Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-10-11 / 41. szám
4 , SZEKSZÁRDI HSAR1AP 1992. OKTÓBER 11. Waregem - Szekszárd Kosárból lesz testvérváros? Az egyetlen ország Európában, ahol az autópályákat és főútvonalakat teljes vonalon kivilágítják, az Belgium. Az átlagkereset belga frankban is kétszerese a magyarnak, és ezek után nem hangzik meglepően az, hogy az egyik legmagasabb életszínvonalon élő nép. A flamand üzletemberek tehát nem kezdők a business világában - és az utóbbi időben egyre élénkebben érdeklődnek a szekszárdi befektetési lehetőségek iránt. Tagadhatatlanul az Európába vezető út a nyugati erős tőke behozatalával kezdődik, és gazdasági kapcsolatok, tapasztalatok megszerzésével folytatódik. De kezdjük az elején. Fodor Miklós, a gazdasági bizottság tagja a szüreti fesztiválon fogadta Waregem (Nyugat-Flandria) város küldöttségét. A fiatal képviselő elmondta, hogy az ismeretség kosárlabda-kapcsolatként indult, négy évvel ezelőtt. A sport, a társasági élet képviseleti és ismeretségkötő szerepét mi sem bizonyítjajobban, mint hogy a belga urak már most kapcsolatba kerültek a rendőrtiszthelyettesképző iskolával, és a sötétvölgyi gyermektábort is megtekintették, sőt már belga gyerekek üdültetéséről is szó esett. De térjünk vissza az üzletre. Nem titkolható, hogy a flamand üzletembereket a olcsó magyar munkaerő csábította Szekszárdra. Ezen kívül bizalmukat erősíti, hogy városunkban már működik a 100%-ban belga tulajdonú cég, nevezetesen a Samsonite. Az önkormányzat a munkahelyteremtő beruházások támogatása érdekében csak a területet tudja biztosítani a beruházáshoz, melyet egy külön szerződésben, szabályozott keretek között, ingyen bocsát a belga fél rendelkezésére. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének hiányában azonban fizetnie kell a beruházónak. Magyarul ez azt jelenti, hogy az önkormányzat által megszabott telekárat 20%os kamatos kamattal kell leróniuk, ha a (szerződés szerinti) 3, illetve 5 éven belüli 150, illetve 400 fős munkahely teremtése nem valósul meg. Cserébe új, modern technológiát importálnak e területre, valamint munkahelyet biztosítanak úgy a kivitelezés ideje alatt, mint a megépült üzemben. Emellett járulékos beruházásra számíthat a város. Ezzel nemcsak a szociális segélyre szorulók száma csökkenhet, de a jövedelemadónak a városra jutó 50%-a is a megyeszékhelyet gazdagítja. A Schellebelle városban található fehérneműüzem „Van de Velde" márkanevének Szekszárdra telepítése annyira előrehaladott stádiumban van, hogy már vissza is érkezett Belgiumból a magyar varrónők és műszerészek első csoportja, akik intenzív képzésen vettek részt a flamand városban. Az első időszakban a szabószövetkezet egyes üzemeit bérlik, ám a jövő nyárra az első 40 főt foglalkoztató üzem befejezését tervezik. A bővítés végső szakaszában 400-450 főnek munkát adó üzem létesülne. A waregemi női kosárlabdacsapatot támogató üzletemberek közül egy szőnyeg és lakástextil, egy női felsőruházat és egy családi házas modulrendszert építő és kivitelező cég képviselője is érdeklődik szekszárdi befektetési lehetőségek iránt. Bízzunk benne, hogy az üzleti tárgyalások mellett a Paul Wielfart (képviselő) küldöttsége által támogatott testvérvárosi kapcsolat is jó úton halad. „ „ Kranyecz Zsuzsa „Védelem '92" - kiállítás Szekszárdoíf Az idén tizedik alkalommal rendeznek kiállítást a védelem - az ember-, a munkavédelem - témakörében. Szekszárdon ötödször állítják ki a munkakultúra, a biztonság, a környezet- és tűzvédelem érdekében kifejlesztett eszközeiket, technológiáikat. Ami feltűnt, régebben a nagyvállalatok vettek részt a kiállításon, az idén, úgy tűnik, megjelentek, mintegy felét alkotva a kiállítóknak, a kis-és középvállalkozások, az egyéni vállalkozók. Az október 13-tól 16-ig nyitva tartó bemutatót és vásárt az érdeklődők a Babits Mihály Művelődési Házban tekinthetik meg. - A kiállítást megelőző sajtótájékoztatón szó volt többek közt arról is, hogy a Caola cég újabban tudatosan törekszik a környezetkímélő termékek gyártására. A különböző spraykben a freonkiváltásra propán-bután hajtógázt alkalmaznak, illetve egyre több pompás terméket hoznak forgalomba, ami a környező levegőt használja fel, így abszolút környezetkímélő eljárás. Aki a különböző ózonlyukakról hall, olvas, az bizonyára nagyra értékeli a gyár ez irányú erőfeszítéseit. Ugyanígy nagy érdeklődésre tarthat számot a mályi téglagyár bioháza, amit környezetbarát anyagokból lehet felépíteni, vagy a különböző tűzjelző berendezések, katalizátoros kisgépek, az áruházi tolvajok leleplezésére gyártott technikai eszközök. A kiállítást a szekszárdi Kreátor Kft., a Babits Mihály Művelődési Ház és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szervezi. Munkatársunk kérdésére Czirják László a Kreátor Kft. vezető menedzsere elmondta, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége felkérésére kapcsolódtak be a kiállítás megrendezésének munkájába, mert a cég profiljába a kiállításszervezés is beletartozik. Péterfy Lajos, a VDSZ munkavédelmi főellenőre - szintén munkatársunk kérdésére válaszolva - arról szólt, hogy ők elsősorban annak örülnek, hogy a védelem - ebbe a munkavédelem, a tűzvédelem, az általános munkavédelem, a baleset-elhárítás, a biztonságtechnika mind beletartozik - egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A védelemmel foglalkozó szakemberek és a felhasználók összehozása, egy asztalhoz ültetése a célja a szakszervezetnek. Működtetnek munkavédelmi klubot is, ahol a gyártóknak bemutatkozási lehetőséget biztosítanak, a különböző cégek képviselőinek pedig a védelmi módszerek, technikák megismerésének lehetőségét. „Mi csak azt sajnáljuk - mondta -, hogy Heves, Somogy, vagy Veszprém megyében nincs még egy Kreátor Kft., mert akkor a mi munkánk is könnyebb lenne." „Persze ehhez ilyen művelődési ház is szükséges, amely teret ad a munkánknak, mert ^L ismerte ennek nagy jelentőségét" - ^B te még hozzá. Van egy reklámklip, amely már hetek óta foglalkoztat. A fényűzően berendezett konyhában áll a csúnyácska, harmincas lány, és már elvirágzott, de még jó karban levő édesanyja. Az anya szörnyülködik, hogy a lánya hogy bír ennyi edényt elmosogatni. Talán egy nagy vendégség szünetében szöktek ki a konyhába: tegyük fel, az évek óta özvegy vagy elvált anya elhozta bemutatni új barátját, egy ezüstös bajszú, sportos öregurat. Az egyedül élő lány, persze mint mindig, most is kitett magáért... S így válaszol az anya szörnyülködésére: - Van egy barátom, aki segít. - Mosolya hamiskás, enyhén gunyoros. Mire sértődötten és féltékenyen: - Van egy barátod? És legalább jóképű? - Ugye, minden világos? Sértődött, mert nem avatták be a titokba, és féltékeny, mert mindig is az volt - megesett, hogy a lány időnként felbukkanó, de bizonytalan udvarlóit magához csábította (négy-öt évvel ezelőtt még nem is lehetett nehéz dolga); s az, hogy a barátról rögtön a jóképűség jut eszébe, szintén többértelmű. Egy: az ő csúnyácska lányának csak egy gorilla udvarolhat, kettő: valószínűleg elégedetlen koros partnerével, úgy érzi, ő még mindig szebbet, jobbat, fiatalabbat érdemelne, s hátha most itt az új lehetőség... A lány is elérti vag elérzi, mi kavarog anyjában, mert csipetnyi hatásszünetet tartva, kivágja az adut: - Nekem a SUNLICHT a barátom. - Es elkezdi magyarázni a citromlét is tartalmazó mosogatószer előnyeit, olyan lelkesen, mintha valóBAKA ISTVÁN Sunlicht ban egy barátról - egy fekete szemű, rekedtes hangú, after shave-illatú férfiról beszélne, aki ráadásul még házias is: utánamegy a konyhába, és a remek vacsora jutalmául kiveszi kezéből a mosogatószivacsot... Lelkesedése az anyát is magával ragadja, egy tisztán csillogó üvegtálat ő maga emel a fény felé: - Nahát, az odaégett zsírt is eltüntette! Még felmutatják a mosogatószer dicsfény övezte flakonját, s már búcsúznunk is kell a klasszikusokhoz méltóan tömör, feszültséggel teli, alig egykét perces jelenettől, amely fölött Anton Pavlovjcs Csehov és Ingmar Bergman, sőt Sigmund Freud szelleme lebeg. Mindig katarz ist élek át, ha látom... Csakhogy én tovább szoktam pergetni. Az elvirágzott, de még mutatós szépasszony rövidesen távozik ezüstbajszú gavallérja karján. A csúnyácska, társtalan, gyerektelen életébe rég beletörődött lány magára marad. Mint mindig, mióta elköltözött az anyjától, ahol a házi cseléd szerepét töltötte be, s ahová a néha-néha feltünedező fiúkat sem volt ajánlatos felvinnie - tudjuk, miért. De hiába az önálló lakás, most már nem jön senki. Senki, csak néha az anyja és... A lánynak megfájdul a feje. Hirtelen elhatározással kimegy a konyhába, kiszedi a szárítóból a tányérokat, az üvegtálakat, és sorra a kőhöz csapdossa őket. Üveg- és porceláncserepek röpködnek, és ő diadalmas mosollyal tör szét mindent, mindent, ami erre az átkozott estére és egész elrontott életére emlékezteti. Végül fogja a flakont és az összes SUNLICHT-ot kiönti a lefolyóba. (Azt hiszem, elfelejtettem közölni: EZ ITT NEM A REKLÁM HELYE.)