Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-06-06 / 22. szám
1993. JÚNIUS 6. , szekszárdi fASARNAP 9 hónapig, egy évig - lakhatnak az odakerülök. Ezalatt dolgozniuk kell, részt kell venniük az önfenntartási munkákban (lakás karbantartása stb.) s ez idő alatt kell továbblépésükre megoldást találniuk. * Utunk a Szeged melletti első ún. Mécses-tanyához vezet. A társaság elképzelése szerint itt folyna hosszabb távon a befogadottak képzése, gondozása legalábbis a megyében. Ehhez hasonló összeget, magyarul: önálló életet tud kezdeni. És ez a lényeg, hogy mi ezeknek a senkihez nem tartozó, majdnem semmihez nem értő, gyökértelen embereknek gyökeret tudjunk adni. * „A közösségünk által hálás köszönetünket fejezzük ki, hogy nem hagyják elveszni azokat, akiknek nem sok reményük van az életben..." T. G. lelkigondozó. * Nagyon sok ilyen segítségért nyúló mindenki örömmel segít, de ha konkrétumról esik szó, akkor gyorsan bezárulnak a kapuk. Szekszárdon - hála Istennek - ilyen probléma nincs. A polgármester úrral már nemegyszer beszélgettünk erről és ő nemcsak elképzeléseinket pártolja, hanem terveinket is. A segítő központ - szándékunk szerint - nemcsak a börtönbörtönbe? Milos Formán: Száll a kakukk fészkére című ibl^item rá: mennyivel könnyebb és egyszeíínözőt izolálja, semmint hogy sorsának jobbra ú lelkész, APOSTOL PÁL azon kevesek közé iák születünk s a bűnt elkövetőnek is meg kell létesítményeket szeretnének kialakítani országszerte. Amit látunk, igazi alföldi tanya, szántóval, disznóóllal. Dunántúli szemünk számára szokatlan, hogy itt minden csupa vízszintesből és függőlegesből áll. A belső helyiségeket épp most újítják fel, a fürdőszoba már majdnem készen van, egy apró helyiség bejáratán pedig girbe-gurba írás hirdeti elmaradhatatlan funkcióját: iroda. A tanya mellett hatalmas lakókonténerek várnak sorukra, földijeink jártak erre: a paksi merömü adományai ezek. A majdan idekerülök - munkaügyi központi támogatással - nettó 12000 forint támogatást kapnának. Ebből kb. 2000 forintot eltartási hozzájárulás címén visszatartanak. Ez jelképes összeg, inkább pszichikai jelentősége van mint anyagi. 6000 forintot névre szóló takarékbetétre helyeznek a gondozók, a megmaradt 4000 forintot kapják kézhez a tanya lakói. Ebből vehetnek maguknak cigarettát és ami kell. Két dolog tilos: szesz és pornográfia. - Aki az év alatt tisztességesen dolgozik - folytatja Majzik doktor - az év végéig 72000 forintot gyűjthet össze, amit mi 100 000-re kipótolunk. Ezt nevezhetjük célprémiumnak is, ami azt feltételezi, hogy a tanya nyereségesen működik. Az évek során az itt lakók, természetesen lelki gondozásban részesülnek, ezenkívül sok mindent megtanulhatnak: elsősorban - a hely jellegéből adódóan - a mezőgazdasági munkákat. Mindezzel együtt 4-5 év alatt a tanyán élő megtakarításaiból „összerakhat" egy tanyára, kisebb lakásra való kéz van - Szekszárdon és a megyében is - mondja Apostol Pál. - És mindenütt, ahol valamilyen büntetés-végrehajtási intézet található, ott hitünk szerint erre szükség van. A börtönből kikerülők java része nem tud magával mit kezdeni, nem értik a világot, egykét hónapi bezártság után szinte gyerekként áll az utcán a világ forgatagában, a jogszabályok, rendeletek kavarodásában. Az, hogy ő ott tévét nézhet, rádiót hallgathat, napi sajtót foghat a kezébe, az nem azonos azzal, mintha kint él és meg kell vívnia napi harcait. Lelkileg teljesen lebénul - és elköveti a maga butaságait. - Milyen anyagi alapokra tudnak építeni? - Mint mindenütt a világban, szervezetünk számára is ez az egyik legnehezebb kérdés. Anyagi bázisunk - egyelőre - nincs. Támogatókat keresünk, pályázatokat fogalmazunk - ezzel együtt tudjuk, hogy minden pénz elfogy előbb-utóbb. A tervbe vett megyénkénti rehabilitációs központok természetesen Tolnában is - önfenntartók lennének, valójában ezek adnák munkánk anyagi alapját, amelyek legalább egy vagy két munkatársunk fizetését biztosítanák, egy-egy segítő irodának a fenntartását segítenék, azoknak az embereknek, akik védett otthonainkban laknak a fizetését, megélhetését garantálhatnák. Anyagi segítséget egy darabig lehet kérni. De csak akkor lesz egy ilyen intézmény, egy ilyen misszió életképes, ha valahol létre tud hozni egy biztos anyagi bázist. A szponzorálás mindig függ a támogató személyektől is, elvileg Dr. Majzik Mátyás: „A magyar büntetés-végrehajtás jelenlegi szellemisége és gyakorlata számunkra nem elfogadható..." bői szabadult emberekkel fog foglalkozni, hanem olyanokkal is, akik csúszófélben vannak, de észrevették, hogy valami gond van, valami segítség kellene. Ma már sokféle lelki segítő szolgálat telefonszámait lehet a hirdetési oldalakon látni. Előbb-utóbb a mi hirdetésünk is oda fog kerülni, hogy szükség esetén megkereshessen bennünket az, aki segítségre szorul. - Ügy gondolom, munkájukat nemcsak anyagi nehézségek hátráltatják, de jelentős gátló tényezőkké válhatnak a társadalmi előítéletek is. Sokan úgy gondolják: minek ezekre az emberekre pénzt pazarolni? A bűnöző bűnhődjön és kész. - Az, hogy nagyon sok ember hogyan áll hozzá ehhez a kérdéshez... Hát igen, sokan bizony csak addig vannak ilyen nézeten, amíg valamilyen tragédia a saját családjukban, a saját életükben be nem következik. Mert abban a pillanatban sorstársakká válnak. És a tragédia - mert utcán járunk, mert járműben ülünk és vezetünk - ezer alakban ott van körülöttünk. Azt szeretnénk bizonyítani: az a tény, hogy valaki börtönben van, az Petrus Ceelen könyvének fordítása az Átjáró Gondolat és Baráti Kör támogatásával készült még nem biztos, hogy azt jelenti: bűnöző. Lehet, hogy egy tragédiának a következménye, lehet, hogy egy pillanatnyi félrelépésnek az eredménye. De ha mi ezeket az embereket nem igyekszünk menteni, előbb-utóbb bűnözővé válnak. És mi fontosabb a mai társadalomnak? Száz ember közül megmenteni egy bűnözőt vagy kilencvenkilenc közé odavetni egy újat? Mert a száz százalék akkor már száz embert is jelen t' Orbán György fotó: -kafi* Az idézetek a Börtönpasztorációs Társaság Mécses című folyóiratából származnak. » x