Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-09 / 32. szám

1992. AUGUSZTUS 16. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Vállalkozójelöltek képzéséről, tényszerűen A Szekszárdi Vasárnap 1992. jú­lius 12-i számában tudósított a hús­ipari vállalkozók vizsgájáról. A cikkben leírtakhoz az alábbi kiegészítések kívánkoznak: A hat hónapos hentes- és mé­szárostanfolyam gazdája a Tolna Megyei Munkaügyi Központ meg­bízásából a Csapó Dániel Mező­gazdasági Szakközépiskola, Élel­miszeripari Szakmunkásképző Is­kola volt. A gyakorlati képzés biz­tosítását 5 éves szerződés kereté­ben a Főnix Kft. vállalta. Az iskola a képzéshez szüksé­ges gépek jó részével rendelkezik, de épülettel nem, ezért helyezte ki a vágáshoz szükséges gépeit Far­kas Károly úr tengelici vágóhídjá­ra. Az elméleti képzés heti egy nappal kezdődött, majd heti két nappal folytatódott. A kollégiumi elhelyezést indu­láskor a Főnix Kft. biztosította, de április 23-mal ezt felmondta. Ezt követően a bejárni nem tudó hall­gatók a palánki kollégiumban lak­tak a vizsga időpontjáig. Ahogyan a cikkből is kiderül, a Főnix vágóhídján elsősorban a fél­sertésig jutott el a feldolgozás. A tanfolyam anyaga viszont a tölte­lékáru előállítását és a bolti bontást is megkívánta. Annak érdekében, hogy a hall­gatók ez utóbbit is elsajátíthassák, kerestük meg Horváth Dénes vál­lalkozót, aki készséggel segített pa­lánki Séd-kolbászüzemében. A gyakorlati vizsga első napja is a palánki üzemben zajlott, sikerrel. Az olvasó számára kevésbé, de hallgatóknak és az iskolának is fon­tos, hogy a sikeresen vizsgázók száma kedvezőbb. (10 helyett 11.) Gyakorlati hiányosságok miatt vi­szont senkit nem kellett javítóvizs­gára utasítani. A következő évfolyam tanulói nem tanfolyami hallgatók, hanem iskolarendszerű, egyéves speciális szakiskolai képzésben vesznek részt. Az iskola természetesen ­mint minden más szakmát - ezt is meghirdette, tájékoztatóját eljut­tatta az általános iskolákba, szü­lőknek, érdeklődő tanulóknak nyílt napot szervezett, pályaválasz­tási szülői értekezleteken is megje­lent. Sajnos, mindezek ellenére sincs túljelentkezés. Sebestyénné Miklós Julianna különbözünk, de összetartozunk „Szerencsénkre, még pontosab­ban mindkét nem szerencséjére, a fiúk és a lányok mások. Nem job­bak, nem rosszabbak, egyszerűen mások." - valahogy így fogalma­zott Margaret Mead tapasztalt néprajzkutató, egyik rendkívül ér­dekesjegyzetében, amely a minap akadt a kezembe. Vegyük példának a szürkeállo­mányt. Lányok, máris magatok előtt láthatjátok partneretek gú­nyos mosolyát. A fiúk ugyanis igen nagyra vannak a 2,5 kg körüli agyukkal, amely a lányokét mint­egy 12%-kal meghaladja. De ha már itt tartunk; felfedez­ték, hogy a nőknél a jobb és bal agy­félteke között szorosabb a kapcsolat, aánt a férfiaknál. Eredmény: A nők j^zédkészsége jobb, nagyobb a szókincsük, általában minden nyelv­tannal, szófűzéssel, beszédépítéssel kapcsolatos teszteket ügyesebben képesek megoldani. Ezt támasztja alá az is, hogy a lányok legtöbbször jobb tanulók mint a fiúk, könnyeb­ben alkalmazkodnak az iskola rend­jéhez stb. Srácok, most akkor hogy is va­gyunk azzal a szürkeállománnyal? Nem kell mentegetőznötök, be­láthatjátok, hogy ezen a téren bi­zony le vagytok előzve! De vajon kik vezetnek a szaglás terén? Ön, kedves olvasó tudja-e, hogy a nők? Mindezt annak köszön­hetik, hogy orruk felettébb érzé­keny, s a bőrük szintén, ezért kezde­nek el korábban ráncosodni. A fér­fiak viszont előbb elveszítik tincsei­ket, hamarabb kopaszodnak. S ugyanez a helyzet a színté­vesztéssel, a rövidlátással, az aller­giával, illetve a csuklással(l) is. Egyes felmérésekből az is kide­rül, hogy a fiúk sokkal agresszívab­bak, mint a lányok. Inkább ők az uralkodó típusúak, ők azok, akik hévvel keresik a versenyzési lehe­tőségeket, valamint a veszélyes ka­landokat is. E sok ellentéttel együtt is össze­tartoznak. De ahhoz, hogy jobban megértsék és megbecsülhessék egymást, az ilyen genetikai, illetve ösztönszerű különbségekkel is meg kell ismerkedniük. S ha mindez sikerült, akkor fog­nak csak igazán mosolyogni Ka­rinthy szavain. „Férfi és nő. Hogy érhetik meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt - a nő férfit." VARGA DEBORAH Hirdetése olcsón is hatásos a Szekszárdi Vasárnapban Tarifáink: Egy oldal terjedelem á: 25 000 Ft, 1/2 oldal terjedelem á: 14000 Ft, 1/4 oldal terjedelem, á: 7500 Ft, 1/8 oldal terjedelem á: 4.000 Ft, 1/16 oldal terjedelem á: 2000 Ft, a gyászközlemények á: 650 Ft, köszönetnyilvánítások á: 500 Ft, apróhirdetések, szavanként á: 20 Ft/szó (áfával). Jeligés hirdetésre felárat nem számítunk. Keretes hirdetéseink az áfát nem tartalmazzák. Hirdessen nálunk! Minden vasárnap Szekszárdi Vasárnap! Hirdetésfelvevő helyeink: MAH1R, Szekszárd, Arany J. u. SZÁSZ OPTIKA, Szekszárd, Augusz-ház, Babits Mihály Művelődési Ház, SKÁLA ÁRUHÁZ földszinti virágüzlet, Újvárosi ABC-ben működő büfében, Csatári-torok, palackozott italok boltja, Tillné és társa Bt. Tel./fax: 74/12-370, Szerkesztőség: Szekszárd, I. Béla király tér 1. ü Magyar tBQj Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja a boszniai menekültek megsegítésére 1992. augusztus 11-én és 12-én (kedden és szerdán) 15-19 óra között rendkívüli gyűjtési akciót szerveza Szekszárd, Toldi u. 10. szám alatti épület alagsorá­ban lévő raktárhelyiségében. Kérik, gyermek- és felnőttmhaneműk, cipők, gyermekjátékok, tartósélelmiszerek adományozá­sát A szeretetszolgálat adománygyűjtésének a ko­rábbiakban már meghirdetett helye (Toldi u. 10.) és ideje (minden pénteken 15-17 óra között) to­vábbra is változatlan. Az előbbiekben feltüntetett adományokon kívül műszaki cikkeket, mindenne­mű, a háztartásban használható tárgyakat stb. kö­szönettel fogadnak. Születtek Szegedi Domonkos VII. 30., Auvalski Dá­niel VII. 31, Decsi Ákos VII. 31, Marosi Mónika VIII. 1, Sutyák Tamás VIII. 2., Huth Anita VIII. 2. Az újszülötteknek és szüleiknek jó egészsé­get kívánunk! Nyugdíjkérdések III. Amikor a minimum nem a legkevesebb... Bizonyára nem én voltam egyedül azzal a kérdésemmel, hogy ha a mini­mumnyugdíj 1992-ben 5700 forint, ak­kor hogyan létezik ennél jóval kevesebb összegű nyugdíj is? Úgy, hogy a mini­mumnyugdíj nem azt jelenti, hogy an­nál kisebb összegű nyugdíj nem létezik, hanem más szempontból jelent mini­mumot. Ha valakinek a havi átlagkeresete nem éri el a mindenkori minimum­nyugdíj összegét, akkor az öregségi nyugdíj összege azonos a havi átlagke­reset összegével. Innen tehát a különö­sen kis összegű nyugdíjak léte. Havaia­kinek például 6000 forint a havi átlagke­resete 35 év szolgálati év után, akkor - a sorozat korábbi részében leírtak alapján - könnyen kiszámítható, hogy nyugdíj­ként annak 71,5%-át kellene kapnia. Áz 4290 forintra jönne ki -, és ittjön a mini­mumösszeg nivelláló hatása -, ehelyett az 5700 forintot fogja megállapítani a társadalombiztosítás. Ezzel szemben, ha valakinek a havi átlagkeresete pél­dául 4700 forint, akkor ott már semmi­féle százalékot nem kell számolni, de sajnos a minimumnyugdíj összegére ni­vellálni sem. Akkor a nyugdíj 4700 fo­rint lesz. Természetesen ezek a nyugdijak így nem örök életűek, az idők során emel­kednek, még ha nem is olyan mérték­ben, ahogy arra szükség lenne. Vannak olyan nyugdíjemelések, melyek csak ezeket a nagyon kis összegű nyugdíja­kat érinti. Ezeknél fo szabály, hogy az emeléssel együtt sem haladhatják meg a minimumnyugdíj összegét, ellenkező esetben magát az emelést sem kapja meg. Például ebben az évben, akik 5600 forint nyugdíjjal rendelkeztek, 100 fo­rint emelést kaptak. Emelni kell 1992. ja­nuár l-jétől az 1992. január 1-je előtti idő­ponttól megállapított, továbbá az 1991. december 31-ét követő, de 1992. már­cius 1-je előtti időponttól történő megál­lapításnál a megállapítás időpontjától kezdődően a nyugdijat. Hogy érthetőb­bé váljon: ha valaki mondjuk 1992. feb­ruár 29-el ment nyugdíjba, az megkapja az emelést, de aki például március l-jén ment nyugdíjba, az már nem jogosult az emelésre. És milyen összegű ez az eme­lés? Az öregségi vagy annak minősülő nyugdíjat (például előnyugdíjat) 13%­kal, de legalább havi 800 forinttal kell emelni. A régebben megállapított nyugdíjakat 1992. január l-jétől emelték. Áz emelés a megállapítás időpontjától és a szolgálati idő függvényében lett megállapítva. Háromtól tizenhárom százalékig történtek az emelések, s eze­ket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság már ki is utalta. Sorozatunk következő részében a rokkantsági nyugdíj megállapítása kö­rüli tudnivalókat jáijuk végig. G. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom