Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-23 / 20. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. MÁJUS 23. Kulissza Lesznek-e és milyen horderejű vál­tozások labda-, illetve csapatjátékok szekszárdi gárdáinál? A szurkoló ugye remél: megmarad az alappillér, s ta­lán lesz néhány új arc is. De tényleg meg tud maradni a gerinc, ami a mai financiális helyzetben - új fiú, új lány nélkül is - önmagában erősítés. A leg­melegebb helyzetben az SZPSE labda­rúgócsapata van, hiszen a kulcsembe­rek többségével egyéves szerződést kö­töttek, s ilyentájt már zajlani kéne leg­alább a közelebbi jövőt firtató tárgya­lásoknak. De ha egyszer a klub nem tudja, hogy a szerződéskötések téma­körében meddig nyújtózkodhat, akkor marad a „majd lesz valahogy" alapon megoldás. Talán az a klubvezetés malmára hajtja a vizet, hogy a nagy zsozsónak NB Il-es szinten egyre ki­sebb az esélye. Elég, ha csak azt említ­jük, hogy a két szomszédvár, Baja és Mohács csapata (az előbbi ugyan­olyan kitűnően szerepel a keleti cso­portban, mint a Szekszárd a nyugati­ban) könnyen tehet, bedobja a törül­közőt. De másutt sem sokkal rózsá­sabb a helyzet. Továbbá az az érzelmi momentum is a maradást serkenti, hogy a játékosok többsége kötődik a városhoz. Persze a piac farkastörvé­nyei könnyen széttéphetik eme szála­kat, de... Mostanság - ellentétben az­zal, amikor kiesésre álltak-nem nyü­zsögnek a játékosügynökök a klub­nál, nincs olyan játékos, aki úgymond téma lenne. Mintha eme szakmával nem összefüggő jelenség is sugallná: a jó szereplés hátterében inkább a csa­patmunka van...? Kanizsai edzönő: „Nem fekszünk le a Caolána k" Szigma-jelmondat: Lépj olajra, és edd meg a kekszet! Hát akkor elérkeztünk a bajnoki cím szempontjából a perdöntő ütközethez: Nagykanizsa-Szigma. Hogy mi törté­nik e hétvége szombatján déli tizenket­tő és egy között a kanizsai csarnokban, arra az egész kézilabda NB-IB nyugati csoportjában odafigyelnek: Budapest­ről, Zalaegerszegről, Szekszárdról pe­dig forródrótos kapcsolatot alakítanak ki a dél-zalai várossal. A listavezető Szigmával fej-fej mellett haladó, finan­ciális vonatkozásban már nagynak szá­mító egerszegi Caola sorsa gyakorlati­lag a kanizsaiak kezében van. Ennél­fogva az sem kizárt, hogy a Szigma megfricskázására, amúgy is - célja miatt - hajlandóságot érző olajosoknak valami plusz prémcsivel fokozza a har­ci kedvét a zalai testvér. Ismervén a két zalai város között az élet más szférájá­ban is dúló tradicionális háborút, felve­tődik a kérdés: milyen testvéri viszony­ról lehet szó? A kérdésnek a következő hétre, az utolsó fordulóra is van aktualitása - bár a szekszárdi lányok remélhetőleg a ka­nizsai és otthon a Győri Keksz elleni győzelmekkel abszolút századrangúvá degradálják -, hiszen Caola-Kanizsa derby lesz. Fociban például a kanizsai örül, ha az egerszegivei kiszúrhat, de fordítva is igaz. - Más sportágakban már rendezett a kapcsolat - mondja Baranyai István, a N. Olajbányász ügyvezetője. Szloboda Józsefné a kanizsaiak edző­nője: - Nincs igazán béke az olajfák alatt. Nagyon feszült volt a hangulat az őszi kanizsai bajnokin, de a kupamecs­csen is, elég közel voltunk a botrány­hoz. Nekem sem jó a viszonyom az ő Szót kér a bedobó Micsoda boldogság volt március 28-án, Gedeon napján az, amikor a bírói sípszó a mérkőzés végét és egyben az A csoportba jutást jelentette. Egymást ölelve, csókolva könnyeztünk, sírva örültünk, nem győztük újra és újra felemlegetni a meccs drámai pillanatait, az utolsó percek izgalmát. A nőt kosárlabdacsapat bizonyított. A sorsfu­ra fintora, hogy enélkül is eljuthatott volna az A csoportba. Hasonlóan a férfibajnoksághoz - a nőknél is kiemelt lesz az első négy csapat a Szuper Ligába, és helyettük az alsóházból léphetnekfeljebb. Még tavaly is szó volt er­ről a lehetőségről, de persze miért is vezették volna be akkor, amikor a Szekszárdnak jelentette volna ez az A csoportot? Ez a mi szerencsénk. Arról szó sincs, hogy hiába volt, mert azt az érzést, a győzelem érzését nem adnánk oda semmiért. De... Az új rendszer amellett, hogy jövőre mégis összekerül csapatunk azokkal, akiket kivertünk, azt isjelenti, hogy - Pakshoz hasonlóan, ahol nem találkozhatnak a játé­kosok és nézők a Honvéddel és ZTE-vel - Szekszárdra sem látogat el a Sopron, a Diósgyőr, azMTK, a BSE. A bajnokság színvonalesését is jelenti ez, mert összességé­ben több játékosra lesz szükség, de csapatonként kevesebb képzett, válogatott szintű egyéniségre számíthatnak majd az edzők. Hiszen a feljutott négy csapatnak, de a Szekszárdnak is a játékosállomány erősítésén kell gondolkoznia, márpedig ez csak a nagyobb csapatoktól, -nem lehetséges. Talán könnyebb is lesz a KSC dolga, mert a kitűzendő céltól függően mérsékelt igazolások is elegendőek tesznek, ha... Ha a csa­pat kapitányának, Várkonyi Gabinak megadják azt, amit kérés továbbra is marad. Azt hiszem, az egész csapat nevében mondhatom, hogy szeretnénk együtt maradni csapatostul, edzőstül, mindenestől, mert nagy sikernek éreztük ezt az évet, sőt a tava­lyi Magyar Kupa-bronzérmet is. Egy-két gólerős, rutinos új játékossal kiegészítve a jövő évi A csoportban már meg tudná állni a helyét a csapat. Kranyecz Zsuzsa edzőjükkel, meg egyébként sem szere­tem azt a stílust, ahogy ők játszanak, nemkülönben azt a miliőt, ami a Cao­lát körülveszi. Ennyi gondolom elég ahhoz, hogy Szekszárdon elhiggyék: „nem fekszünk le" a Caolának az utol­só fordulóban. - Mi lesz a Szekszárd elten? - Biztosan jó meccs, mert mi feljövő­ben vagyunk. Tiszteljük a Szigma ered­ményeitjátékát, de mi - csakúgy mint az utolsó fordulóban - nyerni akarunk. Nézze, ha hoznánk mind a két meccsünket, akkor még a bronzérem sem elképzelhetetlen. Meg különben is: egy-egy győzelem nálunk húszezret jelent csapatszinten. Mi ugyan nem eb­ből élünk, de jól jön az a kis aprópénz. Meg kell tartanunk a negyedik helyet, mert vereségekkel szponzort veszíthe­tünk. - Miben, kiben bízik? - Abban, hogy gyors csapatnak szá­mítunk ebben az osztályban, s erőnlé­tileg is javultunk tavasszal, tudtunk a második félidőben újítani, fordítani. Lövőnk az nincs, így az egyszerű alap­játékaink jó kivitelezésében bízok: a Szigmát mélyebbről nem ismerem, így nincs speciális taktika. * Szigma-szempontból megnyugtató jel, hogy a csapat az elmúlt hetekben mintha újra rátalált volna régi önmagá­ra. Arra a nagyon is reménykeltő arcá­ra, amit a Szigma Kupán neves NB I­esekkel szemben, majd a tavaszi idény­nyitón a rivális Caola „leoktatásával" mutatott. - Merem remélni, hogy a tatabányai mérkőzéssel már túljutottunk a tavaszi holtponton, s újra kezd megmutatkoz­ni az a munka, amit eddig elvégeztünk. Ez jó jel, optimizmusra ad okot a baj­noki helyezés szempontjából valóban meghatározó mérkőzés előtt. Nagyon szeretnénk nyerni, de megjegyzendő, óriási lelki teher van a lányok vállán ezen a mérkőzésen. Éppen ezért hétközben igyekeztem feszültségoldó, figyelemelterelő dol­gokat becsempészni a felkészülésbe, hogy ugyanúgy tekintse a csapatom a kanizsai meccset, mint bármely mási­kat merjék megcsinálni, amit tudnak ­mondja elöljáróban Hajnal József ve­zető edző. - Mit rejt ezúttal a Hajnal-féle takti­kai dosszié? - A kanizsaiak mozgékonysága miatt ezúttal egy nagyon zárt hatos fa­lat képzelek el. Nem olyan szegénye­sek ők taktikailag, mint azt nyilatkoz­ták. Jól csinálják a zárás utáni leváláso­kat, s oda kell még nagyon figyelnü^A védőfal alatti ellövésekre, jól csinálj!^ ami mutatja: van azért lövőemberük. - Mi lesz támadójétékban az alaptak­tika? - Nagyon remélem, hogy az ezúttal zártabb védekezés ellenére is tudunk élni a leindítások lehetőségével. A ka­nizsai falat pedig akár figurával vagy anélkül át kell tudnunk törni. Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt ­amikor még az ehhez képest tömeg­sportnak számító NB II. megnyerése sem volt biztos hogy ennyire élesben az NB I. lesz a tét. Ahová senki nem hajszolja a Szigmát, csupán az élet hoz­ta így, a lányok maguk hajszolták ma­gukat az élvonal bűvkörébe, s a sors meglehetősen groteszk fintora, hogy egy újonccsapat esetében a második hely már kudarcnak számítana... De akik most már várják tőlük a bajnoki cí­met, azok közül sokan a szurkolói lönbusszal ott lesznek a kanizsai cl^P nokban. Mert hogy olyan meccsen, ahol pszichikai tényezőknek csaknem olyan szerepe lehet, mint a potenciális tudásnak, ott - különösen idegenben ­nem kell mondani, mit jelent a buzdí­tás. A Szigma kerete: Flick, Gergely, Bálintné, Krementsova, Sklar, Czirk, Cordás, Csáki, Geiger, Rózsa, Horváth R., Horváth É., Szalai. A Kanizsa vár­ható kezdő hetese: Skrach - Búza, Sza­konyi, Pintér, Szloboda, Gombor, Pe­tő. Czanka világranglista -vezető A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség az új súlycsoport bevezetése után először, a különböző kontinensbajnokságok eredmé­nyeit összesítve, elkészítette a jelenlegi vi­lágranglistát. Ebből kitűnik, hogy Szekszárd Európa-bajnoka, Czanka Attila 315 kg-os összetett eredményével momentán a világ legjobbja a 64 kg-os súlycsoportban. Ázsia bajnoka, a kínai Jin Vej Csúan két és fél kiló­val kevesebbet tud. Szevasz-kupa A Szekszárd-Dorog (0-1) mérkőzé­sen munkatársunk 0-6-ig a következő­képpen látta az SZPSE játékosainak a teljesítményét: Mausz (3) - Koller (3), Dzsinovics (3), Agapov (2), Nagyfalusi (4) - Naumkin (2), Bozsér (2), Mészá­ros (4), Kvanduk (2) - Varga (2), Hor­váth P. (2). Csere: Pilisi (3). A csapat 30 ponttal, 25-20-as gólkülönbséggel a harmadik helyen áll. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom