Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-30 / 21. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. MÁJUS 30. 14 Feketén parázsló gyöngyök Jónás Judit létigéi A

cigányság emancipációja, hazára találása nem oly régi keletű. Ahhoz, hogy ez fájdalommentesebb legyen, elsősorban az etnikum önnön értelmiségére számíthatunk. Péli Tamás vászonra álmodott Cigánykrisztusa éppúgy a megváltás része lehet, mint Bari és Osztojkán versvíziói vagy Lojko Lakatos színpadszituációi. A művészi láttatás szinte korlátlan lehetőséget hordoz. A megjelenítés, a katarzisteremtés igazi színtere azonban a pódium. Ezt ismerte fel és használta ki jó érzékkel Lorca műsorában a Pécsi Nemzeti Színház cigány származású művésznője: Jónás Judit. Ez a „mandula és tejszagú nomád tündér" a pécsi Corso kávéházat adta meg találkozásunk színhelyéül. Beszélgetésünket rögzítettem. - Lakatos Menyhért ttja egy helyütt, hogy boldog az, aki megjelölheti helyét születésének, ahova az emlékezés karóját leütheti. Jónás művésznő „karója" hol található? - Botorság lenne az „ominózus karót" egy helységnév (Nógrád, Boldva, Bükkaranyos) megnevezésével kimeríteni, hisz az ember mindenütt azonos önmagával, lettlégyen is az a világ bármely pontján. Gondoljon csak arra, hogy Ady is Párizsban írta meg a számomra egyik legszebb magyar verset, a Párizsban járt az ősz címűt. - Hírlik, hogy szülei sokat „meditáltak" arról, hogy miként lehetne továbbjutni a cigánysorról. - Kérdésére Choli Daróczi József egyik versével válaszolhatok. „Éltél már közönykenyéren / mint az akinek homlokán él a megvetés / mert Raddát képzel nők ilyennek, Daniló leányát a Makar Csudrából. Lorca Romancerója sem formázhatna mást. Címzett sóhajok között él, s számára, ahogy Lojko L. mondaná: „csak pillanat a csend". rátapadt a múlt. Az előítéletekkel szembeni megfelelés lehetett számukra az a motiváció, ami arra sarkallta őket, hogy nekünk, gyermekeiknek, egy minőségében más életteret biztosítsanak. Ezért is költöztek a főváros vonzáskörzetébe, ahol a tanulás feltételei szinte korlátlanul voltak jelen. Ők most is Érden élnek, ha mégoly „mozgalmas" is körülöttük a légkör. De ezt most hagyjuk, hisz az egy másik írás terjedelmét is kurtának találná. - A Ki Mit Tud?, majd sikerek és kudarcok vegyesen. Végül Marton László osztályában színidiplomát szerez. - Úgy van. Azt, hogy vidékre szerződöm, már a harmadik főiskolai év folyamán elhatároztam. Ebben az időben történt, hogy Vas-Zoltán Iván pécsi rendező és a színház akkori direktora, Nógrádi Róbert arra kért, hogyjöjjek Pécsre. Párhuzamosan Ruszt József (a MESTER) is megkeresett. Az ismert zalaegerszegi „robbanás" végett döntöttem Pécs városa mellett. Mrozek: Tangó című darabjával debütáltam. - Az a népcsoport, amelyből származik, zömében „hátrányos helyzetű". A tájékozódás leghatékonyabban a látvány útján jut el hozzájuk. A Cigánymagazin, amelyben műsorvezetést vállalt, sokat segíthet ebben. - Igen, én is így ítélem meg. Először Békés Sándor - a pécsi körzeti televízió nevében - keresett meg egy cigányműsor tervével. Két esztendőnek kellett eltelnie, hogy valósággá is váljon. A forgatásokat megelőzően konzultálunk a témáról, hisz a cigányság sajátos rezzenései olykor egészen más megjelenítést kívánnak. „Vétkek tüzében magamat harcolom végig - mondhatnám Lojko Lakatossal -, hisz mindenütt csupa vád kóbor csatákban űzött apámnak telik fehér ingre vasárnap." Egy ilyen gondolatiság megjelenítése alapos empátiát igényel. Ha megengedi egy Kovács József-sort is ide idomítanék. „Lakni valahol istállóban / mint Jézus / meglelni ajászolnyi hazát / mert nélküle.../ ". Mint a műsor vezetője, elsősorban a személyis^| gem kisugárzására! (ha van) hathatok. - A cigány sors megjelenítésében, múltjuk és jelenük művészi megformálásában, láttatásában nagy lehetőségek rejlenek. Ez motiválta talán egy cigányszínház létrehozásában? - Mindenképpen. Régtől dédelgetett álmom válna valósággá. Maga az épület már áll, Érden a balatoni műút mellett, de, hogy mikor lesz belőle funkcionális színház, még nem tudom. A helyi önkormányzat „szállJB| ként" kezeli az ügyet Pedig én nem^ csak a hazai, de az egész európai cigányság pódiumává kívánom tenni a teátrumot. Sokan és sokszor megkeresnek kérdéseikkel, de amíg nem tudok üdvözítőt, nincs mit mondanom. Az akadályok pedig csak sokasodnak. Tudja, az előítéletek... B

eszélgetésünk itt megszakadt. Bari Károly egyik versbefejezése türemkedik elém: „Nagy üzenetet viszek: aranypecsétes levelet címzett a Mindenségnek szívemben egy nép." Ő verseivel indult a léleknek hazát keresni, Jónás Judit megjelenítéseivel és interpretációival teszi ezt. A képernyőn, a színpadon, a közéletben. „Becsukva liliomfehérbe, dupla béklyóba / üresen burjánzó tekintetekbe." A művésznővel a Noé című rockoperában találkozhat a kedves olvasó, amelyben Wego szerepében láthatjuk őt BAYER BÉLA