Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-10-24 / 42. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. OKTOBER 24. Az ingatlanbefektetésnek számos előnye van. A ház, a telek folyamatosan be­vételeket biztosíthat, az inflációval és árfolyamváltozásokkal dacolva pedig se­gít megőrizni a pénz értékét. Magyarországon működik már néhány ingatlan­alap annak érdekében, hogy az említett előnyöket tőkeínség esetén is ki lehes­sen használni: sok egyéni, viszonylag kis megtakarítást gyűjtenek össze, amit jól jövedelmező lakásokba, irodákba, szállodákba, orvosi rendelőkbe fektetnek. A hazai ingatlanalap-kezelési piacon a közelmúltban megjelent egy, Bajorországban már tapasz­talatokat és sikereket maga mö­gött tudó cég és a részvények 90 százalékát megtartva - a fennma­radó részt két magyar társtulaj­donosnak átengedve - létrehozta az NBI Nürnberg-Budapest Be­fektetési Részvénytársaságot. A héten az általuk kibocsátott „Ma­gyarország 2000" befektetési jegy forgalmazójánál, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságán járt az rt. vezérigazgatója, dr. Harald Diehl­mann. - Diehlmann úr, mi hozta önö­ket Magyarországra? - A rendszerváltás idején a német befektetők egész Kelet­Európában gondolkodtak, mi is elmentünk több helyre körülnéz­ni. A gazdasági és politikai hely­zet, majd a befektetési alapokról szóló törvény megjelenése itt biztató volt, személyes kapcsola­tokat is sikerült kialakítani. Ezért kezdtünk itt, majd Csehország­ban és Szlovákiában, de ott a jogszabályi háttér kevésbé bizto­sított. - Más stratégiát követnek ná­lunk, mint odahaza? - A stratégia ugyanaz: szabad tőkepiacon a befektetésre váró pénzeknek hosszú távú, érték­megőrző befektetési lehetőséget kínálunk. A nyugat-európai tőke­piacok tapasztalata alapján erre nincs jobb az ingatlannál. Tehát a stratégia ugyanaz, az eltérő jog­szabályok miatt a gyakorlat azon­ban más. - A befektetésre váró töke mennyisége is más. Önök 10 ezer forint névértékű befektetési jegye­A vidék sokkal érdekesebb Tapasztalatok szerint az ingatlan legyőzhetetlen Sokszínű történelem Hősök és bűnösök - Valóban válságban van-e a történe­lemoktatás? - Erre a talán nem túl kellemes és udvarias, ám sokak által feszegetett kér­désre Knausz Imre a Történelemtanárok Egyletének tagja válaszolt. Véleménye pe­dig, ha nem is tekinthető kollektív véle­ménynek, mindenképpen egy jellegzetes nézetet, ha úgy tetszik „iskolát" képvisel. - Talán válságról azért nem beszélhe­tünk. A történelemtanárok jelentős részé­nek már korábban is létezett egy kialakult tanítási elképzelése. Ez régen is sokféle volt, ma is az. Azt nem lehet kijelenteni, hogy a történelemoktatás a '80-as években minden szempontból hazug vagy félreveze­tő volt. Sok kolléga minden politikai nyo­más ellenére is igyekezett objektíven meg­közelíteni a történelmet. Vannak olyanok, akik ma is a régi sémák szerint tanítanak. A kérdés tehát összetett. A történelemtanítás tantervi és tankönyvi szabályozása viszont valóban válságban van. - Gyakran előfordul, hogy egy új történe­lemtanár egészen más szemszögből, más ér­tékítélet alapján oktatja ugyanazt a történelmi eseményt. Hogyan alakulhat ki ebben a zavar­ban egy gyerek szilárd világképe? . - Külön kellene választanunk a világké­pet és a praktikus dolgokat. Egyáltalán nem rossz, ha egy gyerek a tanítási évek alatt több történelemtanárral, ennek megfele­lően több nézőponttal ismerkedik meg. Ez a sokszínűség optimális esetben nagyon hasznos lehet. Az viszont bizonyos, hogy egyelőre teljesen szabályozatlan a tanítás üteme, nem tudják mikor, hol kellene tarta­niuk. A történelemkönyvek anyaga alig vagy egyáltalán nincs összehangolva egy­mással. Jelen pillanatban még érvényes tan­terv sincs! Néhány éve folynak ennek munkálatai, sajnos azonban a Történelemtanárok Egyle­tének bevonása nélkül. A Nemzeti Alaptan­terv, amely keretjellegű szabályozást jelen­tene, még mindig nem készült el. Ez a tan­terv nagy tanári szabadságot biztosítana, nem szabná meg, milyen tankönyvet kell használni, kijelölne néhány határt, amit mindenkinek szem előtt kellene tartania és egyben be is osztaná a rendelkezésre álló tanéveket. - Hány történelemkönyv van ma forga­lomban Magyarországon? - Sajnos, csak hozzávetőleges képem van! Hiányolom, hogy nem áll rendelkezés­re egy lista az alternatív történelemtan­könyvekről. - Ön objektív történelemtanításról beszél, de ki mondja meg a pedagógusoknak, hogy mi objektív? - A történelem egy része objektív, azzal nem lehet vitatkozni! A tényeket feltétlenül tanítani kell! Egy értelmes történelemtanár azonnal érzékeli, hogy melyek azok az érté­kelések vagy megközelítésmódok, amelyek megosztják a társadalmat. - Azt mondta, fontosak a különféle tan­könyvek, de ezek mennyire lenghetnek ki a szélsőségek irányába? - Jogilag csak a legszélsőségesebb el­képzeléseket kell szankcionálni. Én egyéb­ként mértéktartóan értékelő történelem­tankönyveket látnék szívesen! Bóka B. László ket bocsátanak ki, 15 százalék kö­rüli éves hozamot, majd a 10 éves futamidő lejártával 400-500 száza­lékos megtérülést ígérve. A jegy­zési idő most a harmadánál tart. Milyen az érdeklődés? - Az érdeklődés nagy, a jegy­zés átlagos, de fölfutóban van. A 200 ezer darab befektetési jegy jegyzése a december 17-ei záró­napig reális célnak tűnik. - Vannak első pillantásra von­zóbbnak tűnő értékpapírok is a hazai piacon. Milyennek ítéli ön a konkurenciát? - Van is, nincs is. Osztoznunk kell velük a befektetésre váró tő­kén, konkurensek, de mi mást kí­nálunk. A „Magyarország 2000" nem fix, vagy magas kamatozású papír, mint például egy államköt­vény. Mi hosszú távú, 10 éves befektetési lehetőséget ajánlunk, aminek az éves hozama soha nem lesz kiemelkedően magas, de biztosítja a befektetett tőke értékmegőrzését a futamidő vé­géig. _ - Önök üzleteket, parkolóháza­kat, beépíthető telkeket, irodákat akarnak vásárolni, amelyek hoza­mát évente kifizetik, az alap meg­szűnésekor pedig minden ingatlant értékesítenek, s a bevételt a tulaj­donosok között felosztják. Az eredményes működéshez jól kell az ingatlanokat kiválasztani. Lát­nak-e fantáziát vidéki befekteté­sekben is, vagy csak budapesti épületeket, telkeket vesznek ^fe majd? • - Számunkra csak a nyereség­hányad a fontos, ott fektetünk be, ahol a legnagyobb eredmény várható. Ilyen szempontból pedig a vidék sokkal érdekesebbnek mutatkozik, mint Budapest. - ri -

Next

/
Oldalképek
Tartalom