Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-14 / 6. szám

5 1993. FEBRUÁR 21. SZEKSZÁRDI Iskolaigazgató Ki fizeti a révészt? A város egyik legnagyobb iskolája, az 505. Sz. Szakközépiskola, Technikum és Szakmunkásképző Intézet az 1993/94-es tanévben újdonságokkal is váija az ifjúságot. Az emberi erőforrás fejlesztésére, új szakképzési rendszer kialakítá­sára Magyarország világbanki támogatást kapott, melyből - pályázat útján - az 505-ös is részesül. A világbanki osztályokban magas szintű közismereti, nyelvi, informati­kai oktatásban, a harmadik évtől kezd­ve széles alapú szakmai képzésben ré­szesülnek a tanulók. A negyedik év vé­gén érettségi vizsgát tesznek, s amennyiben nem pályáznak egyetem­it, főiskolára, úgy a szakirányok szerint változóan, egy-két tanév alatt szerez­Mfc meg érdeklődési körüknek - és remélhetőleg a gazdasági igényeknek is - megfelelő szakképesítésüket. Még kilencvenen a világbanki osztályokba Szekszárdon gépészet, számítás­technika, elektrotechnika, elektronika, építészet valamint közlekedés szakcso­portokban indul képzés, bár az utóbbira eddig még egyetlen jelentkező sincs. Érettségi után csaknem húszféle szak­mai lehetőség közül választhatnak a fiatalok, s lehetnek majdan - a felsoro­lás teljessége nélkül - számítástechni­kai technikusok, CNC-gépkezelők, irá­nyítástechnikai műszerészek vagy nemzetközi szállítmányozók. A meg­nyújtott képzési idejű, hatékony szak­képzést biztosító, az esetleges többszö­ri szakmaváltásra is felkészítő világban­ki osztályokba az eddig beérkezett pá­lyázatok mellé még kilencven jó tanul­mányi eredményt elérő nyolcadik osz­tályos fiú és lány jelentkezését várják. Az általános iskolás végzősöknél nehezebb helyzetben vannak az érett­ségiző diákok. Különösen nehéz a szakközépiskolát végzőknek. Mint is­meretes, a költségvetési törvény csak az első szakma megszerzését támogat­ja, s a szakközepes érettségizők ezt megszerzik az „ingyenes oktatás" kere­tében. S ha valaki közülük nem akar, vagy nem tud felsőfokú tanulmányok­ba kezdeni, nem talál képesítésének megfelelő munkahelyet, vagy bármely más okból egy új szakmát szeretne el­sajátítani, annak bizony meg kell téríte­nie az oktatás költségeit. A szülő keres mestert A lehetőségekről hétfőn délután Babai Zoltán, az 505-ös igazgatója tájé­koztatta - a nepi túl nagy számban megjelent - érdeklődő fiatalokat és szüleiket. Elmondta, hogy az iskola a következő tanévben fiúknak rádió-tv szerelő, autószerelő és autóvillamossági szerelő, lányoknak pedig fodrász, koz­metikus és ruhakészítő szakon indít képzést, amennyiben szakonként leg­alább 5-5 fő kéri felvételét és vállalja a költségeket. Ez a '93/94-es tanévben várhatóan 42 ezer forint lesz, amelyből 12 ezret az iskola átvállal. Sajnos gya­korlati munkahelyet nem tudnak biz­tosítani, a szülőknek kell megkeres­niük, -szerezniük a gyakorlati képzést vállaló mestert vagy szakmunkást, ami a költségeiket tovább növeli. Kiadá­saikhoz kérhetik a helyi önkormányza­tok támogatását, hozzájárulását, hi­szen a települések így - mintegy tanul­mányi szerződést kötve a diákokkal ­biztosíthatják maguknak a majdani szakembereket. Az oktatás rendszere: havonta há­rom hét gyakorlat, egy hét elméleti képzés, félévkor, év végén beszámo­lókkal, vizsgákkal. Újdonság, hogy idén először a leen­dő kozmetikusok is helyben tanulhat­nak, nem kell Budapestre vagy Pécsre járniuk. Az iskola március 31-éig fogadja a jelentkezéseket, méltányossági alapon esetleg e határidő után is. Még a siker­telen egyetemi, főiskolai felvételi vizs­gák után is - a fenti követelmények tel­jesítése esetén - lehetőség nyílik a szakmaszerzésre az 505-ösben. Az érdeklődők, tájékozódni kívá­nók Bodrogi Ágnest a 11-288, Babai Zol­tánt a 12-318-as telefonon kereshetik bővebb felvilágosításért. Udud Teréz Jártamban, keltemben ét a piros - helyett... Úgy tűnik az a néhány ügyes kezű cigány eltűnt a vásárokról, el a piacok­ról. Sikeres volt a rendőrök ügyködése - ám alig porlik el a gyufásdoboz, máris a kártya után kell vigyázó tekintetüket vetni. Elszaporodtak a kártyások. Zárt ajtók mögött, este későn, egész éjjel ve­rik a lapokat szinte minden italmérő helyen. Persze nem tíz-húszfilléres ala­pon. Ötven meg száz forint az alap. Tu­dok olyan vesztesről, aki egy éjszaka 170 ezer forintot bukott - és még a bics­ka sem került elő, szépen egyeztek ab­ban, hogy másnap folytatják. Folytat­ták. Csak akkor ismét a tegnapi pasas vesztett - viszont ott asztalnál ülve megegyeztek az utcán álló autó értéké­ben, mondanom sem kell, az autó is el­ment - igaz, volt miből. S a nagy szá­mok törvénye alapján talán fordul még az a pénz vissza is. -Pj­Evangélium „A szeretet tökéletesen összefog mindent." Kol. 3,14. Az ökumenikus imahét ez évben a szeretet és az egység Lelkéért mon­dott könyörgésekkel zárult. Egész évre szóló üzenettel. A különböző egyhá­zak együtt imádkozó tagjai átérezték, hogy mennyire időszerű és milyen sürgetően szükséges a szeretet és egység Lelkével telítődni. Ez tudja legyőz­ni a gyűlölködés és szétszakadozás lelkületét, mely egyénenként, családon­ként, nem ritkán pedig jóval nagyobb területen is érezteti pusztító hatását. A viharba került és elpusztult komphajó sorsajelképes üzenetet hordoz. A belsejében szállított kamionok és vasúti szerelvények rögzítését szolgáló láncok a viharos hullámzás hatására elszakadtak, s a fékevesztett rakomány belülről törte szét a kívülről hatalmasnak, erősnek tűnő hajót. Végül is dara­bokra hullott, és roncsként merült a mélybe. Egyének és családok - sőt beszélhetünk bizonyos fokig egész nemzetek­ről is - a felfelé emelő és lesújtó erők viharos hullámzása közepette kell, hogy célba érjenek. A gondolatokkal, érzelmekkel, szándékokkal megrakott bensőnkben - külső hatásra - igen rövid idő alatt szabadulhatnak el - ellen­őrizhetetlen tombolásba átcsapva - a súlyos gondolatok, érzelmek, melyek szétroncsolják, és mélybe rántják a cél felé igyekvőket - legyenek azok egyé­nek, családok vagy nemzetek. Egyetlen elszakíthatatlan tartókötél létezik, mely viharzó hatások köze­pette is ellene tud állni a szétszaggató erőknek: a szeretet köteléke, mely „tö­kéletesen összefog mindent". Ez nem a pillanatnyi, rövid távra szóló, em­berléptékű szeretet, hanem Isten világmegváltó szeretete, melyt kész adni a Hozzá fordulóknak. - Hallgattassanak meg ezek az imák! Szilvássy Géza református lelkész [ Szekszárdi történetek Szokatlan ügyek Amit az ember hosszú évtizedek alatt megszokott, az természetes­nek hat, ha mostanában eltér ettől valami, akkor olyan furcsán tu­| dunk a világra bámulni. Nem ért­jük, rosszalljuk, néha ok nélkül. Ebben a városban nagyon sok min­den nem úgy van, mint azelőtt, ezen aztán van okunk tanakodni. Han­gosan, meg magunkban morfondí­rozunk, mi a fene van már megint, hogyan is van ez? Ha egy kocsma autószalon tesz, az furcsa, nem? Esténként fényárban úszik a volt Kispipa három hatalmas üvegabla­ka. A hét elején fiatal lányokat le­hetett az üveg mögött látni, takarí­tottak. Hófehér volt minden. A fa­lak, a bútorok is vakítottak a fehér­ségtől, a fényerő is nagy volt, úgy­hogy aki arra járt, annak bizony furcsa volt ez a kép. Egészen szokat­lan pedig akkor lesz a dolog, ami­! kor megjelennek a kirakatban a csodálatos gépkocsik. A volt étte­rem-kocsma helyén autókat kínál a kereskedő. Szokatlan dolog, de majd megszokjuk. Tulajdonképpen jó lenne, ha bizonyos ügyek ilyen | egyszerűen változnának. Ha nincs pénz arra, hogy esténként a Pipá­ban üljünk egy pohár sör mellett, akkor nem szabad a dolgot tovább folytatni. Át kell állni másra, mondjuk autóra. Van elég tragacs a városban, tessék őket kivinni a , roncstelepre (erre sem kell sokáig várni, ilyen is lesz. Már hallom előre \ a nagy vitákat, hol is legyen) és tes­sék venni valami rendes autót, nem keletit, vagy ha keleti, akkor legyen nagyon keleti, távol-keleti, koreai vagy japán. Tulajdonképpen ez lenne a ter­| mészetes. Nem tudom, mikor nyit a legújabb autósüzlet, de csak nyis­son. Nyissák csak ki minél előbb. Már látom lelki szemeimmel a nyi­tás napját. Sok nyitás napját meg­értem már, talán ezt is meg fogom látni. Emlékeznek még a Skála nyitá­sára, mi tömeg volt ott? Ha nem is akkorát, de azért valamiféle ko­moly tömeget képzelek én minden ilyen bolt nyitásához. Végül is, amit ott kapni lehet, az a világszínvonal, \ nem vacak, hanem rendes autó, j ahogy Hoft mondotta pár éve: ezek a piszkos kapitalisták kitalálták azt, hogy amikor náluk egy autó ki­jön a gyárból, az már kész... Nem kell szervizeket felállítani arra a célra, hogy a gyári kocsikat újra ösz­szerakják, meghúzzák a csavaro­kat, beállítsák a motorokat, befol­tozzák a lukas üzemanyagtartályo­kat és így tovább. Köszöntsük tehát a legújabbat, az új márkakereskedést, kívánok nekik minden jót, legyen a sok kocs­mázó honfitársamból sok igényes vevő. Ezzel magunknak is jót kíván­tam, nem kell megenni a havi fize­tést, tessék komolyabb dolgokra költeni. -tüke­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom