Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-06-06 / 22. szám
8 , SZEKSZÁRD! USAR1AP 1993. JÚNIUS 6. Apostol Pál: „...Védett otthonok létrehozását tűztük ki célul..." „Uram, ma reggel imádkozom..." A lendületes, szakállas fiatalember a „feltörekvő" lelkészgeneráció megjelenésében is tipikus tagja: első találkozásunkkor inkább emlékeztet valamely sikeres menedzseriroda aktív szervezőjére, mint egy vidéken szolgáló református,papra. Higgadt, lényegre törő, tisztán megfogalmazott mondatai azonban kétséget kizáróan meggyőznek az utóbbiról. - A Magyar Börtönpasztorációs Társaság - melynek ön is tagja - egyik célkitűzése, hogy a börtönökből szabadultak utógondozásával, a rehabilitációs feladatok ellátásával foglalkozzék. - Igen. Célunk megyénként legalább egy rehabilitációs intézetet létrehozni, legalább egy segítő irodát felállítani. A rehabilitáció feladatai két részre oszthatók. Egyrészt az ad hoc problémákat megoldani, pl. hogy valaki szállást találjon egy éjszakára, mindezt kulturált, hangsúlyozom: emberi körülmények között- tehát semmi esetre sincsen szó „lordok házáról". Másik célunk az ún. védett otthonok létrehozása. Ebben olyan hajléktalan, család nélkülivé vált, munka nélkül rparadt emberek lakhatnának-dolgozhatnának, akik azt tűzték ki maguk elé, hogy igenis emberként akarok élni. Minden emberre jellemző - így a börtönben lévőre is -, hogy vonzza a másság. Van amikor a negatív - ebből lesz az, hogy valaki bűnt bűnre halmoz -, de lehet hogy pozitív dolgok. Amikor is hátrahagyja mindazt, amiben eddig élt és igyekszik egy másikat, egy jobbat kezdeni. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez önerőből szinte lehetetlen. Mi azt vállaltuk fel, hogy ehelyett az önerő helyet adunk segítséget. Nem megoldunk, hanem segítünk. Mindenkinek a gondját nem tudjuk magunkra venni, de mindenkinek tudunk segíteni, aki akarja. Mindenkihez van egy jó szavunk, mindenkit végighallgatunk, és mindenkiben föltételezzük a jót. Függetlenül attól, hogy többdiplomás szabad ember, vagy éppen iskolát sem járt analfabéta, aki viszont a börtönöket remekül ismeri. Ember, aki valahova segítségért nyújtotta a kezét. „A legnagyobb szükséget azonban nem az anyagiak hiánya jelenti számára, hanem a szeretet, a törődés hiánya... Kérem, vegyék fel vele a kapcsolatot, és segítsenek neki!" Egy bv. dolgozó ajánlóleveléből. * * Dr. MajzikMátyás, a Magyar Börtönpasztorációs Társaság alapító elnöke. Pályája igazán nem mondható hétköznapinak: a büntetés-végrehajtás alezredese nemcsak pszichológus, de elvégezte a katolikus hittudományi akadémiát is. No, és még egy „iskolát", bármily furcsa, de talán a legfontosabbat: több évtizede a szegedi Csillag börtönben teljesít szolgálatot. - A Magyar Börtönpasztorációs Társaság országos nonprofit karitatív egyesület, alapítói a hazai történelmi egyházak, valamint - külön felkérésünkre - a Büntetés-végrehajtási Testület. Ma már több mint 40 jogi személy és kb. 500 fő természetes személy tagja van. Fő feladataink között éppúgy szerepel a börtönökben lelkipásztoriés lelkigondozói munkát végzők segítése, mint a magyar büntetés-végrehajtás szellemiségének és gyakorlatának megváltoztatása, a jelenlegi ugyanis számunkra nem elfogadható. Mi az emberi jogokat tiszteletben tartó, személyközpontú büntetés-végrehajtást szeretnénk, amely keresztény erkölcsi értékeken alapszik. E célok szolgálatában áll saját folyóiratunk a Mécses (melynek érdekessége, hogy nemcsak a mi, hanem az elítéltek írásait is tartalmazza) az elítéltekkel és a börtönszemélyzettel való kapcsolatot biztosítja. Nagyon fontos a személyes kapcsolattartás is: társaságunk kiterjedt levelező- és csomagküldő hálózatot alakított ki. No, nem azért, mintha a fogvatartottak az ellátáson kívül „pótlékra" szorulnának, erről szó sincs. A dolog lényege ott keresendő, hogy sokuknak az égvilágon semmilyen kapcsolatuk a börtönökön kívülre tevődik: az elítéltek utógondozása - mondja Majzik Mátyás. - Ezek az emberek az intézetekből kikerülve ugyanis egyszerre két veszélynek vannak kitéve: újabb bűncselekményeknek egyaránt potenciális elkövetői és áldozatai is. Olyanokon tudunk segíteni, akik szigorú követelményrendszerünk ismeretében ezt a segítséget megpályázzák, és ezt a pályázatot nevelőtisztjük és börtönlelkészük egyaránt (egymástól függetlenül) támogatja. így akik hozBörtönből Életem egyik legmeghatározóbb élménye vc filmje. R. P. McMurphy tragikus sorsát l^va rűbb a társadalom számára az a megoldásba a fordulását segítené. Egy fiatal szekszárd körnj tartozik, akik töretlenül hiszik: mindannyian j adni a lehetőséget a bűntelen élet választásá nincs, a levelezésen keresztül sok tehertől szabadulhatnak meg, segítséget kaphatnak lelki gondjaik megoldására. * „... mióta állandó kapcsolatom van a Börtönpasztoráció jóvoltából nincsenek félelmetes gondolataim... "Z. I.fogvatartott. * - Ugyancsak nagy feladatcsoportunk zánk kerülnek, nagyon komoly kontrollon esnek keresztül, nem szólva arról, hogy vállalják a rámutogatást, a stigmát, bélyeget is. Az utógondozáshoz különböző otthonokat, intézeteket és azoknak országos hálózatát szeretnénk kialakítani. Ilyenek az átmeneti szállások, ahol továbblépésig - 1-2 hetet tölthetnek a szabadulók. Az ettől különböző átmeneti otthonokban hosszabb ideig - több