Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-11-07 / 44. szám

12 SZEKSZÁRDI 1993. NOVEMBER 7. Kulissza Nagyon sikeres év elé néz a szekszárdi súlyemelés. A már Európabajnok, Farkas junior világbajnoki ezüstérmes, s a napokban kezdődik Melbourne-ben a felnőtt súlyemelő világbajnokság - a négy férfiből remélhetőleg kettő szekszárdi résztvevővel. Közben a Húsipari SE súlyemelő-szakosztályának hátországa, az utánpótlás csapat megnyeri az utánpótlás OB-t. Ami önmagában nem dekoratív dolog, de mindenképpen egyfajta hitelesítő. Azt bizonyítja, feketén-fehéren, hogy a szekszárdi súlyemelés nem csak a kirakatban létezik. Hogy ez a szakosztály nem csupán azért jó, mert van egy Czankája és Farkasa. Mert a valamikori Olefin SC-nek is volt egy Szanyija, de utána... ha nem is a vízözön... de a nagy üresség. Szevasz-kupa A Szekszárd-Keszthely (0-1) mérkőzésen 0-6-ig munkatársunk a következőképpen értékelte az SZPSE játékosainak a teljesítményét: Mausz (4) - Nóvák (3), Dzsinovics (3), Temesvári (2) Plfi (4) Szabó T. (3), Mészáros (3), Tóth (2), Pető (3), Tóth A. (2) - Pilisi (2), Varga (3). Dzsinovics-riport A szekszárdi sport egyik nagy egyénisége, a labdarúgó Emir Dzsinovics eltávozott a városból. Munkatársunk exkluzív riportot készített a játékossal, melyet következő számunkban olvashatnak. A piros jelzés van érvényben A meccsprémiumnál fontosabb (lenne) a munkahely! Csak pusziért nem fog menni. A szekszárdi NB Il-es futballban a „nincs" parancsára kényszerűségből bevetett ifisták láttán-hallatán - noha a fiatalok önnön lehetőségeikhez képest a legutóbbi bajnoki- és kupameccsen helytálltak - gyakran kérdezik mostanság - a küszöbön levő további távozásokat is bekalkulálandó: esetleg a komplett ifivel kell majd kiállni tavasszal? A jó utánpótlásnevelő helyeken - Szekszárd, különösen NB Il-es viszonylatban, feltétlenül oda tartozik - arra akadt már példa, hogy a felnőtteket pár hétig pótlandó (lásd: a nyolcvanas évek két totóbotránya), huszárosán helytálltak a mélyvízben a fiatalok, de az már mesei kategória, hogy az ifi „hüvelykmatyijai" coubertini amatőrségükkel tartják bent a csapatot, s ez által átmentik az NB Il-es jogot. A helyzet mint tudjuk válságos, a süllyedő hajón való kapitánykodást vállaló, az elnökség által a megbízott ügyvezetőként tevékenykedő dr. Pataki Gábortól kértünk gyors „viharjelentést." - Még nagyon is a piros van érvényben, a kikötésre alkalmas part még csak nem is körvonalazódik. Ajelekből ítélve kétjátékos Babai és Nagyfalusi elhagyta a süllyedő hajót, amit a magam részéről azzal együtt is, bogy adós velük szemben a klub - erkölcsileg elfogadhatatlannak tartok. A többieknek sem tudtunk fizetni, mégsem adták be a kulcsot. - De meddig tart ez a hősiesség, a heroikus küzdelem? Szerintem három „hánykolódás" után többen is távoznak a fedélzetről. - Valóban, az elnökség nevében arra kértem a srácokat, hogy pusziból játsszák le a hátralévő fordulókat. Az eladott két játékosért befolyt összegből igyekszünk tartozásainkat rendezni a játékosok felé, de aligha megy a kívánt módon, hiszen a nyári átigazolási díjakat is ki kell fizetnünk, ha nem akarjuk, hogy az MLSZ még az őszi idény befejezése előtt „leszá' moljon" velünk. Januárig még tucatszor fog ülésezni az elnökség, ebben a pillanatban még nem tudom megmondani: tudunk-e valamiféle perspektívát kínálni. Mindenesetre én szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba! Feltételezésekre, hallomásokra nem adok! Ha ugyanez lesz a helyzet, mint most, akkor lesz erőm kijelenteni: nincs fiúk se meccspénz, se prémium, csak amatőr alapon mehet tovább a verkli! Az ígérgetés inkorrekt dolog. Pillanatnyilag arra látok esélyt, hogy a valóban nem futballbarát önkormányzattól a jövő év elején megkapjuk a mindennapos létezéshez júniusig szűken elegendő 4-5 milliós támogatást időarányosan, más nincs... - A napokban felröppent német támogatás lehetősége is immáron füstbe ment? - Az UFC közvetített felénk, de nagyon képlékeny a dolog. Hogy mást ne mondjak: a két feltétel (miszerint adósságmentes egyesület és NB I-re aspiráló csapat) máris nem teljesül. Az a bizonyos „pite" nagyon meleg. Három hét múlva már eldől, lesz-e szezonvégi kiárusítás - ami a garantált kieséssel, a megszűnéssel csaknem egyenértékű - vagy nem. A játékosokat mindenesetre környékezik. A Békéscsaba elleni meccs után, mintegy a legroszszabbat feltételezve, szót váltottam néhányukkal. Voltak, akik a vegytiszta amatőrséget nevetséges nonszensznek nevezték. A tehetséges Mészáros például azt mondta, még a futballban gondolkozik a jövőjét illetően, így NB II alá nem adja. De a legtöbbtől - mintei megértve, tán azonosulva is az új ide 9 nek új dalával...? - nem a profi státuszt, vonzó meccsprémiumot hallottam, hanem a hőn óhajtott munkalehetőséget. Azt, amit a félamatőr szinten működő NB III-ban - több helyen sikerrel - megtudnak teremteni - mint a mellékelt ábra mutatja, a megyében is! Itt van a kutya elásva! Az álprofizmusból a tiszta amatőrizmusba való direkt átmenet nem járható út. Mert az amatőrösítés feltételei (munkahely, némi kis egzisztencia) hiányoznak. Csak egy tipp az elnökségnek: érdemes lenne behatóbban megvizsgálni tucatnyi játékos munkába helyezésének lehetőségét. Nagyobb sanszot érzek rá, mint egy, a pénze átmosását a futballal elvégeztető százezres, vagy milliós szponzor jótékony mentőangyalként való megjelenésére... B. Gy. Egy körbetáncolós bajnok - Faddról Alapvetően önvédelmi jellegűnek tekinthetjük a shotokan karatét, a hazai mezőny rendkívüli zsúfoltságát tekintve nem elvárás egy művelődési ház szakköreként működő csoporttól a kimagasló, veretes eredmény. Különösen, amelynek egy község (Fadd) az epicentruma, s csak így jut el a képzeletbeli „vulkán" a mégiscsak fő vonzáskörzetet jelentő fővárosba, Szekszárdra. A shotokan szekszárdi atyamestere, Balogh László karateedző azonban már nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy mágnesként vonzza a gyerekeket, akiket önfegyelemre, önvédelemre, mozgáskultúrára nevel, hanem - ötéves intenzív ténykedés után - azzal is, hogy felszínre került egy olyan legény, aki momentán az ország 14 évesei között az ország legjobb shotokan fiúkaratésa. A dolog némiképpen sporttörténeti jelentőségű is: a karate nagyhatalom titulussal aligha jellemezhető Tolna megyének a faddi Bali Ervin az első országos bajnoka. - Alsótagozatos általános iskolás voltam, amikor Domboriban egy hatásos bemutatóval elcsábított Balogh László más sportágaktól - mondta az ifjú bajnok. - Amúgy a Linda-film hatása alatt voltam, mint más hasonló korú srác. S a barátom szüleinek kérésére Faddon is beindult a karate - emlékezett a fiú, aki a nagy siker előtt kis szakajtóra való érmeit is elhozta. Persze a nagy többség - éppen a karatefilmek bűvöletében élve addig csinálja ezt a divatos sportot, amíg mulatságot, szórakozást jelent, míg az átlagemberrel szemben való másság fitogtatására alkalmas alapleckét elsajátította. Amikor jön a lemondással járó rhunka, egy bizonyos cél elérésével együtt járó önsanyargatás, akkor nagyon sokan odébbállnak. - Ervin nagy jó reflexekkel megáldott alapadottsága mellett a szívósságának, a türelmének, a kitartásának köszönhet sokat - mondja Balogh László. - A csukló és a bokasérülések igencsak próbára tették, de már ekkor látszott: ez a fiú valamit el akar érni ebben a sportágban. - A jó reflexeken kívül mi röpítette JB a csúcsra? ^H - A fizikum, amiért edzésen kívül is sokat tesz. Kialakítottam nála a körbetáncolós, rá jellemző egyéni stílust, mellyel meglepi az ellenfeleket. Volt már Világ Kupán, de a sportág belterjessége, a más sportágaknál jobban jelentkező fővároscentrikussága miatt a magyar válogatottban még nem mutatkozhatott be. Pedig, mint mondja: a híres Nánai-féle Budai Xl-ben nincs már igazi ellenfele. Ennek ellenére a rá jellemző szívóssággal küzd a falusi szakkörből magát időközben Ippon Karate Egyesületté kinövő sportformáció versenyzője a teljes elismertetéséért. Van rá ideje... talán még talentuma is... Fotó: - ka Sportműsor SZOMBAT Kosárlabda NB I.: SzekszárdSzarvas (17.00 óra) VASARNAP Labdarúgó NB II.: ZalaegerszegSzekszárd (13.30 óra)