Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-05 / 1. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JANUÁR 12. Egy nehéz év krónikája A Skála-filozófia töretlen Embert, vállalkozást, üzletet próbára tevő év állmögöttünk. Ha 1990et sikeres esztendőként könyvelte el magában Vanya György, a szekszárdi Skála Áruház vezetője, a SzekszárdSárköz és Vidéke Áfész kereskedelmi igazgatója, úgy az idei finoman szólva is tetemes visszaesést hozott. A legóvatosabb tervek is túlzónak bizonyultak, olyan nagyságrendű forgalomcsökkenés következett be 1991ben. - A január még a várakozásainknak megfelelően indult, az OTP-kölcsönök visszafizetési akciója azonban megindított egy lavinát, az emberek minden mozdítható forintot az OTPbe vittek. Innen kezdve nem tudta kifejteni hatását az az érdekeltségi rendszerünk, ami korábban a kiugró eredményességet produkálta: belsőprofit-termelő vállalkozásokként üzemeltetjük a nagyáruházat, ahol az egységek - korábbi osztályok - óriási szabadságot élveznek, teljesítményhez alkalmazkodó prémiumrendszerben dolgoznak - mondja Vanya György. Hiába költöttek háromszor többet reklámra, a lakosság elszegényedését, a jugoszláviai bevásárló turizmus elmaradását, és a néhány év alatt százával megjelenő konkurencia hatását nehezen, vagy nem tudták ellensúlyozni. Pedig olyan lépéseket is megtettek, hogy vállalkozásokat fogadtak be az áruház falain belül, kapott is kritikát emiatt az igazgató: miért engedi be a konkurenciát? - Az elsődleges szempont, hogy a kínálati paletta szélesedjen. Eszerint választottuk ki, hogy mely üzleteknek adunk területet. Az a fontos, hogy eggyel több indok legyen arra, hogy hozzánk jöjjön be a vásárló. Ha már az épületben bent van, nagyobb az esélye, hogy mondjuk bevásárol az ABC-ben, vagy körülnéz valamelyik osztályunkon. De nem tartom távol a konkurenciát sem, hiszen az száz méterrel odébb ugyanolyan konkurencia, csak akkor nem biztos, hogy a Skálába is benéz a vásárló... Nem meglepő ezek után, ha azt állítja az igazgató úr, hogy jó a kapcsolat az üzleti partnerekkel. Igaz, az sem elhanyagolható szempont, hogy éves szinten ötmillió forint körüli bérleti bevételt jelent az áruház számára. Ez különösen olyan esztendőben, mint a tavalyi volt, nem lebecsülendő tétel. A szakember is hitetlenkedve sorolja a zuhanás, a mélypont hónapjait, a nyár kezdetétől novemberig teljesen lecsökkent a forgalom. És csupán a decemberi élénkülésnek köszönhető, hogy 1991-ben összességében 15 százalékos csökkenést konstatáltak. Ez a tendencia egyébként országos viszonylatban elérte a 40-50 százalékot, jóllehet ez nem vigasztaló helyben. Mégis reményt kelthet: - A december visszaadta a hitemet. Nem írt le bennünket a vásárlóközönség - mondja Vanya György. Az elmúlt év sarkpontja az volt, hogy minél alacsonyabb beszerzési áron jussunk a termékekhez, hiszen éppen a legnagyobb vásárlókörünk, a ko/CpICleg ililWlgl helyzete lollllolt leglátványosabban. A magasabb jövedelműek nem feltétlenül nálunk vásárolnak, inkább Budapesten, Bécsben költik el a pénzüket, bár számukra is kínálunk minőséget, mint ahogy az alacsony jövedelműeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Nagy sikerű volt például a két alkalommal is meghirdetett kristálycukor-akciónk. Az áruház-igazgató fontosnak tartja a köz véleményét. Most januártól például vásárlók ládikáját helyezik el a földszinten, ahova mindenki bedobhatja, megírhatja tapasztalatát. A leveleket maga az igazgató fogja felbontani és valamennyit végigolvasni. E szemlélet előzménye volt a decemberi közvélemény-kutatás. A vásárlók véleménye alapján alakult ki egy rangsor az áruházon belül: a legudvariasabbak az eladók és a legszínvonalasabb termékeket kínálják az ABC-ben (nem véletlen, hogy az itt dolgozók átlagkeresete majd kétezer forinttal haladja meg a 10457 Ft átlagbért). A legelfogadhatóbb árakkal viszont a villamossági-Amfora osztáI hon lalalko/mk a vekszurdiak, vijai bevallásuk szerint. Ezt a tesztet minden évben elvégzik majd. Hasonlóképpen kiállta az idő próbáját a „Novum"-elmélet. A városban, a környéken elsőként bevezetésre kerülő terméket jelölik a megkülönböztető címmel, ügyelve arra, hogy értékét megőrizze. Ezt a tőrei vést olyan üzleti lépések jelzik mint a Salamander cipők árusítása forintért, a Casio orgonák, hangszerek értékesítése, a pékség megnyitása... A fontos, hogy mindig legyen jó előre elég ötlet. Az ezüstvasárnapon például már a húsvét szenzációján törték a fejüket a szakemberek. Vagy az év legnagyobb sikerét hozó születésnapi akció után már a következő esztendeit fontolgatják. Nem örök elégedetlenség ez, hanem sajátos filozófia, vagy nevezhetjük kereskedőszellemnek. Legtalálóbban Vanya György igazgató mottója jellemzi: „Nincsen olyan üzlet, amely jobban ne mehetne." TAKÁCS ZSUZS Fotó: Kapfinger Am ISA I Napot lopnak Tolnán... Rendkívül erdeke* elo/eles largyalason \ellünk részt az elmúlt év utolsó előtti napján Tolnán, a városházán. Első számaink egyikében tavaly már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a város vezetősége akár forradalminak is mondható új beruházásra készül. Egy „régi" továbbfejlesztéseként. A „régi" szó azért került idézőjelbe, mert a 7. sz. tolnai óvoda mindössze nyolcéves, de ami belső állapotát illeti, akár műemlék jellegű épületnek is lehetne mondható: - hazai építőiparunk nagyobb dicsőségére. Egyre inkább energiaválságossá forduló korunkban Tolnán úgy okoskodtak, hogy a gyerekintézmény melegvíz-és hőellátását a legolcsóbb, mindenkinek rendelkezésére álló forrásból próbálják megoldani. Az energiaforrás földi létünk alapja, ott látható az égbolton, lévén a nap. A „naplopás" úgy értendő... Kevés dologban vagyunk gazdagok, de évi napfényes órák számában igen. A Német Szövetségi Köztársaságnál, földrajzi fekvésünk jóvoltából, például sokkal gazdagabbak. Mégis ott használják ki egyre fokozottabb mértékben ezt a gyakorlatilag kimeríthetetlen, sőt mégcsak távvezetékeket se igénylő energiaforrást, nálunk alig. A tolnai Spark Kft. közreműködésével december 30-án a városba látogatott Willfried Lanz úr és felesége. A Lanz cég - mely a mezőgazdászok előtt korábbról traktorairól talán már ismert volt .i legnagyobbak egyike, mely nyugaton napelemek, kollektorok gyártásával foglalkozik. Ezek nemcsak a közvetlen, „tűző" napsütést képesek felhasználni, hanem a szűrt fényt is, és fűtésre, melegvíz-szolgáltatásra, sőt közvilágításra egyaránt alkalmasak és a gyakorlatban beváltak. Az aránylag kis felületen elhelyezhető kollektorok teljeseit üzembiztosak, a legkeményebbb jégeséssel szemben is helytállnak. Természetesen nem olcsó berendezések és mert árukat nyugatnémet márkában mérik, egyhamar aligha lennének Tolnán felszerelhetők, ha az említett német szakember és Keszthelyi Márton polgármester előzetes tárgyalásain nem sikerült volna kecsegtető eredményre jutni. A magyar fél a Lanz cég rendelkezésére bocsátotta az összes tervdokumentációt. Ámbár a helyszíni bejárás során kiderült, hogy a papírra fektetett tervek nagyon sok mindenben nem egyeznek a valósággal, elégségesek ahhoz, hogy adataikat lefordítás után - számítógépbe táplálva Lanzék költségvetéssel tudjanak szolgálni. A költségekbe minden jel szerint beszáll a szövetségi kormány, részt vállal belőlük Tolna ottani testvérvárosa, Stutensee és egy „Életsegély"-nek fordítható sajátos szervezet, melynek módja van jelentős anyagi erőket fordítani a világ bármely pontján nyélbe ütendő beruházásokra, ha azokból mozgássérült gyerekek is hasznot húznak. Mozgássérült, vagy legalább is mozgásukban korlátozott, akadályoztatott gyerekekben sajnos a megye névadó városában se szűkölködnek. így Keszthelyi Márton polgármester nyugodtan aláírhatta Willfried Lanz úr részére a hivatalos megbízólevelet, melynek alapján hazájában ilyen célból is eljárhat: - Tolna érdekében. A kis tőkével, kevés számú, kisember által alapított Spark Kft. idáig a világhírű Fulgor akkumulátorok hazai teijesztésével foglalkozott, sőt sok belhoni; egyszer talán még tanulságos módon is részletezendő bürokratikus akadály leküzdése árán; ennek is még csak az elején tart. A napelemek révén várható profilbővítés iránt, minden hírverés nélkül, már most nagy az érdeklődés. Máris tudunk Tolnán magánházról, melynek fűtését a napelemek és a gáz kombinációja révén kívánják megoldani. Azt, hogy ez mennyire lehetséges, sőt tájba simuióan, esztétikusan megoldható, fényképpel is igyekszünk dokumentálni. Végül néhány szót a Tolna számára nagyon fontos „diplomáciai" tárgyalások körülményeiről. Ami a feltételeket illeti, azokat a polgármesteri hivatal mintaszerűen, korrektül, minden hasonló alkalomból korábbról már ismert dőzsölés, magyaros eszem-iszom nélkül biztosította. Sőt a német és magyar üzletfelek a délutáni órákban saját céljaikra is megkapták a kis tanácstermet, ahol egyéb tárgyalásaikat bonyolíthatták. Az ebéd Szekszárdon zajlott, a Halászcsárdában, hosszú késéssel és a lehető legmagyarosabban akadozó kiszolgálással. Ugyanis a három nappal korábbi, részletekbe menő megrendelést, asztalfoglalást a különben idáig jó hírűnek bizonyult üzletben egész egyszerűen elfelejtették... ORDAS IVÁN