Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-30 / 35. szám

SZEKSZÁRDI 1992. AUGUSZTUS 30. VASÁRNAP A szekszárdi egyesületek történetéből (8.) Politikai szándékú egyesületek A reformkor még elsősorban politikai ihletésű egyesületeit a kiegyezés után a politizálástól mentes körök és társaságok váltották fel. Engedélyezésük egyik feltétele lett az alapszabályzatban rögzített politikamentesség vállalása. Ez persze nem jelentette a politizálás teljes száműzését az egyesületekből, de nyilvános rendezvényeiken a hatóságok szigorú ellenőrzésére lehetett számítani. Hogy mégis alakultak politikai célzattal egyesületek, az elsősorbrna hatalom szándékait tükrözt^pilönösen a két világháború között. Többbségük az 1949-ben kialakult felfogás szerint már nem is tekinthető egyesületnek, hanem politikai vagy társadalmi szervezetnek. Az egyházi egyesületekhez hasonló politikai megítélése miatt rendeletileg feloszlatott Magyar Cserkész Szövetségnek 1913 óta működött csapata Szekszárdon. A 40. számú „Krammer János" Szekszárdi Cserkész Egyesületet az 1920-1930-as években Faludi Ferenc és Haypál Benő irányította. Sajnos a Cserkész Szövetség is áldozata lett a háborús propagandának és sokat veszített hármas célkitűzésének - az önkéntesség, a testvériség és az önkormányzat ^^T>ék - értékeiből. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) szekszárdi főosztálya 1919 őszén alakult Éry Márton, Göde Lajos, Ujfalussy Sándor és Zsigmond Ferenc vezetésével. A határozottan irredenta célú egyesület „a magyar faj nagyra hivatottságának" ébrentartását tekintette feladatának. Hasonló felfogásban szervezték az Ébredő Magyarok szekszárdi csoportját (1924), az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligát (1924), a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSZ; 1926) és a Magyar Jövő Szövetség helyi egyesületét is. Ez utóbbi 1935-től tevékenykedett Vértessy György vezetésével, elsősorban az értelmiségieket tömörítve „a nemzetközi szociáldemokrácia ellen..." A fegyverszüneti egyezmény aláírása után, 1945 februárjában kormányrendelet jelent meg az egyesületek felülvizsgálatára. Megkezdődött az egyletek tömeges felszámolása, ugyanakkor újak is jöttek létre, elsősorban a pártok által kezdeményezett ifjúsági szervezetek formájában. Ilyen volt pl. a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) élén Kovács Károllyal, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM), amelyet Ulrik Endre szervezett és a Frey József vezette Független Ifjúsági Szövetség köznap, az Adria itt csodálatosan tiszta vizében jószerivel csak hazaiak lubickolnak, akiknek az alacsony árak most lehetővé teszik a tengerparti üdülést. Német szót elvétve lehet hallani, Jobb" autók csak a jachtkikötő környékén találhatók, de ott azért válogatni lehetne a Porschék, Mercedesek, BMW-k sportos és elegáns típusai között. Az élelmiszerárak a magyar pénztárca számára megszokottak, forintra átszámolva hasonlóak, mint nálunk. A zöldség és gyümölcs drágább, viszont ezt ellensúlyozza, hogy semmi értelme komolyabb vásárlásra spórolni. Nem csak Opatija, de a közeli Rijeka - magyar nevén Fiume - sétálóutcáján sem vonzóak a kirakatok. A választék, a jobb napokat is látott város kopott épületei láttán is az jut az ember eszébe: mi minden egyébre lehetne fordítani a háború által fölemésztett pénzeket! A közelmúltban még Jugoszláviának nevezett ország csodálatos tengerpartja ma gyakorlatilag csak ezen a ré(FISZ). A Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalomnak (SZIT) négy csoportja működött Szekszárdon Horváth János, Nyéki Ferenc és mások irányításával. 1948-ban a felső városban és az újvárosban szervezetet hozott létre az EPOSZ, az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége is. Amint azt emléktábla hirdeti, a volt Szekszárd Szállóban nyitotta meg kapuit a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. A Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége (MDNSZ) a gimnáziumban alakított szervezetet több mint háromszáz taggal. Ezek többsége 1948-1950-ben megszűnt, illetve átalakult. Addig formálisan az egyesületekre vonatkozó rendelkezések szerint, de lényegében politikai szempontok alapján ítélték meg őket. A szekszárdi egyesületek egy évszázados történetének vázlatos áttekintése a kisváros tagolt, viszonylag élénk társadalmi, politikai és kulturális közéletét mutatja. Az egyesületek nem voltak első számú meghatározói a történéseknek, de több kérdésben a véleményeket és a cselekvést szervező erőként működtek, többnyire hasznos célok érdekében. KACZIÁN JÁNOS szen hasonlít arra, ami volt, aminek lennie kellene. Háziasszonyunk egyre győzköd bennünket: a dalmát tengerpartnak Rijekától délre eső része problémás ugyan, de az Isztria a béke félszigete. Nem erre utaltak viszont szavai, amikor a Triesztbe vezető út felől érdeklődünk. Ok nem mennek Triesztbe - mondja. Az olaszokkal minden oké, csak ott van közben Szlovénia... Szlovénia iránt nagyobb a külföldiek bizalma, Koper, Portorozs forgalma emlékeztet a felkapott tengerparti üdülőhelyekére. Az árak is ennek megfelelőek, a kb. I forintnak megfelelő szlovén tollárból meglehetősen sokat kell adni élelmiszerért és szállásért egyaránt. A háború által nem sújtott, eddig is legfejlettebb gazdaságú, az önállósága rövid ideje alatt - hozzánk képest példaértékűen gyors - törvényalkotásaival Szlovéniának minden esélye megvan, hogy még messzebbre húzzon egykori „cellatársaitól", ahonnét egyre csak aggasztó hírek érkeznek. A hazafelé vezető út alatt Dubrovnik sorsát latolgatja a rádió. - ri Evangélium (Lk 14,1.7-14) A mai nap a katolikus naptár szerint az évközi 22. vasárnap. Az evangélium tartalma példabeszéd a főhelyekről, valamint az igazi vendégbarátság. Lukács evangéliumának ezen részeiben az Isten országáról beszél: mustármagról, kovászról, szűk kapuról, majd később itt szerepelnek az elveszett drachmáról, a tékozló fiúról, a hűtlen intézőről, a gazdag és szegény Lázárról szóló példabeszédek is. Lukácsnál a többi evangélistánál jobban kiérezzük ai Örömhír egyetemességét. Isten nagy irgalmát. Éppen ezért megragad bennünket a mai evangélium tanítása: Barátom, légy alázatos! Az ószövetségben is olvashatjuk: „Minél nagyobb vagy, annál inkább alázkodjál mindenben, akkor kegyet találsz Istennél, mert egyedül Istennek nagy a hatalma." (Jéz. Sir. 3,19-20). A gőgös ember ugyanis csak önmagának tetszik. Tanulságos Jézus megjegyzése: „Aki fölmagasztalja magát, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják." (Lk 14,11) Lukács a mai evangéliumi részlet után közvetlenül arról az ünnepi lakomáról ír, melyre sokakat meghív, de azok mentegetődzve elmaradnak, míg a házigazda idegenekkel tölti meg a házit. Mindkettőt érthetjük a mennyei lakomára, a végső és boldog állapotra, melyet Isten halálunk után tartogat számunkra. De ennek előképére is, mely a szentmisét jelenti. Isten meghív minket erre a közös ünneplésre és mi méltó módon nem tudjuk viszonozni jóságát, nagylelkűségét. Viszont megízlelhetünk valamit annak nagylelkűségéből, Akit nem láthatunk. Koldusnak, bénának, sántának, vaknak érezhetjük magunkat, ugyanakkor megajándékozottnak és boldognak; szegénynek és ugyanakkor gazdagnak. Aki lelkében átéli ezeknek a végleteknek találkozását, Istenre talál és Benne békességre, megnyugvásra. Megalázza magát és ugyanakkor rádöbben: Isten felemelte. Olvasd el otthonodban Bibliádból ezt az evangéliumi szakaszt! Ha csendben engeded értelmedre és szívedre hatni, az Úr odajön hozzád is és azt mondja: „Barátom!" FARKAS BÉLA plébános t