sor 1994. március 21-én, 13.00 órakor. Tisztelettel tájékoztatjuk önt, hogy a szirénák megszólalása ebben az idő­pontban csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem kell ten­nie! 1994. március 21-én, 13.00 órakor a „KATASZTRÓFAVESZÉLY"jelét­két percig tartó periodikusan váltakozó magasságú hang - fogja hallani. Kéljük az ön és családtagjai szíves megértését, mivel a szirénák hangos megszólaltatása biztonságunkat szolgálja. Tapasztalatairól kéljük szíves­kedjen az illetékes polgármesteri hivatalt tájékoztatni, a riasztórendszer tö­kéletesítése céljából. BM POLGÁRI VEDELEM TOLNA MEGYEI PARANCSNOKSÁG mennyit termeljen, vagy, hogy kinek, milyen szerződéssel értékesíthet biz­tonságosan és előnyösen, valamint, hogy más szaktanácsokat kiktől kaphat vagy kikkel társulhat valamilyen tevé­kenységben stb., nos, tehát akik mind­erről útbaigazítást, pontos, szakszerű választ várnak, azok minden héten há­rom napig elérhetik Kővári Lászlót és Eördög Attilát: - hétfőn és kedden 4 óráig a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talaj­védelmi Állomás épületében (Kese­lyűsi út), a 2. emelet 29-es irodában, - csütörtökön pedig egész nap a bel­városban, a Hunyadi utca 4. szám alatt, a gazdaköri irodában. Tanfolyamokat szerveznek a falu­gazdák, rendszeresen támogatják a to­vábbképzést. A jövő héten megkezdődik a megyé­ben, így Szekszárdon is az az intenzív, nyolc-tíz estére szabott oktatás, amely az adózás, a számvitel, továbbá a nö­vénytermelés és a gépesítés legfonto­sabb gyakorlati, időszerű tudnivalóival foglalkozik. Ez a tanfolyam úgy való­sulhat meg, hogy pályázatot nyertek a Tolna megyei gazdakörök az oktatás fi­nanszírozására. A bemutatkozáskor szóltak arról is, hogy a falugazdák feladatkörébe tarto­zik még a hitelhez jutás egyengetése, fejlesztési elképzelések felkarolása vagy például a növényvédelemmel kapcsolatos szaktanácsadás, illetve a környezet kímélése, például, hogy a szekszárdi dombok szurdokai, vízelve­zető csatornái ne legyenek szemétlera­kóhelyek. Mindez természetesen a gazdákkal együtt, azok érdekében tör­ténik. (gemenci) Szekszárdi történetek Mindenfélék Láttam egy kutyát. Nagy termetű volt, fekete és fehérszínű hatalmas állat amiről szó van. Házat őriz, meg persze a gazdáját. Ebben nincs is semmi különleges. Ami számom­ra szokatlan, az a kutya hangja volt. Nem ugat, valami egészen kü­lönleges hangon adja a világ tudtá­ra érzelmeit. Valaki azt mondja ez nem is kutya, ez farkas, amely állat tudvalevően nem úgy ugat, mint egy átlag kutya, hanem hát farkas­hangja van. Nem tudom most tény­leg, kutya vagy farkas, de akit érde­kel, nézze meg. Nem akármilyen látványosságban lesz része Szek­szárdon, a Vak Bottyán utcában. Gyönyörű ez az állat, az biztos, de a hangja... * Tele van a város ügynökkel. Ez egy új dolog. Vannak ügynökök, akik eladnak. Megjegyzem, nem­csak ők szeretnének eladni ebben az országban manapság. Sokan vannak így. Van itt annyi áru, hogy csak na, mindenki árusítani akar. A piacon a kutyatápos is portékáját kínálja. Kutyatápot, papagájt, meg papagájtápot, kalitkát, miegyebet. Kiírta az ajtajára: ügynökök kímél­jenek. Világos. * A multimilliomos jazzdobos, az egy szám, ahogy ma mondják, egy nóta, a Hungária „csinálta" pár éve. Lendületes rock and roll. Nem ismerek természetesen ilyen dobost, aki multimilliomos, mert hát bizo­nyára kevés van ilyenekből. Tán még a Gene Krupa sem volt multi­milliomos, sőt. Biztos, hogy nem vólt az, de ami számára biztos sok­kal többet jelentett, tudott dobolni. Ellentétben azzal, aki viszont multi­milliomos, így hozta az élet, de do­bolni, azt nem tud. Ahogy mondani szokták: és ha megfizeti? Természe­tesen akkor sem. Két dobosról jut eszembe mindez. Legutóbb arról ír­tam, hogy nemigen kell manapság az élő zene, a zenészek esténként ráérnek. Nos. Van Szekszárdon két kitűnő dobos. Testvérek. Egyfor­mák. Nem tudom dobolnak-e még? Egyet tudok. Esténként egymás tár­saságában láthatóak. Beszélgetnek emberi és zenei ügyekről hosszasan. Ritkaság. Manapság két testvér ritkán beszélget egymással nyilvá­nos helyen egy-egy pohár bor mel­lett. Pedig ha jól meggondoljuk, len­ne miről... - tüke ­A

Next

/
Oldalképek
Tartalom