Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-07 / 5. szám

5 1993. FEBRUÁR 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Iskolaajánló Környezetvédő technikus lehetsz Pakson! Iskolaajánló sorozatunkat a pályaválasztás, iskolaválasztás előtt álló diá­koknak, szüleiknek, pedagógusaiknak ajánljuk. Mindazoknak, akik általá­nos, vagy középiskolás diákok útkeresését próbálják segíteni, megkönnyíte­ni. Talán sokaknak okoz fejtörést: hova, melyik iskolába jelentkezzenek, hi­szen ezek a kezdeti döntések egész életpályát alapozhatnak meg. De hason­lóképpen meghatározó lehet: melyik általánosban kezdik az iskolát. Körké­pünkkel a szekszárdi és környékbeli közép-és felsőfokú intézmények, vala­mint általános iskolák, intézmények kínálatát, lehetőségeit mutatjuk be. El­sőként, talán furcsa módon, a „szomszédba" pillantunk, amire az aktuálitás ad magyarázatot: nemrégiben tájékoztatták a sajtó képviselőit valami új le­hetőségről... A véletlen úgy hozta, hogy éppen • nagyon csinos) szekszárdi leány Deosztva gyakorlati foglalkozásra a sajtótájékoztató napján a Paksi Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) igazgatói titkárságán. Beszél­gettünk egy kicsit, másodikos tanuló a titkárnőképző szakon, amelynek egyébként a pontos elnevezése: me­nedzser-asszisztens szak, de tovább akar tanulni, külkereskedelmi főisko­lára jelentkezik majd. Vannak többen is Szekszárd térségéből ebben a paksi szakközépiskolában. Rengeteget ta­nulnak és az osztályátlag jóval a 4-es fölött van! A sajtótájékoztatót egy újabb ­megint országos újdonságnak számí­tó - szakközépiskolai osztály, illetve szak indításáról tartotta az atomerő­mű rt. tájékoztatási irodájának veze­tője, Kováts Balázs, aki mint volt is­kolaigazgató, maga kezdte szervezni ezt a képzési lehetőséget. A jelenlegi igazgatóval, dr. Gálos Istvánnal együtt igen kedvező tanulási formát ismertettek, az ESZI szeptemberben induló hetedik tanévétől kezdődően. Azt elnevezés műszaki környezet­technikus szak. Akik ezt elvégzik, birtokában lesznek szinte minden olyan elméleti és gyakorlati, műszaki tudásnak, amellyel valóban lehet vé­deni a környezetét, mégpedig az energiaipartól a kommunális hulla­dékkezelésig, a víztisztítástól az egészséges várostervezésig, teljes kör­ben. Miskolcon és Baján is van kör­nyezetvédelemre felkészítő szakkö­zépiskola, de csak egy-egy speciális területre vonatkozóan. Paks olyan szakembereket akar képzeni, akik bárhol megállják a helyüket, erőmű­ben, vagy városi, nagyközségi önkor­mányzatnál, egészségügyi vagy egyéb intézményeknél. Az újságíró most rendhagyó mó­don közvetlenül szól az olvasók kö­zül azokhoz, akiknek érdemes lenne ide jelentkezni: bár a jelentkezők szá­ma sokszorosa lesz a 30-nak, mégis jelentkezz február 10-ig, ha kiváló vagy matematikából, fizikából és ké­miából, s elég jó irodalomból. Az is­kola olyan nagy alaptudást ad - pél­dául angol és német nyelvből, vagy biológiából - hogy akár orvosi egye­temre, vagy műszakira, vagy tanár­képzőbe is eséllyel igyekszel majd, ha mégsem akarsz környezetvédő lenni négy-öt év múlva, bár ez ebben az esetben mindennél előnyösebbnek látszik és szép munkát ígér. (gemenci) B izt o nsági elle n orz és A közelmúltban a Gázszolgáltató Vállalat szakemberei megkezdték a • zolgáltatásba bekapcsolt lakások, ídi házak biztonsági ellenőrzését. - Mi tette ezt indokolttá? - kérdez­tük Lörincz Jánost, a Gázszolgáltató Vállalat igazgatóját. - Műszaki biztonsági ellenőrzés­ről van szó. Több halálos baleset tör­tént a közelmúltban. Említhetném a mohácsi gázrobbanást, vagy az or­szágban füstgázmérgezésben elhuny­takat. Az ellenőrzés ötévenként köte­lező, mely teljesen ingyenes. - Hol végzik az ellenőrzéseket? - Nem keresünk fel minden egyes fogyasztót, de valamennyi településre szeretnénk eljutni. - Mikor végzik az ellenőrzéseket? - A fogyasztókat nem mindig le­het munkaidőben otthon találni, ezért az ellenőrzést hét végekre is ki­terjesztjük, melyet szúrópróbasze­rűen végzünk. - Mi indokolja még az ellenőrzést? - Szükségessé vált a mérőórák el­lenőrzése is, mivel a gázórák nyolc­van százaléka nincs ellátva ólomzár­ral. Ezáltal lehet az órákkal manipu­lálni, így a tényleges fogyasztás lé­nyegesen alacsonyabb. - Mivel jár, ha valakit csaláson érnek? - Tettenérés esetén a fogyasztót azonnal kizárjuk a gázszolgáltatásból. Szabálysértési feljelentést kezdemé­nyezünk ellene. Nyilvántartásba vesszük a visszaélőket, és ha a későb­biek során is tapasztalható náluk visszaélés, a gázszolgáltatásból végleg kizárjuk. - Mi az oka ennek a különleges szigornak? - Nagyon veszélyes üzem a gáz. Az órák különböző módon való ma­nipulálása nemcsak a fogyasztóra, de környezetére is igen veszélyes lehet. Előfordulhat gázömlés, robbanás, melynek során ártatlan emberek ve­szíthetik el életüket mások meggon­dolatlansága miatt. Elsősorban ezért van szükség szigorú intézkedésre. - milka ­Evangélium 2000 év telt el azóta, mégis friss a mai vasárnap evangéliuma. Örök emberi tulajdonságokat, ma is tipikus magatartásformákat éppenúgy be­mutat, mint Isten változatlan cselekvésmódját. Változó világunkban van­nak maradandó emberi hibák, de van maradandó isteni szeretet is. A jézusi példázat egy gazdáról szól, aki napszámosokat fogad a szőlő­be. Hajnalban áll munkába az első csoport, velük egy dénárban állapodik meg. Később is alkalmaz még munkásokat, sőt a nap utolsó órájában fel­vesz munkanélkülieket. A meglepetés akkor jön, amikor a bérelszámo­lásnál mindenki egyformán egy dénárt kap. Ahogy ma is, akkor is mo­rogtak az emberek: igazságtalannak érezték. Mindenki megkapta a nap­számot. De mi van a másikkal? Ő miért kapja meg? Annak nem örült az első csoport, hogy dolgozhatott, s eleget kapott. A másik fizetése, a má­sik életszínvonala érdekelte... Ismerős ez a mentalitás. Lehet, hogy Jézus 1993-ban Magyarországon mondja el a „tanmese" történetet? A Máté evangéliumában (20. fejezet) olvasható példázat azonban en­nél többről beszél. Nem emberi gyengeségeket akar kipellengérezni, ha­nem Isten nagyvonalúságát, ajándékozókészségét akaija bemutatni. Ilyen az Isten: nem méricskél, hanem mindenkinek adni akar, méghozzá ele­get. Gazdagsága lehetővé teszi, hogy ajándékaiból mindenkinek jusson. S ha mégsem jut, az nem az ő hibája, hanem a miénk, embereké, akik kis stílű „igazságosdival" kizárjuk magunkat, sőt sokszor másokat a nagy lehetőségből: az Isten által meggazdagított életből. Hafenscher Károly evangélikus lelkész Szekszárdi történetek A Sétakert Akik nem így, ezen a néven is­merik, vagy azt sem tudják, hogy neve van, netán Mártírok terének titulálják, azok tévednek. Szekszárdon két sétakert volt valaha. A vállalkozók házától (a megyei pártbizottságtól) tart egé­szen a múzeum keleti oldaláig. Ez a sétakert Szekszárdon, illetve ez volt. Mert természetesen még har­minc-negyven évvel ezelőtt egészen más képet mutatott. Ahogy teltek az évek a háború után, úgy válto­zott a kert. Először a bokrok kezdtek eltűnni a kert széléről, amik a közutat szegélyezték, vá­lasztották el a kerttől. Az út széle­sedett, a kert, a sétakert keske­nyebb lett. Egy fő tulajdonsága azonban volt a keretnek és ez még ma is látható. Az út, a fő sétáló út pontosan a tengelyébe került. Ha most megnézzük ezt a dol­got, a következőt látjuk: ha a vál­lalkozókfelöl nézzük a dolgot, szemben állva az első világhábo­rús szoborral, akkor a valamikori út nyomvonalát látjuk. A két ol­dalon levő fák ezt pontosan mu­tatják is. Ha elballagunk a szo­borig, illetve egy picit azon túl, csak pár métert, akkor megint azt látjuk, a múzeum felé nézve, hogy a fák által határolt egyenes, a régi út helyén nem út van, miért is len­ne? A helyén továbbra is csak a füvet lehet látni. Az út ma már csak járda, nem olyan széles, mint valaha volt. Ki tudja miért van ez így? Bizton állíthatom, ere­detiformájában szebb volt. Hoz­závehetjük még azt is, hogy szökő­kutak tették az egészet szebbé, na­gyon sok pad volt benne. Volt egy időszak, amikor a rendőrzenekar­nak építettek egy kör alakú, egyébként nem csúnya építményt, amelyen a zenészek körben ülve jól elszórakoztatták a szekszárdi sétálókat. Volt aztán egy másik korszaka is a sétakertnek, amikor egyéb­ként még a bejáratnál, két hatal­mas oszlop között egy tábla hir­dette: Ságvári Endre park. Na, ez nem tartott sokáig, a népnyelv sem vette át, merthogy nem volt semmi köze ehhez a parkhoz. No, szóval ebben az időben, természe­tesen az ötvenes években, ez a kert is helyet kellett, hogy adjon az augusztusi vidám vásároknak. Sátrak mindenütt, a gyepen a fél megye és ez napokig tartott. Kép­zelheti a kedves olvasó, hogyan nézett ki a fű egy-egy ilyen népün­nepély után. A népünnepély egyéb­ként igaz volt. Nagy szó volt ez a háború után nem sokkal. Az ak­kori szerény igényeknek tökélete­sen megfelelt. A másik sétakert az újvárosi volt. A Rákóczi út mellett, a mos­tani A BC-töl visszafelé. Sajnos ez sem hasonlítható már az eredeti­hez. Mindkettővel kellene valamit csinálni, hogy visszanyerjék han­gulatukat, mert most valahogy nincs nekik. - tüke -

Next

/
Oldalképek
Tartalom