Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-13 / 50. szám

1992. DECEMBER 13. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 -M ilyen állapotban van Szekszárdon az egészségügyi alapellátás háttere, milyenek a Fizikai adottságok? Biztosan jócskán szerzett tapasztalatot tájékozódása során. - A rendelők állaga, műszerezettsége általánosságban megfelel a körzeti orvosi ellátás, az alapszolgáltatás igényeinek. Kivételek persze vannak, hiszen az Alisca u. 13. és a Béri Balogh Ádám u. 33. szám alatti rendelők szükségmegoldásként lakásokban kerültek kialakításra, de ilyen még jó pár van a városban. Egy részük még az egészségügyi építési szabványoknak sem felel meg. Ha tárgyilagosan vizsgálom a helyzetet, azt kell azonban mondani, hogy a törvényben szabályozott és elvárásnak tartott háziorvosi ellátásra kivétel nélkül szinte egyik sem alkalmas. - Többlettartalma van a háziorvosláskülönlegesebb feltételek között műtethető? - Úgy gondolom, a jövendő háziorvos rendelőjében három helyiséget kellene biztosítani a várón kívül. Kellene egy betegfogadó, egyben adminisztrációs szoba, egy vizsgáló- és egy kezelőhelyiség is. Utóbbiban elvégezhetők lennének a legfontosabb laborvizsgálatok. Az igények sorában azután szólni kell a műszerezettségről. Az új felfogás, ami az alapellátás körébe sorolja a megelőzést, jóval nagyobb kapacitást feltételez. Egy EKG-készülék, amelyen eddig naponta öt-hat vizsgálatot végeztek, az új felfogásban napi tizenöt-húsz mérésre lenne hivatva. Jóval nagyobb igénybevételt jelentene, de erre a jelenlegi készülékek nem alkalmasak. - Arról nem is szólva, hogy milyen szemmel néznének az emberre, ha or«

|hoz menne azzal: „doktor úr, nekem tya bajom, de ellenőriztetni szeretném magam". Valószínűleg elküldenének... - Nem hiszem. Bár a szűrővizsgálatokról szóló rendelet még csak előkészületi fázisban van, ebben megfogalmazódik a rendszeres szűrések igénye, az életkortól függő gyakorisággal. - Doktor úr, milyen egyenleggel vették át a megyei kórház által működtetett egészségügyi alapellátást Szekszárdon? - Előszőr is szeretném tudatosítani, hogy a mai háziorvosi és gyermekrendelők nem azért vannak ilyen állapotban, mert a kórház elhanyagolta, nem költött rájuk. Az államtól juttatott normatív támogatást e hálózatra fordították attól kezdve, hogy 1982-ben a várostól megkapták az alapellátást. Viszont azzal, hogy egy csatornából érkezett a pénz, a közigazgatás kiesett, mindjárt szűkebb is lett a forrás. Az is köztudott, hogy az egészségügy soha nem volt egy túldotált terület, így a rendelkezésre álló összegből érthető módon elsőként a kórházi osztályokat szerelték fel diagnosztikai készülékekkel, a körzetek hátránya tovább nőtt. Hogy most mennyibe kerülne e rendszer korszerűsítése, erre adatot még nem tudok mondani. Rengeteg pénz. Én a testület számára megfogalmazott határozati javaslatban csupán egy tételt jelöltem meg: ötmillió forintot. Ezt a Csatári-torokban épülő üzletház elkülönített részén házi- és gyermekorvosi rendelő kialakítására fordítja a város. - Nem túl szerény ez az igény éppen most, a költségvetés-tárgyalás közben? - Nem, mert az 1993. évi költségvetés elkészítése előtt a testület nem fogja mameghatározza az ágazat pozícióját a költségvetési tárgyalások idején. Jelzésértékű a polgármester úr legutóbbi ülésen elhangzott véleménye; ezután hozzá kell szoknunk, hogy az egészségügyi kiadások számottevő tételt jelentenek majd a költségvetési terveinkben. Más valaki úgy fogalmazott: intézményeket be lehet csukni, de orvosi rendelőket nem. A városnak többletköltséget a beruházás és fejlesztés vonatkozásában jelent ez a többletfeladat, hiszen a házi- és a gyermekorvosi hálózatot, illetve az ügyelet Háziorvoslás szegényes háttérrel Kisebb tanulmánynak beillő előterjesztéssel állt a képviselő-testület elé dr. Ótos Miklós, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. A jövő évtől önkormányzati kézbe kerülő egészségügyi alapellátás adta a vizsgálódás apropóját, az az igény, hogy a város dolgát intéző szenátorok tudják; mit vesznek át, mennyit kell áldozni erre az ágazatra. Minderről személyes benyomásokkal is szolgált a döntéshozóknak dr. Ótos Miklós, hiszen maga is végigjárta a rendelőket, faggatta orvoskollégáit. A helyzet nem túl szívderítő. gát elkötelezni nagyobb összegekben. Először az alapelveket kell tisztázni, ez megtörtént. Ennek értelmében a testület az egészségügyi alapellátást kiemelt feladatként kívánja kezeim. Ami egyben működtetését a társadalombiztosítás fedezi, de ma még nem tudjuk, ez utóbbi pénz mennyire elég. - Ha elég forintjuk nincs is, de tervei, nagy álmai biztosan vannak?! - Egyelőre megvalósíthatatlan, hogy az egyes körzetek külön rendelőben kapjanak helyet. Ma a 11 felnőtt- és 8 gyermekpraxis közül 3-3 osztott rendelés módján üzemel. Két orvos váltja egymást egy helyen. A másik szívfájdalmam az ügyelet. Jelenleg egy arra alkalmatlan helyen működik a körzeti ügyelet: a volt Köjál-székház első emeletén. Ha valaki rosszul van, elképzelhető, hogy felmenni sem tud az emeletre. A keskeny folyosók, szűk fordulók alkalmatlanok az esetleges hordágyas szállításra, egyszerűen alig férnek el. De például nincs egy hely, ahol elkülönítve egy időre lefektethetnék, megfigyelhetnék a beteget. Szóval elkezdtünk egy új épületet keresni az ügyelet számára. - Találtak ilyet? - Mi a mentőszolgálatra gondoltunk, de a tárgyalások során kiderült, nincs lehetőség a két feladat egy épületben történő megoldására. Külön épületet szeretnénk a mentőállomás közvetlen környékén, így a hívólánc összekapcsolható lenne. Ha pedig sikerülne egy megfelelő autót vásárolni, úgy a nem fekvő, de kórházi ellátásra szoruló beteget maga az ügyeletes orvos beszállíthatná, vagy megfigyelésre az ügyeletre behozhatná. - Már megint a pénznél tartunk. Ön az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. Mit mond azoknak, akik aggódnak: ez az üj profil a szociális gondoskodástól, a segélyezéstől von el milliókat? - Meg kell találni a megfelelő kompromisszumot. Nem lesz könnyű, mivel a jövő évi pénzügyi kondíciók nem valami rózsásak. Mindkettőt a város anyagi helyzete fogja meghatározni, de a két terület egymást nem befolyásolhatja. - Ön főfoglalkozásban az atomerőmű rt. üzemi főorvosa. Megbocsásson, de nem érzett soha lelkiismeretfurdalást mint orvos? Hiszen a vállalatnak elkötelezett ember, ugyanakkor az emberek gyógyítására esküdött fel, miközben vannak, nem kevesen, akik az atomerőmű környezet- és egészségkárosító hatásáról beszélnek... - Először is nem a vállalatnak, hanem a betegellátásnak köteleztem el magam, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kötődöm a részvénytársasághoz. Támogatásukkal csaknem ideális feltételekkel dolgozhattam az elmúlt 12 évben, így összehasonlítási alapom is van, milyennek kellene egy egészségügyi szolgálatnak lennie. Egyébként az rt. nagy öszszegeket fordított eddig úgy a környezetvédelemre, mint az egészségügyi ellátásra. A megyei kórház modern műszereinek egy részét az erőmű vásárolta. Elmondhatom, hogy a hivatalosan engedélyezett sugárterhelések elhanyagolható egészségügyi kockázattal járnak. Ennek ellenére kötelességemnek érzem, hogy ezt a tudományos tételt a gyakorlatban is ellenőrizzem. így például kollégáimmal statisztikai vizsgálatokat készítünk elő a daganatos halálozások gyakoriságáról, az erőmű körül 30 kilométeres körzetben. Paksról vannak már előzetes adataim, ezek jobbak a? országos átlagnál. A további vizsgálatokba Szekszárd is beletartozik majd, és az adatok változását is figyelemmel kísérjük. - Ez feltéüenül megér egy újabb beszélgetést TAKÁCS ZSUZSA FOTÓ:- KA -