Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-02-28 / 8. szám
16 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1993. FEBRUÁR 28. Nem kellene újra kitalálni Hegyközségi vajúdások Már 1929-ben törvény szabályozta Ma ünnepelünk. Itt fenn a hegyen, ezen a februári fagyos napon egyébként sincs mit tenni. A szépen betakart, hóval borított szőlősorok közt csak a szél jár. A pincében óborok és kétszer fejtett újabbak nyugodnak, érlelődnek. A régi mesterek által rakott sparherd ontja a meleget, mi pedig a többfajta húsból készült pincepörköltet kanalazgatjuk. Hozzá jófajta fehér és vörös borokat kortyolgatunk. Csend, nyugalom, béke vesz körül ezen a télvégi szép napon. Ünnepeljük Földesi József szomszédunkat, aki hétfőtől a nyugdíjasok csapatát erősíti. A domboldal tizennyolc szőlősgazdájából tizennégyen itt vagyunk. Van köztünk orvos, pénzügyi szakember, asztalos, munkanélkülijogász, vállalati portás és egyre több nyugdíjas. Az ünnepelt emelkedik szólásra. Arról beszél, hogy ideje lenne megalakítani az évek óta tervezett hegyközséget. Jó lenne az mindenkinek, még inkább tudnánk egymást segíteni, együttműködni, egymásra vigyázni. - Helyes, - mondják többen most, hogy úgyis nyugdíjas lettél, vedd kézbe a szervezést. Egy tenyérbe illő apró zsebkönyvvel örvendeztetett meg Horváth József nyugalmazott kertészmérnök, a szekszárdi kertbarátklub elnöke. „Borászati zsebnaptár 1930" a könyvecske címe. Ebből idézek: „A szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvény. (1929. évi XVII. t. c.) A 7. § felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy a vármegyei hegyközségi tanács meghallgatásával mind a hegyközségre, mind a hegyközséggé nem alakult szőlőterületekre nézve a szőlő és gyümölcsfa-gombabetegségei és állati kártevői ellen való kötelező védekezést elrendelhesse és az e tekintetben veszélyes területeket hatósági ellenőrzés alá helyezhesse. A 10. § új kérdést vet fel, amenynyiben megparancsolja, hogy hegyközségek a termelőknek a területről származó borokra elszállítás előtt származási bizonyítványokat adhatnak ki." * - Korban és szakmai összetételben is nagyon heterogén ez a csapat, akik itt szőlőt vásároltak mondja Földesi József, - mindenképpen össze kellene valahogy jönnünk. Nem szabad csak a munkáért kijárni. Ha pedig itt vagyunk, a szomszédot ismerni, kijelentem szeretni kell. Nem azért jövünk ki ide, hogy egymás hülyesége miatt infarktust kapjunk, hanem, hogy ki-ki amivel tud, segítse a másikat... ...Mondtam is, a régi polgárnak volt anynyi esze, hogyha három vásárban vett malacot, összekente a fülüket fokhagymával, hogy ne harapják meg egymást. Itt pedig jó lenne, ha egyféle, jó minőségű bort termelnénk, ehhez pedig kell, hogy aki jobban ért hozzá, az megtanítsa a kezdőt, megbeszéljük a közösen végzendő munkákat, és hogy megegyezzünk minden esetleges vitás kérdésben. Hogy a fölső ne eressze a vizét az alsóra, hogy a hegyközség érdekeit védjük akkor is, ha még hivatalosan törvény, rendelkezés hiányában meg se alakulhattunk... ...Nézd én az újvárosi gazdakörben voltam egész fiatalon titkár. Önálló költségvetésünk volt, színjátszó körünk, futballcsapatunk, rendszeresen bálokat, esteket, továbbképzéseket rendeztünk. Aztánjött a tsz-szervezés és be se engedtek többet a körbe. A megszűnésünk épp annyira volt „önkéntes", mint a téeszbe való belépés. „A 19-26. §-sok a hegyközségek megalakításáról rendelkeznek. Eszerint azon községekben, ahol 150 kat. hold összefüggő szőlőterület van a hegyközség megalakítandó. Megvalósítható másutt is, ha a birtokosok azt kívánják. Több község is alakíthat egy hegyközséget. A 27. § szerint a hegyközség ügyeit a közgyűlés, a választmány és az elöljáróság (hegyközségi elnök és hegybíró) alakítja meg, míg a 28. § szerint a hegyközség alakuló közgyűlésének összehívásáról és vezetéséről az elsőfokú közigazgatási hatóság gondoskodik. E § szabályozza a közgyűlés menetét és megállapítja, hogy a közgyűlésen a 600 négyszögöltől 1 kat. holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb birtok tulajdonosa pedig annyi szavazattal bír, ahányszor egy teljes kat. hold területe van..." - Kilencvenegy nyarán, belátva az igényeket az önkormányzati ülésen is felmerült a hegyközség megalakításának terve - emlékezik dr. Pataki Gábor képviselő. - Horváth Józsi bácsival és az önkormányzat szakembereivel, Jencski Ferenccel, Szeleczki Józse|W együtt elkészítettük egy esetle|^ hegyközségi rendelet tervezetét. Akkor ebben országosan is elöljártunk, mert még senki nem foglalkozott ezzel. Más kérdés, hogy úgy hallottam, az Országgyűlés is a közeljövőben napirendre tűzi. De a testület leszavazott, nem akartak ezzel foglalkozni. Persze akkor voltunk a kárpótlási törvények sűrűjében, nem volt földtörvény, szövetkezeti törvény, nem lehetett még tudni mi lesz, így érthető volt képviselőtársaim ódzkodása. Persze, ha akkor megtárgyaljuk, utólag ki lehetett volna egészíteni vagy módosítani az azóta megjelenő jogszabályokhoz igazítva. - Hány embert érintene egy ilyen rendelet itt Szekszárdon? - Az adóbevallások szerint négyezerhétszáz tanya van a városhoz tartozó területen. Ez nem kis szám, azt jelenti, hogy szinte minden második családnak van hobbikertje, szőlője, tanyaépülete. Ha összehasonlítjuk mondjuk a lényegesen nagyobb Dunaújváros-