Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-09 / 32. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARMAP 1992. AUGUSZTUS 9. Élő kulturális értékeink IV. „Kórustársaim nevében is ígérhetem..." Hogy a madrigálkórus, a városnak ez a több évtizede élő kulturális értéke, miként folytatja útját, nemcsak a kó­rustagok szívügye. Mai rohanó, el­anyagiasodó világunkban lesznek-e támogatói, segítői? A belföldön és kül­földön, kemény munkával megszerzett dicsőséget, hírnevet lesz-e alkalmuk öregbíteni, továbbvinni? A jövőről, dr. Lakatos Istvánnal, a kórus elnökével beszélgettünk. - A kórus idén 27 éves. Kik voltak eddigi támogatói, milyen anyagi esz­közökkel rendelkezett eddig a kórus? - A rendszerváltás előtti stabil anyagi helyzetünk megszűnt, hisz az együttes fenntartó szervei, a he­lyi Áfész, Mészöv, Kiszöv részben megszűntek. Közülük az egyetlen támogató az Áfész, akik a karnagy tiszteletdíját és egyéb költségeit fi­zetik. Nagyon reméljük, hogy ez a jövőben is a módjukban áll, hisz a kórus léte szempontjából ez alap­vető jelentőségű. A jó karnagy a valóban művészi tevékenységnek elemi feltétele. - Rengeteget olvashatunk arról, hogy művészeti csoportok, különféle pályázatok útján nyert összegekkel segítenek magukon? - Igen. Ebben a helyzetben az együttes a működési költségének nagyobb részét csak pályázatok útján szerezheti meg. Enélkül a kórus, rö­vid időn belül, a jelenlegihez hason­ló színvonalú művészeti tevékeny­ségre nem lenne képes, a további lé­te is kérdésessé válna. Ebben az év­ben a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, a „Karácsony Sándor" alapítványhoz, a helyi és a megyei önkormányzathoz nyújtot­tunk be pályázatokat. Eddig közülük hármat bíráltak el és összesen 570 000 Ft hoz jutot­tunk. A legjelentősebb összeget a szekszárdi képviselő-testülettől kaptuk, amely számunkra a pénz­beli összegen túl azt is jelenti, hogy a képviselő-testület értékeli és se­gíteni kívánja a kórus munkáját. - A beszélgetés közben sokszor szóba került a Művészetek Háza. Öntől tudom, hogy a madrigálkórus is sokat köszönhet a háznak. - A Művészetek Háza a kórus évi működési költségeihez ugyan köz­vetlenül nem járul hozzá, mégis az együttes meghatározó támogatója. A hivatásos zenekarok, szólisták közreműködését igénylő kórusmű­vek megszólaltatására csak úgy vál­lalkozhatunk, hogy a közreműkö­dők nem csekély fellépti diját mindig a Művészetek Háza fizeti. Enélkül a kórus műsorán oratorikus művek nem szerepelhetnének, a művészeti munkánk színvonala és a fejlődés szempontjából ez rendkívül fontos. Mindezért elsősorban dr. Méry Évá­nak a Művészetek Háza igazgatójá­nak tartozunk köszönettel, aki az in­tézmény igen változatos koncert­programja kialakításakor a madrigál­kórus egy-egy nagyobb vállalkozásá­ra számít. Ebben Jobbágy Valér kar­nagy személyében méltó társra ta­lált, aki mindig a lehető legnagyobb igényességgel és szakmai hozzáér­téssel választja és szólaltatja meg a műveket. - Vannak-e pártfogói a madri­gálkórusnak, illetve tervek ilyen kör megszervezésére? - Az intézmények között még a művelődési háztól kaptunk 10000 forintot és már van egy egyéni párto­lótagunk is, egy régi kórustag. Sze­retnénk ezt a kört kibővíteni, zene­barátok, volt kórustagok közül pár­tolókat toborozni. Jó lenne egy igazi klubszerű élet a kórustagok, volt kó­rustagok és családtagjaik részvételé­vel. A nyugati országokban a kórus­versenyek vagy fesztiválok résztve­vői, olyan magáncsaládoknál helye­zik el a rendezők, akik művészetpár­toló polgárokként megtiszteltetés­nek veszik, hogy házigazdái lehet­nek, sőt tevékeny segítői, egy-egy Európa-, világhírű versenynek. - Az anyagi „utánpótlásról" be­széltünk eddig. Hogyan alakul a kó­rustagok utánpótlása? - Egyre nehezebb, 10-15 évvel ezelőtt még alig akadt ember, aki­nek volt mellékfoglalkozása, ma már megfordult a helyzet. Egyre nagyobb áldozatokkal jár - nem­csak időhiány - a családnak is, a próbákra járás, fellépéseken, ver­senyeken való részvétel. Nehéz megtalálni azt a zenei képzettségű embert, aki hangi adottsággal stb. rendelkezik és vállalja mindezt az elfoglaltságot. Heti 2 próba, havi átlag 1 fellépés a minimum. - Kérem, végül mondja el, kik azok, akikre elsősorban számít a kórus? - Utánpótlást elsősorban a ze­neiskolából, a végzős ének-zeneta­nárok köréből várhatunk. Miután ők élethivatásul választották a ze­nét, ezért gondolunk elsősorban rájuk. Számítunk minden jelenlegi kórustagra és mindazokra akik erőt, tehetséget, indíttatást érez­nek a velünk való éneklésre. Anyagilag a helyi Áfésztól, az ön­kormányzattól, a Művészetek Házá­tól, reméljük, hogy az együttes töret­len színvonalú művészeti tevékeny­ségének minimális feltételeit to­vábbra is biztosítani tudják. Kórus­társaim nevében ígérhetem, hogy ezt a bizalmat a madri|álkórus, a lel­ket, szívet melengető muzsika szép pillanataival, a hazai és külföldi zen^^ sikereivel hálálja meg. ^^ SAS ERZSÉBET Több, mint másfél éve - az 1990. évi önkormányzati törvényben lefektetet­tek alapján - működik egy hatóság, mellyel kapcsolatban talán nem túlzás a cimben foglalt „furcsa" jelző. A hatósá­gokról ugyanis megszoktuk, hogy utasí­tanak, később pedig számon kérik uta­sításaik betartását Nem mindig a leg­kellemesebb módszerekkel, ami min­den bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 1100 éves történelme so­rán még nem alakult ki a hatóságok iránti rokonszenv. A köztársasági megbízottak irányí­tása alá tartozó szervezet mindeneset­re hatóság, de nem utasít, hanem csak ellenőriz. Köztársasági megbízott 8 van a hazában, ugyanannyi, mint ré­gió. Régió maga a főváros és 7 további területegység, melyekhez több megye tartozik. Baranya, Somogy és Tolna köztársasági megbízottja dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkár. A szer­vezetnek minden megyében területi hivatala van, a miénket dr. Szabó Zsolt vezeti. Az alábbiakban leírandók a tőle nyert tájékoztatáson alapszanak. Ez az írás azonban mégsem egészen sza­bályos inteijú, mert itt-ott kiegészül valamelyest saját véleményemmel, feltételezésemmel is, amit semmikép­pen se szabad a lapunknak készséggel rendelkezésére álló dr. Szabónak tu­lajdonítani. - Hány lakosa van a régiónak^? ­kérdeztem. - Valamivel több, mint egymillió. Ez a kis falvak vidéke, a 650-nél több településből 109 jut Tolnára. -Ka köztársasági megbízott felet­tese? - A kormány. Megbízatása azon­ban nem a kormányéval van szinkron­ban, hanem a köztársasági elnökével, így ha a köztársasági elnök bármilyen okból netán idő előtt megválna tiszt­ségétől, távoznak a köztársasági meg­bízottak is. Egy furcsa hatóság Utóbbiakkal kapcsolatban azt hi­szem nem sok érzelem él az ország­ban, amit Göncz Árpádról bajos lenne elmondani. így bízzunk benne, hogy sokáig a helyükön maradnak. - Miért kerültek oda? Eloszlatná azt a gyanúmat, hogy az önkormány­zati választásokon nem egészen ked­vük szerinti eredményeket elért kor­mánypártok, így akaiják szűkebbre fogni az önkormányzatok gyeplőjét... - Ilyesmiről szó sincs. Nem korlá­tozásra vagyunk, hanem utólagos el­lenőrzésre. Kis túlzással fogalmazva, Magyarország 3000 körüli önkor­mányzata ugyanennyi köztársaság, a maga helyén határozathozatali, hely­hatósági rendelet alkotási joggal. Ezek természetesen nem ütközhetnek ma­gasabb fokú jogszabályokba, de oly­kor mégis ütköznek. Ilyenkor követ­kezünk mi, a kifogásainkkal... - Imádhatják önöket... - Ez nem valószínű, de nem is ez a cél. A tényleges helyzet - és itt most Tolna megyéről beszélek - egyáltalán nem rossz. Ajegyzők, tehát a közigaz­gatás gyakorlati ügyintézői, többnyire kifogástalanul végzik munkájukat. Ennek megállapítása nem akármek­kora adminisztrációs munkával jár. A hivatal 23 dolgozójához valamennyi ön­kormányzat valamennyi jegyzőkönyve befut. Ezek puszta elolvasása sem cse­kély teljesítmény, de itt felülbírálatról is szó van. Az észrevételeket a hivatal megküldi a címzetteknek, határidőt szab, amit vagy teljesítenek vagy sem. A hivatal másodfokú hatóság is lévén, vi­tás esetekben harmadfokon a közigaz­gatási bírósághoz, legutoljára pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ilyes­mi éppen Szekszárd esetében fordult elő, az állami bérlakások eladásával kap­csolatban, ami a hivatal véleménye sze­rint részletfizetéssel is nyélbeüthető lennejelen formájában alkotmányelle­nes. - A válasz? - Még nem érkezett. Ami részben érthető, hiszen az új­ságolvasók igazán jól tudhatják, hogy az Alkotmánybíróság nincsen munka nélkül. A köztársasági megbízotthoz, illet­ve esetünkben területi hivatalához tartoznak még másodfokon az építési, az ületék-, a gyámügyek és a helyi adók. Továbbá az anyakönyvi igazga­tás, a népesség-nyilvántartás és nagy­vonalú általánossággal fogalmazva mindaz, ami más hatósághoz ilyen fo­kon nem tartozik. - Nagyon fontos feladatunk les^^ közeljövőben a közigazgatásban dc!^ gozók továbbképzése - mondja dr. Szabó és ezt örömmel kell elhinni. Ugyanis az új jogszabály értelmé­ben a közigazgatásban nem lehet úgy megmaradni, hogy valakin rajt marad egy beosztás, mint szamáron a füle. A kaján „szamárlétra" kifejezést is hova­tovább feledni kell. A gyakornoki, fo­galmazói, titkári, tanácsosi és főtaná­csosi rangok eléréséhez nemcsak bi­zonyos számú szolgálati esztendő kell majd, hanem vizsgák letétele is, ame­lyek nélkül távozni lehet a pályáról. Gyanítom, hogy ez az a rendelke­zés, amit már sokkal korábban meg kellett volna hozni... Végül egy közérdekű tájékoztatás a hivatali munka megkönnyítésére és az állampolgárok idejével való takaré­koskodás céljából egyaránt. A Köztársasági Megbízott Területi Hivatalában (a volt megyei tanács épületében, az I. emeleti folyosó bal­oldali részén) az ügyintézők hétfőn és szerdán fogadnak 9-től délután 4-ig, maga a hivatal vezetője pedig szerdán­ként 9-től délig. i . ORDAS IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom