Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-03-21 / 11. szám

1993. MÁRCIUS 21. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Veress Ferenc 1870 után hozta divatba a porcelánra készített fotót Szekszárdon csak három személy• gépkocsi volt magántulajdonban tudtuk meg a történész muzeológusnőtől -, Borgula Emil már saját autóján járta a megye falvait, hogy fényképeket készítsen. Az autóról és a mesterről is fénykép látható a kiállításon, miként egykori szórólapjai, reklámkiadványai is olvashatók. Egykori újsághirdetések: „Ne törje a fejét, karácsonyi ajándéknak legjobb a fénykép." „Nagysád, Ön nem hiszi, úgy próbálja meg és menjen, de csak is Borgula ^

£de modern műtermébe". Korabeli plakát Áki nem tudja mi az a Laterna magica, megnézheti a kiállításon (gázvilágítású diavetítőgép). A kiállítás szeptember 30-ig látogatható a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Tamási János Fotó: Kapfinger András Lakossági fórum az ötösben A garázsépítések kérdőjelei Két képviselő együtt tartott lakossági fórumot szerda este a szekszárdi V-ös Számú Általános Iskolában. Mivel dr. Leidecker Jenő Xll-es és Jobban Zoltán XlII-as választókerülete egymás mellett, ezen a területen van, célszerű volt együtt tartani a fórumot, hisz a felmerülő kérdések mindkét választókerület lakosságát érintették. Elsőnek Jobban Zoltán képviselő, a gazdasági bizottság vezetője tartott tájékoztatót Szekszárd város 1993. évi költségvetéséről. A cseppet sem rózsás helyzetről beszámoló képviselő elmondta, hogy már az előkészítésnél látni lehetett, hogy azokkal a bevételekkel, amivel tavaly, azokkal az idén nem számolhat az önkormányzat. így bizonyos területeken prioritást kellett biztosítani, hogy a város működőképességét megtartsa. Szükséges a városi intézmények működésének biztosítása. A segélyezést is minimum a tavalyi szinten kell tartani, a városüzemeltetést - közvilágítás, köztisztaság, közterületfenntartás - biztosítani. A tavaly megkezdett beruházásokat be kell fejezni. Lényeges szempont, hogy a költségvetés nem számol a város vagyonának felélésével. Ennek jelentősége azért is nagy, mert köztudott, hogy 1991-ben és '92-ben a város jelentős ingatlanokat értékesített, azok árából foltozva a költségvetés hiányait. Százmilliós kiesés A tavalyi évhez viszonyított szerényebb költségvetés ellenére is az idén 140 milliós hitelfelvételt terveztek. A költségvetési hiány egyik fő oka, hogy a parlament döntésének megfelelően az idén már csak a személyi jövedelemadó harminc százalékban marad a városban a tavalyi ötvennel szemben. Ez önmaga százmilliós nagyságrendű kiesést jelent, a normatív támogatásokat sem igazították az inflációs rátához, így ugyanannyit kapnak az önkormányzatok, mint tavaly. Viszont az önkormányzati intézményeket a '93-as árakon kell működtetni. A képviselő beszámolóját udvariasan végighallgatta a mintegy ötven érdeklődő; aki eljött a lakossági fórumra, gyaníthatóan a második napirend, a baktai garázsépítési lehetőségekről szóló tájékoztató miatt. így a második részben már kevésbé volt indulatmentes.az est. Ott voltak és - természetesen - hozzászóltak, akik minden ilyen fórumon részt vesznek, a képviselők név szerint ismerik őket, de most sokan olyanok is véleményt mondtak - pro és kontra - akik ritkább látogatói a lakossági fórumoknak. Minden tíz lakóra egy Mint elhangzott, a városnak ezen a részén elkészült egy új lakótelep, ahol szinte nem is építettek garázsokat. Több mint száz lakásos lakótömbök készültek el egyetlen garázs nélkül, és amelyik lakóházban épült is garázs, minden ötödik, tizedik lakóra jut egy. Épp ezért komoly lakossági igény jelentkezett garázsépítésre. Jobban Zoltán képviselő javasolta a testületnek, hogy jelöljenek ki garázsépítésre alkalmas területeket ezen a városrészen is. A tervező szakemberek előzetes terveit azóta a gazdasági bizottság is megvitatta, ez a fórum pedig arra jó, hogy az ott lakók is véleményt mondhassanak. Tulajdonképpen két területről van szó. Az Alisca utcától nyugatra, a célszerűségi szempontok figyelembevételével a Barátság és a Napfény utca közötti parlagterületen tervezik egy tájba illeszkedő garázsváros kialakítását. A terepadottságok miatt lehetőség van itt kétszintes, tetőteres garázssorok, blokkok építésére. A másik pedig a Csatári torok közelében, a Béri Balogh Ádám és az Alisca utca által határolt háromszögben lapos tetejű garázsok építése olyan módon, hogy azok tetejét - felülről behajtva - parkolónak lehetne használni. Bódéváros nem lesz... A beszámoló után parázs vita alakult ki, ahol a legszélsőségesebb vélemények is elhangzottak. Volt hozzászóló, aki egyetlen garázs építését sem javasolta, mondván, hogy a zöldterület kell a kisgyermekeseknek, a kutyafuttatóknak, mások viszont a garázsok technikai megoldásait, a várható költségeket firtatták. Az mindenképpen látszik, hogy itt egyéni építkezésről - bódéváros létrehozásáról - szó sem lehet, a közös építés és a tervezett technikai-kiviteli megoldások viszont semmiképpen sem jelentik, hogy bárki olcsón juthat garázshoz. (Persze a mai autóárakhoz viszonyítva ki tudja megmondani mi az olcsó.) A lakossági fórumon érvek és ellenérvek szikráztak, döntés természetesen nem született, nem is születhetett, viszont az illetékesek - a tervezők és a város vezetői is - megismerhették az ott lakók - meglehetősen sokszínű véleményét ebben a kérdésben. - bazsi Heti jegyzet Az a helyzet... ... hogy nem minden kerek, meg a kerek erdőben sem minden gömbölyű. Időnként lehet olyan hangokat hallani, hogy erdeink az elmúlt negyven év nagyüzemi gazdálkodása alatt rablógazdálkodásban részesültek. A szakemberek egy része ezt tagadja, mondván, hogy tervszerűbben nem zajlott úgy semmi sehol, mint éppen ott. Az tény, hogy az ország egyedüli gyantaüzeme szintetikus alapanyagokból dolgozik, mert nincs elég természetes gyanta Zalában, ami azértjelzi, hogy mégsincs rendben minden, legalábbis annyi idősebb, de legalábbis középkorú fenyvesünk nincs, mint korábban... Valami lehet, mármint javítanivaló, mert az erdőgazdasági folyóirat szerint finn és olasz szakemberekre vár a feladat, hogy erdőgazdálkodásunkat átalakítsák, szerkezetileg persze, ahogy a korszellem diktálná. Hogy a finnek más éghajlati viszonyok közt és más fajtákkal dolgoznak az biztos, valószínűleg ésszerűen, mivel egy racionális náció, tán ez utóbibból hozhatnának. Az olaszoktól is lennemit tanulni. Velük szorosabb a kapcsolatunk, mivel a rablógazdálkodás eredményének egy része épp náluk köt ki export formájában. Mikor a vasutasok már a harmadik teherszerelvényt állították össze, akkor megkérdezték az olaszt, hogy ugyan mondaná már meg, minek nekik ennyi fa, mikor ott vannak a hatalmas északolasz erdeik. Az olasz kivette a szájából a szivart és azt mondta, azért exportálnak fát, mert erdőt nem lehet. Vadásszák a különlegességeket is. Hallani lehetett maszek brigádokról (stihl-fűrészes szabadcsapatok), akik diófára vadászva járták afalvakat, bementek a kertekbe, időnként bagóért vettek diófát, de ez ritkább eset volt, leginkább a temetőket, kihalt dülőutak mellett hajdan gondos kezek telepítette fasorokatvágtak, nem hagyták ki a temetőket, elhagyott pusztákat, kihalt falvakat sem. Nem gazdagodtak meg, mert az olasz másként mérte az átmérőt, agesztet... Aztán itt van a rendőrségi nyomozás eredménye, hogy ezek a brigádok többmilliós kárt okoztak. Vagy a másik eset, amikor tamási környékén feketediót vágtak ki, több teherautóra valót, a kár itt is milliós. Ebből a fajból állítólag szép puskatust lehet esztergálni, mert mindenféle kezelés, festés nélkül a fa rajzolata magában érvényesül. A fa eredetének igazolására elég egy szállítójegy, és egy ilyen tenyérnyi „dokumentum" nem tartozik az elérhetetlen dolgok közé... Egyébként a nyugati megyék tűzifát is exportálnak Ausztriába, ehhez tényleg nincs mit hozzátenni. Hozunk viszont keletről fenyőárut, így kerek a világ. -st-