Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-09-19 / 37. szám

10 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1993. SZEPTEMBER 26. A harmadik oro sz próbál szerencsét „Jobb leszek, mint a Gontarm" Dísz a súlyemelő Fenyőn Nagyon bölcs és előrelátó volt akkor a Húsipari SE Szekszárd elnökségei?), szakosztályvezetése(?), amikor az úgy­nevezett megyei fiókok leépítése után Tamásira nem mondták ki a végső szentenciát. Ott van a kirakatban a szintén innét származó Fiizi Pisla, aki már a válogatott kapuját döngeti, aki a nemzetközi embereket felvonultató házi rangsorban Czanka, Farkas, Csiz­mazia után következik. A Szekszárdon is respektált tréner, Qrsós Józsefi amá­siban is felszínre hoz egy-egy erős le­gényt, aki nem csupán néminemű technikai alapminimummal kopogtat be Szekszárdon a nagyok ajtaján. A 16 éves Fenyő Dénesről Farkas ed­ző már sok mindent sejtett, tudott. Többek között azt is, hogy a diákolim­piai bajnoki címek után - ha a fiú fejlő­dése töretlen lesz - ennek a srácnak ha­marosan ki kell lépnie nemzetközi po­rondra. Erre jó alkalmat kínált a nálunk (Debrecenben) rendezett serdülő Eb. A meglehetősen száraz tény már is­mert: a palánki mezőgazdasági szak­munkásképző harmadikos henteslegé­nye az 54 kg-osok versengésében szer­zett két ötödik (szakítás és összetett) és egy negyedik (lökés) helyet. - Nagyon erős mezőny jött össze, ti­zennégyen indultunk a súlycsoportban - mondta a versenyző. - Nagyra értéke­lem ezeket a nemzetközileg is jegyzett pontszerző helyezéseket, de egy kicsit bosszant, hogy nem sikerült az általam kitűzött célt, a 190 kg-os összteljesít­ményt (85 szakítás, 105 lökés) elérnem. - No de te egy edzőboldogító hagyo­mányőrző vagy. Mint értesültem róla, amit edzésen tudsz, azt szinte biztosan hozod versenyen is. Sok versenyzőnek ez vágyálom. - Igen, de megjött az étvágyam. Ki­tűnő súlyemelők között edzem nap mint nap, nagyon szeretnék egyszer én is érmet hozni egy, a Debrecenihez ha­sonló viadalon. Szevasz-kupa A Szekszárd-Veszprém (1-0) mér­kőzésen munkatársunk 0-6-ig a követ­kezőképpen értékelte az SZPSE játé­kosainak teljesítményét: Mausz (4) ­Dzsinovics (4) - Szabó P. (2), Nagyfalu­si (4), Pető (3) - Gazdig (3), Kvanduk (3), Mészáros (4), Rupa (2) - Varga (2), Babai (-). Csere: Tóth A. (3). Minden az előzetes forgatókönyv sze­rint zajlott. Natasa Badics, a KSC Szek­szárd gyökeret eresztett idegenlégiósa „ajánlatot tett" az új centerjelöltre, több alkalommal „szakmai szemek" vizslat­ták, majd jött a próbajáték - vele menet­rendszerűen az elnöki ámen! Ha nem is ilyen szigorú kronológiát követve, elme­rülve a részletekben, de nagyjából ez volt a helyzet az Olga Szeriversztovát megelő­ző centerekkel, Olga Jemcsenkóval és Elena Gontarevával. Vajon más lesz-e a végkifejlet a harmadik orosszal kapcso­latosan? A jónak találtatott főpróbák után lesz-e végre sikeres előadássorozat? A 31 éves, nem rendkívül magas center, Szeriversztova mindenesetre „áll" az iz­galmas játék elébe. - Hogyan értékeli a PVSK elleni be­mutatkozást? - érdeklődtünk a magya­rul egyre perfektebb honfi- és csapat­társ, Natasa jóvoltából a játékosnál. - Ne ebből ítéljenek, ennél sokkal jobb vagyok. Úgy gondolom, hogy nem volt igazán összhang, megértés a támadásvezetésben, ami nehezítette a helyzetemet. - Már megbocsásson az udvariatlan kérdésért: idejövetele előtt egy évig a lengyeleknél profiskodott, jött vagy jön­nie kellett, mert...? - Noha nem volt különösebb okom rá, mert minden rendben volt, de én léptem. - Egy rosszabb vagy egy jobb csapat­hoz? - A lengyel csapat jobb a Szekszárdi­nál, csak profi játékosokat szerepeltet. De tőlem amolyan régi típusú klasszi­kus centerjátékot vártak, ami nem tet­szik nekem. Játszani akarom a kosár­labdát, benne a pozíciózással, a zicce­rezéssel, s ehhez bővebb terep kínálko­zik itt Szekszárdon ebben a fiatalabb átlagéletkorú csapatban, remélem tu­dok segíteni. _ - Tudja, hogy elődei összességébfl csalódást okoztak? - Hallottam róla. De úgy érzem, jobb vagyok, mint Gontareva. (Mint megtudtuk, az ex centert a szekszárdi klub végül is eladta Izraelbe - a szerk.) Gólon innen, kiállításon túl Látlelet Kvanduk Gáborról Ünnepelhette volna saját magát és csapatát is. Majdnem kilencvenperces összteljesítménye, de mindenekelőtt győztes gólja okán. Az egyébként jogos kiállítás „beárnyékolt". Mindenesetre a krónikákban, saját és szurkolói emlé­kezetében inkább az az előbbi marad meg: Kvanduk góljával verte a Szek­szárd a Veszprémet. „Főszereplőnk­nek" ugyanis a dolgok eddigi állása sze­rint nem tartozott feladatai, erényei kö­zé a gólszerzés. - Mikor szereztél legutóbb gólt? - Idén tavasszal, az elmúlt bajnokság hazai idénynyitóján. Bizonyára emlé­keznek a szurkolók a Pénzügyőr elleni mérkőzésre, melyet 2-0-ra nyertünk. A hátralevő 14 fordulóban viszont nem sikerült betalálnom, s az új bajnokság­ban is lement már a Jég megtörése" előtt négy forduló. - Van-e valami hiányérzeted amiatt, hogy ritkán ízleled a góllövés örömét? Vagy éppen a szórványossága miatt cso­dás érzés számodra? - Szeretnék és talán tudnék is több gólt lőni, de a Szekszárdban elfoglalt helyem, szerepem alapvetően megha­tározta a dolgokat. Teszlernél, egy bi­zonyos taktikát megvalósítandó, kötöt­tebb volt a feladatom. Sokkal többet kellett figyelnem az ellenfelekre, mint mostanság. Akkor jobban "taktikát ját­szottunk", most pedig szabadabb a gaz­da, a játékban többször kapu elé jutok, sőt, helyzetbe is kerültem az elmúlt fordulókban. - A pillanatnyi harmadik helyből, a várakozás fölötti hetvenszázalékos telje­sítményből szabad-e, éspedig milyen kö­vetkeztetést levonni? - Nagy önbecsapás lenne élmezőnyi pozícióról, dobogóról beszélni! Sze­rencséje általában annak van, aki tesz érte, de ezt az igen jó pozíciót inkább a Fortunának tudom be, mint a csapat tökéletességének. Nagyon sok van még hátra, több a miénknél jobb anyaggal, jobb feltételekkel bíró ellen­féllel ezután játszunk. Igaz, hogy több csapat mintha gyengült volna... így a kötelező optimizmusommal együtt is a 8-10. helyek egyjkére látok reális esélyt. - A náladnál optimistábbak szerint, ha ez a gárda kondícióban utoléri magát ­aminek már vannak érezhető jelei -, nem rosszabb „anyag" a tavalyinál. Az edzé­sekre és a meccsekre jellemző improvi­zatív stílus pedig bravúrt is produkálhat. - A tavalyi csapatot - noha végül is a hetedik helyen futott be - anyagerő­sebbnek, főleg egységesebbnek, ezáltal jobbnak tartom. Nagyon könnyedén befuthatott volna osztályozós helyen. Új edző - egészen más elképzelés. Az elmúlt évek unalomig ismételt meg­szokott dolgai után majdnem minden­kire jótékonyan hat. De nagy a kocká­zat is. A valóban változatos, pergő rit­musú napi egy edzés akkor fejtheti ki jótékony hatását, ha a játékos amúgy kondicionálisan rendben van, s a szűk egy órában valóban odateszi magát, minden percet kihasználva dolgozik. No és a kötetlenebb, támadó szellemű játékban jobban benne van az esetleges „nagy zakó" rizikója. - Térjünk vissza a meccshez. Hogyan lehettél annyira „amatőr", hogy „besár­gulva" szándékosan szabálytalankodsz. Még akkor is, ha a futballista vagányb^^ csület etikája szerint volt okod a törles^P tésre. - Nem tudatos, kizárólag ösztönös mozdulat volt. A törlesztés sem „áll", mert nem azt a játékost gáncsoltam, aki korábban a szemhéjfelrepedést okoz­ta. Sovány vigasz, de majdnem sajnálva küldött le a bíró... Sportműsor Szombat Kosárlabda: NB I. Tungs­ram-KSC Szekszárd (16) Kadarka-kupa, tenisz: amatőr verseny a városi sporttelen (ran­gos magyar származású külföldi vendégek részvételével: Márkus Tibor London, Wimbledon Klub; Bruckner László San Francisco; Majoros László Bécs). Vasárnap Tenisz: folytatódik 8 órától a Kadarka-kupa. Labdarúgó NB II.: Nagykani­zsa-Szekszárd (16).

Next

/
Oldalképek
Tartalom