Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-07-18 / 28. szám

1993. JÚLIUS 18. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 A magyarok őshazáját sokan, sokfelé keresték. Mi még úgy tanultuk, hogy a Volga és a Káma folyó találkozásánál volt... - Biztos, hogy nem. A magyarság idegen Európában. Ami idegen itt, az a finnugor, a türk és az iráni elem. Vonatkozik ez nyelvre, szokásokra, zenére egyaránt. Ha a magyarság eredetét akarjuk meghatározni, ebbe a három irányba kell haladni. A Káma vidéke kutatott terület. Tény, hogy átmenetileg voltak ott magyarok, de ezen térben és időben tovább kell menni. - Visszafelé? - Igen. Antropológus vagyok, ha a magyarság testalkatát nézem, akkor finnugor elem benne mindössze 0,5 százalék. Ennyi volt a honfoglalók korában és ma is körülbelül ennyi. Ezzel szemben har•

pcöt százalék a türk elem, én ezt utat választom. Egyébként Körösi Csornától Vámbéry Árminig nagyon sokan ide indultak, belső Ázsiában keresték az ősmagyarok hazáját. Ez az iráni részre tett eredet sokáig tabutéma volt nálunk. A honfoglaló magyarok előtt bejöttek a Kárpát-medencébe a lovas nomád irániak, a szarmaták, bejöttek a szkíták és a honfoglaló magyarok is nagyon sok iráni, szkíta elemet vettek fel, 1235-ben pedig jöttek a jászok. De erről nem beszéltünk, az iráni magasfóld tabutéma volt. Azt mondták ez sumerológia, fasiszta kutatás. - Ezek szerint László Gyula kettős honfoglalás-elméletének van igaza? - László Gyula tulajdonképpen Nagy Gézának 1896-ban megjelent kettőshonfoglalás-elméletét •

legítette fel, ugyanis a múlt száig, pontosabban az 1840-es évekig minden tankönyv azt írta, a magyarok három hullámban népesítették be a Kárpát-medencét. Mint Attila hunjai, mint avarok és mint Árpád magyarjai 895 és 96ban, hozzájuk költöztek az említett jászok, 1246-ban pedig a kunok. - Tehát Árpád magyaijai már magyarokat találtak itt? - Inkább úgy fogalmaznék, olyan népeket találtak, amelyeknek a kultúrája hasonló volt egy lovas nemzet kultúrájához, a nyelvük hasonló volt, megértették egymást, szellemi, tárgyi kultúrájuk tehát népművészetük, ötvösművészetük - szintén hasonló volt. László Gyula nagy érdeme, hogy volt bátorsága ezt akkor is hangsúlyozni, amikor az akadémia által elfogadott és dogmának kikiáltott nézet a finnugor elmélet volt. Nehéz időkben vállalta ezt. Manapság már könnyű elméleteket gyártani, ma gondolati szabadság van, no nem a tudományos akadémián, hanem a közéletben. László Gyula nagyon sok tanítványa akadémikus lett, kivéve őt magát, aki viszont toronymagasan fölötte áll mindegyiknek. - Mégsem értem miért pont a finnugor eredetet kiáltottuk ki egyediili üdvözítőnek... - Egész őstörténetünk sarkalatos hazugsága, hogy a nyelvre vezették vissza a kutatást, azon belül sőt a koronázó paláston, a nagyszentmiklósi aranyleleten is ott van vagy a honfoglaló magyarok mellkorongján, tarsolylemezein is látható. Belső-ázsiai, a Taklamakán peremvidékén őshonos növény. Onnét lett a magyar népművészet egyik alapmotívuma, mint a szekfű, a gránátalma és a páva. Ezek finnugor területen sohasem voltak, nem élnek meg. De ugyanígy le lehetne vezetni a hazugságot Pörkölt és őstörténet Kiszely István antropológus 1932-ben született Budapesten. Bencés gimnáziumban érettségizett 1950-ben, ezzel egy időben fejezte be a zeneakadémiát orgona tanszakon. Ezt követően katolikus teológiát végzett Pannonhalmán, 1955-ben nem vették fel az egyetemre, egy évvel később ugyan felvették, de mivel a forradalom idején mentősofdrként tevékenykedett (11 autót lőttek ki alóla) eltávolították az egyetemről. Két évvel később került vissza, az Eötvös biológia-földrajz szakát végezte, m^jd orvosi tanulmányokat folytatott. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében dolgozott 1964-től huszonnyolc éven keresztül. Közben szinte minden földrészen dolgozott, tanított. Két éve önszántából hagyta ott az akadémiát, mert őstörténeti kérdésekben és a Petőfi-ügy kapcsán ellentétbe kerül az akadémia vezetőségével. Huszonkét könyve, ötszáz szakcikke jelent meg. Jelenleg a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőségén dolgozik. is néhány finnugornak ismert szóra. Egy népet nemcsak a nyelve, hanem testalkata, szellemi és tárgyi kultúrája határoz meg. Bizonyos elemeket tudatosan nem volt szabad hangoztatni. Ilyen például a tulipánmotívum. Nekünk úgy tanították, hogy II. Szulejmán hozta be Magyarországra, innét került Hollandiába, ott kinemesítették, majd elterjedt egész Európában. De ha megnézzük a magyar királyok, harmadik, negyedik Béla zászlóit, ott van a tulipánmotívum, a hiedelemvilágunk vagy a zenénken keresztül is. - Professzor úr, öntől hallottam először, hogy az étkezési szokásokon, a fözéskultúrán keresztül is lehet az ősi eredetet keresni... - A lovas nomád, tehát állandó mozgásban élő népek kultúrája sokkal fejlettebb, mint a letelepült egy helyben élőké. Meg kell tanulniuk például a különböző élelmiszerek tartósítását. Míg a letelepült ember a ház körüli jószágot eszi, a nomád, ha vadhoz jut, gondol a holnapra is. Nálunk ételtörténész sohasem volt. Nemrég települt haza Szeibert Gyula ételtörténész, aki a Világ Gasztronómiai Tanácsának a főtitkára. Szerinte csak meg kell nézni az ételeinket. A darabolt, fűszerezett ételek - klasszikus példa a pörkölt - csak ránk jellemzőek, illetve Belső-Ázsiában, a Góbi sivatag határán élőknél fordulnak elő. Ott én is ettem ilyet. Az európaiak egyben megsütötték az állatot és utána darabolták. A pörkölt ázsiai eredetű. - Mostanában nagy divat magyarkodni. Professzor úr szerint, antropológusszemmel ki a magyar? - A magyarság kérdésében és a Kádár-korszakban sem voltam jó, mert a belső-ázsiai eredetet firtattam, és most sem vagyok jó, mert a keleti szálat bogozom, amikor mindenki nyugathoz dörgölőzne. Elfeledve, hogy Európában akkor leszünk elfogadottak, ha új szint viszünk be. A valóság a következő: Árpád magyarjai háromszázezren voltak, amikor bejöttek akkor ugyancsak háromszázezer lovas nomád avart találtak itt és az újkőkortól itt élő őslakosság száma is ennyire tehető. Tehát Árpád népe kisebbségben volt, már a másik egyharmad - a szaoromata, szarmata hun, avar népesség is keletről jött, mentalitásban, kultúrájában közel állt a magyarokhoz. Nem vagyunk tehát indoeurópaiak, de nem vagyunk szlávok sem. Behoztunk háromféle idegenes elemet a türk, egy finnugor réteget, amit az átmeneti szállásterületeken vettünk fel és a harmadik, a taurid-pamiri elemet. Ez az az iráni elem, amely az Alföld magyar parasztjain, az egykori kubikusokon ma is fellelhető. Tehát, és ez megint nem lesz népszerű, azok az igazi ősmagyar elemek, amelyek az európai embertől megkülönböztetnek bennünket, amelyek itt Európában idegen elemek. - önt nagyon sokan támadták. Öshazakutatásáért, a Petőfi-ügyben és még sorolhatnám. Néha útszéli hangon, és mégis szinte sohasem válaszolt. - Most kissé vulgáris leszek. Ha az utcán a kutyák megugatnak, akkor sem ugatok vissza, mert nem vagyok kutya. Mindig a magyarságért dolgoztam, az őstörténetet kutattam a legjobb meggyőződésem szerint. Es mindig az igazságot kerestem. Azok az emberek, akik életükben össze-vissza hazudoztak, a széljárást figyelve változtatták a véleményüket, azoknak szörnyű kellemetlen lehet, hogy én mindvégig ugyanazt mondtam, önzetlenül a tiszta magyarságért, az igazságért dolgoztam. Talán ezért támadnak időnként olyan vadul... - Köszönöm a beszélgetést. TAMÁSI JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS