Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-23 / 34. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. AUGUSZTUS 30. Harcias, okos és Krisztus-tisztelő volt I. (Szent) István, az államalapító A

magyar történelem ténettudományi Intézet munlegfontosabb napjai katársával I. (Szent) Istvánról, között tartjuk számon akinek műve, a királyság megaugusztus 20-át, ál- alapítása és a kereszténység lamalapításunk ünnepét. A je- felvétele évszázadokra megles dátum kapcsán beszélget- szabta a magyarság helyét tünk E. Kovács Péterrel, a Tör- Európában. - Augusztus 20-a valójában István király szentté avatásának ünnepe. 1083. augusztus 15-én az ország lakosai összegyűltek Székesfehérvárott, hogy részt vegyenek az 1038. ausztus 15-én elhunyt uralkodó szentté avatásán. Ez öt nappal később meg is történt az általa alapított bazilikában. A leírások szerint a király jobb kezét nem találták a római szarkofágból átfaragott koporsóban. A megkerült „Szent Jobbot" azóta ereklyeként tisztelik. - 1083-ban márl. (Szent) László uralkodott. Miért kezdeményezte a király a szentté avatást, hiszen László nagyapja az a Vazul volt, akit ha jól tudom, István megvakíttatott! - Valóban így volt. Mivel fia, Imre egy vadászbalesetben életét vesztette, s a nemzetségi szokásjog szerint örököse unokaöccse, Vazul lett volna, István megelőzendő a bajt, a kor szokásának megfelelően nemcsak a szeme világától fosztotta meg ellenfelét, hanem fülébe ólmot is öntetett. Utódjának nővérének fiát, Orseolo Pétert nevezte ki, akitől méltán remélhette, hogy Vazullal ellentétben, tiszteletben tartja az új államrendszert. László tehát félretette a személyes sérelmeket, s mivel István műve hosszú távon is kiállta az idők próbáját, inkább arra törekedett, hogy elődje munkáját tovább fejlessze. A szentté avatási eljárásnak vallási okokon túl - hiszen így az országnak nemzeti szentje lett, mint Szent Vencel Csehországban - politikai célja is volt. László így bizonyította: Szent István örökösének tekinti magát. - Mit ért ma a történettudomány „istváni örökség" alatt? _ - A legmaradandóbb lépésnek a keresztény Európához való csatlak® zást tekinthetjük. István, még mint fejedelem, koronát kért II. Szilveszter pápától, s 1001 újév napján Esztergomban meg is történt a koronázás. Természetesen ez csak a kezdet volt, s annak ellenére, hogy a kereszténység felvétele már apja, Géza idején megkezdődött - térítő papokat kért Nagy Ottó császártól, családját megkereszteltette, de maga továbbra is a pogány szokásokat követte -, a térítés nem ment egyik napról a másikra. , - Sokáig az sem volt bizonyos, hogy az ország a nyugati kereszténység mellett kötelezi el magát. - Mint annyi esetben, ebben az időben is a politika döntötte el a csatlakozást. A X. század közepén ugyanis a magyar előkelők a kereszténység felvételében a német nagyhatalmi politika kivédését látták, és ezért nem a velük ellenséges hatalomhoz, hanem Bizánchoz fordultak térítőkért. A bizánci eredetű régészeti emlékek - templommaradványok, pénzek, keresztek - bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. Természetesen ez a térítés nem érintette a társadalom egészét, s a 960-as évek után, amikor a magyar-bizánci viszony megromlott, a keleti kereszténység Magyarországon elvesztette politikai támaszát. Géza előtt világossá vált, hogy mivel országa két nagyhatalom érdekszférája között helyezkedik el, s 972-ben Tzimiszkész János bizánci és Nagy Ottó német-római császár szövetséget is kötött egymással, a béke feltétele nem lehet más, mint krisztianizáció. Azzal pedig, hogy István a koronát egy harmadik hatalomtól, Rómától kérte, apja reális politikáját folytatta. Ez a fejdísz nem maradt fent, amit ma Szent Koronának hívunk, azt a XII. század végén állították össze két darabból. - Hogyan fogadták az új vallást az országban? - A korabeli források csak elvétve szólnak erről. Géza alatt az erőszakos térítés mindennapos lehetett, hiszen az építéshez előbb rombolni Csikófejes libikóka Palánkról A Gemenci-erdöből áttelepült ebben az évben a palánki mezőgazdasági technikum ligetes udvarába az immár hagyományos fafaragó tábor. A tábor vezetője Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész, a tábor művészeti vezetője, egyben a készülő alkotások tervezője, hosszú évek óta jár vissza Tolnára, hogy a fa szeretetét, megmunkálásának technikáját átadja a fiataloknak. Idén a Tolna megyei fafaragókon kívül Erdélyből, Sepsiszentgyörgyből is érkeztek ifjú kézművesek az egyhetes közös munkára. Az itt készült alkotások nagy része a Béri Balogh A. utca eleje és a kórház közötti területen lévő sivár téren áll majd a gyerekek örömére. Még augusztus 20., az ünnep előtt felállítják a játszótéren. És mindjárt ki is próbálhatják a legkisebbek a csikófejes és az emeletes libikókát, a „mobil" lovat, a mászófát, amely egyben táborfa is. Ez azt jelenti, hogy készítői a tábor dátumát, helyszínét is belevésik, hírét adva országnak-világnak, hogy 1992-ben is volt fafaragótábor. Es talán lesz jövőre is. - kapfinger -