Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-27 / 52. szám

1992. DECEMBER 24. , SZEKSZÁRDI IASARNAP 27 Mindennapos történet A kisgyerek több napja beteg. Tudja ezt az anya, aki reggelente óvodába hoz­za. Panaszkodik: hányt, annyit köhögött az éjjel, hangja szemrehányó. Tisztában van vele az óvónő is, hiszen hallja „ugatni" a gyereket naphosszat. A kicsi meggyötört, de nem lázas - megtiltani, hogy közösségbejöjjön, nem lehet. Anyja rohan, váija a munka. Ő pótolhatatlan. Ha nem dolgozik, megáll „bent" az élet, nem maradhat otthon. Magyarázkodik. A lelke talán nyugtalan, valahol legbelül sajnálja a gyerekét. A másokét, akiket megfertőz, nem. Arra nincs gondja. Emberi, mi több: anyai kegyetlenség, a saját gyerekeink ellen elkövetett me­rénylet. Mi kényszerít bennünket erre? A pénz, a karrier, a munkahelyünk elvesztése miatti félelem? Mérlegelni kellene... DR. BÉNYI MÁRIA A legtöbb emberölés családon belül % gyilkos bennünk van? Miért ölték meg? És miért éppen őt? A viktimológus ezekre a kérdésekre keresi elsősorban a választ egy gyilkos­ság színhelyén. A kriminológiának ez az önálló tudományága az áldozat sze­mélyiségének, magatartásának, kör­nyezetének és pillanatnyi állapotának alaposabb megismerésével két fő kér­désre keresi a választ. Az egyik: ki a gyilkos? A másik: kik válhatnak áldoza­tokká? A viktimológia segíthet abban is, hogy ne lehessünk a gyilkosok cél­pontjai. Dr. Tóth Tihamérral, a viktimoló­gia nemzetközileg is elismert szakértő­jével arról beszélgetünk, hogy napjaink Magyarországán változtak-e, s ha igen, mennyiben, az áldozattá válás feltéte­lei? Hogyan csökkenthetjük annak esé­lyét, hogy hideg számítással megtervezett • fellobbanó indulatból elkövetett rölés szenvedő alanyai legyünk? - Több évtized tapasztalata, hogy azok a legveszélyeztetettebbek, akik a legvédtelenebbek. Életkor szerint ez értelemszerűen a legkisebb gyerme­kekre és az idősebbekre vonatkozik. Vagyis a csecsemőkre és az elhagyott, magányos, 60-80 évesekre. Az áldoza­tok nemét tekintve több férfit ölnek meg, mint nőt. Magas közöttük a nyug­díjasok, az eltartottak aránya. Mind­ezek a megállapítások a mai helyzet­ben is érvényesek. Napjainkban is szá­mottevő tényező az áldozat magatartá­sa (alkoholos befolyásoltság, védeke­zésre képtelen állapot, provokatív vi­selkedés, óvatlanság) és az olyan hely­szín, amely a bűnöző számára kedvező (pl. elhagyott, kivilágítatlan terület). - Hogyan tükröződnek a társadalmi változások a bűnelkövetésben? - A változás napjainkban elsősor­ban az áldozatok foglalkozásában - és már statisztikailag is érzékelhetően ­állampolgárságában van. Korábban jó 60 százalékuk munkás volt, valamint jelentős arányban szerepeltek közöt­tük a már említett nyugdíjasok. Sajnos, több az áldozatok között a hivatalos személy, így a rendőr is. Nőtt a szándé­kos bűncselekmény következtében el­hunyt külföldi állampolgárok száma is, jöjjenek bármely égtájáról a világnak. Az áldozatok között a korábbi l-2%­ról annak többszörösére emelkedett a vállalkozók aránya. - Miért éppen a vállalkozók az áldo­zatok? - Voltaképpen arról van szó, hogy a társadalom szerkezetében tapasztalha­tó polarizálódás, az egyes társadalmi rétegek ki- és átalakulása, bizonyos te­rületeken a törvény kereteinek képlé­kenysége, a joghézagok kínálta lehető­ségek tükröződnek a kriminalitásban is. A rendezetlen, olykor illegális üzleti kapcsolatok, az írásbeliséget nélkülöző vagy a valóságot meghamisító írásbeli anyagi kötelezettségek a vállalkozói ré­teget számottevően veszélyeztetik. Cé­gek, kisebb kft-k körbetartozásai során a vétlen fizetésképtelenség is könnyen végződhet azzal, hogy a keményebb vállalkozó jutalék ellenében verőlegé­nyeket, kétes egzisztenciájú és erköl­csű behajtókat küld adósához. A hite­lező is adósa ugyanis valakinek, s nem győzi kivárni, míg jó két év alatt esetleg polgári peres úton kapja meg tartozá­sát, amelyet megkurtít az inflációs veszteség is. A következmény: akár si­kerrel jár a behajtóbrigád, akár nem, olyan feszültségforrás keletkezik, amelynek leszámolásjellegű emberha­lál, akár bérgyilkosság is lehet a vége. - És a családon belüli erőszakkal mi a helyzet? Van változás? - Közismert tény, hogy hazánkban a legtöbb emberölés ma is családon be­lül történik. Napjainkban viszont a kö­zéprétegek elszegényedése családok lecsúszását is jelenti. Ezt nehezebben viselik el azok a házastársak, akik kö­zött már amúgy is több feszültségfor­rás van. A lemondás újabb megpróbál­tatásai gyakrabban robbantanak bom­bát: az a félj vagy feleség, aki egyébként a légynek sem vétene, s környezetéből voltaképpen csak egyetlen emberre, a házastársára veszélyes, embert öl. Néraethy Gyula La Fontaine: A kutya, a kakas és a róka Egyszer a kutya meg a kakas megállapodtak, hogy mostantól kezdve együtt fognak lakni. Este a kakas felrepült a fa ágai közé, hogy ott töltse az éjsza­kát, a kutya pedig bevackolta magát a fa odvába. Reggel arra jött a róka és megpillantotta a kakast a fa tetején. Egyszeriben eszébejutott, de jó is lenne egy kis kakaspecsenye reggelire! - Hahó, kakas barátom! Gyere le, beszélgessünk egy kicsit! - Szívesen - válaszolta a kakas. - Kopogtass a fatörzsön és a barátom beenged majd. A róka igy is tett, de ekkor előrontott a kutya és alaposan ellátta a baját. „Ferike" - Zatykó Ferenc, speciális iskola első osztályosának rajza Lafatyoló - Anya! Te olyan szép, bájos, ho­mályos vagy! - Apa, tudod mire gondoltam? - Mire kislányom? - Hogy mi leszek, ha nagy leszek. De semmire sem jutottam. • - Anya, ez a néni csinatlan. - Milyen? - Hát nem csinos. • - Akkor most mesélek neked a tengerimalacról, meg a földimalac­ról. • - Ha a királyfi is tovább tartott volna, az én mesémnek sem lenne vége. Találd ki! NEM H01.NAP+ NEM ÉN + NEM HOLNAP+NEM MI+KI­CSINYÍTŐ KÉPZŐ-TANTÁRGY (MA+TE+MA+TI+KA) Csillag fenn a fellegekben, s vízzé válik tenyeredben. (HÓPEHELY)

Next

/
Oldalképek
Tartalom