Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-09 / 32. szám

16 , SZEKSZÁRDI fAIARNAP 1992. AUGUSZTUS 16. Irodát nyitnak a Garay téren Hídszerepben a német nemzetiségi egyesület Nehéz soruk volt a magyarországi né­meteknek. Bár tudjuk, hogy Szent István kora óta itt élnek, kimutatható szerepük van kultúránk, államéletünk kialakításá­ban, mégis sokan, sokszor használták fel jelenlétüket gyűlöletkeltésre, bűnbakke­resésre. Pedig a magyarországi németek aktí­van kivették részüket az 1848-49-es sza­badságharcból, ott voltak az első világhá­ború hadszínterein, mindenütt a magyar, érdekeket védve. A századelő liberális, toleráns nemzetiségi politikáját Trianon után asszimilizációs kísérletek váltották fel, majd az ennek ellensúlyozására in­dult kulturális mozgalmat, a Volksbun­dot a III. birodalom nemzeti szocialistává színezte. így hiába volt a „Hűséggel a ha­záért mozgalom," a németséget kollektív bűnössé kiáltották ki és következtek a megalázó meghurcoltatások, a „malenkij robot", a kitelepítések. Akik túlélték mindezt, itthon marad­tak, igyekeztek megőrizni ösi kultúráju­kat. Erre az elmúlt évtizedekben csak a népszokások felelevenítésével, a dal- és tánctanulással volt lehetőség. Mint dr. Józan Mihály, a Szekszárdi Német Nem­zetiségi Egyesület titkára elmondta, az egyesületté alakulással túl szeretnék lépni az eddigi kereteket, az itt élő németek tényleges képviselőivé szeretnének válni. - Egyesületünk feladatának érri az asszimilációs hatásokkal szembeni fellé­pést, ugyanakkor óvakodik a gyógyult se­bek felszaggatásától - mondja. - El sze­retnénk kerülni az etnikumok közötti fe­szültségek szítását és mindenek felett a szülőföld Magyarország szeretetét hirdet­jük. - Mikor alakult az egyesület? - Régebbi hagyományai vannak en­nek, hisz a legtilosabb időkben is rendez­tek svábbálokat. A rendszerváltozás, az új egyesületi törvény kellett ahhoz, hogy létrejöhessünk. így a német nemzetiségi egyesület 1990-ben alakult. Ezzel az egyesületté válással úgy érzem, kicsit fel­nőttünk. Kinőve a rövidnadrágos - kó­rus, klub, tánccsoport - korszakból, fel­nőtté vált az egyesület. - Milyen jövőt szánnak az egyesület­nek? - Ma a parlament elfogadja a készülő kisebbségi törvényjavaslatot, ami nagyon jó törvény lesz, akkor Magyarország na­gyot fog előre lépni a kisebbséggel kap­csolatos ügyekben. Európa egyik legkor­szerűbb kisebbségi törvényét alkotják meg. Ezt merem állítani, mert az előző négy tervezetet is ismertem, sőt nagy kri­tikusa voltam. Ez a törvény lehetőséget ad arra is, ha az itt élők akarják, kisebbsé­gi önkormányzatot is alakíthatunk. Más kérdés, hogy ezzel akarunk-e, tudunk-e élni. - Hétfőtől irodát nyitnak Szekszár­don. Milyen céllal? - Hogy minél több segítséget adjunk, adhassunk a német nemzetiségieknek. Zajlanak a kárpótlási törvények körüli huzavonák. A mi népcsoportunk tagjai elsősorban kisközségekben élnek, idős emberek, nem is mindig értik a törvény szövegét, segítségre szorulnak, hogy jogos igényeiket maradéktalanul ki­elégíthessék. Ugyanígy segítség kell az egykori NDK területére kitelepített embereknek. Itt helyben, szakértők se­gítségével jobban tudjuk az érdekeiket képviselni. Azzal is kell számolniuk, hogy ezek az emberek nem ismerik a jogaikat, lehetőségeiket, vagy pedig fél­retájékoztatták őket. Az irodaalapítással épp ezért alapvető célunk minden német nemzetiségi érdekképviselete. Emellett gazdasági kapcsolatok, kulturális cse­reakciók szervezéséhez segítségnyújtás. Szeretnénk ha a magyarországi német kultúra, az itt élő német nemzetiségiek képviseletének egyik fontos tényezőjévé válna ez az iroda. - Hol található az iroda? - Szekszárdon a Garay tér 4. szám alatt, az egykori moziüzemi vállalat iro­daházában. Hétfőtől péntekig naponta délután egytől öt óráig várjuk az érdekel­teket. - T. J. ­Igenek kétszer - ugyanott A Művészetek Háza augusztus első napján, az elmúlt szombaton egy eddig még Magyarországon egyedülálló esemény színhelye volt. Két fiatal jegyes, Vincze Gá­bor és Warvasovszky Orsolya a polgári há­zasságkötés után, ugyanott a Művészetek Házában tartotta meg egyházi esküvőjét. A két református hitű fiatal nem mást kért fel az egyházi szertartásra mint Figler János tisztelendő urat, országgyűlési képvi­selőt. - Az állam a belső rendet szolgálja, az egyház az emberek belső - lelki - rendjé­nek szolgálatában áll - vallja a tisztelendő. Az a jó arány, ha ez a kettő egyformán je­lentkezik az emberek életében. A most út­jukra induló fiatalok egy-egy segítséget, út­ravalót kaptak az állam és az egyház képvi­selőitől. Ki-ki saját módján, saját eszközei­vel, gondolatiságával, érzéseivel, hitével se­gítheti őket. - Elképzelhetőnek tartja, hogy ebből a mai rendkívüli eseményből valaha prece­dens legyen? - A protestáns vallásúaknál igen. Ná­lunk a külsőségek kevésbé kötnek mint más felekezeteknél. Szinte nincsenek is külsőségek. Isten mindenütt velünk van. Az ifjú pár csak ennyit mond: - Csodálatos érzés volt. Bizonytalan volt, hogy sikerül-e, és most nagyon boldo­gok vagyunk. A választ egyszerre mondják, ugyan­úgy, ahogy nem sokkal előbb az igent ki­mondták. Higgyünk benne, hogy életre szóló élményt és indítást kaptak, amelyben az állam és az egyház szolgálói egybehang­zóan bocsátották őket a közös útra; szere­tet, tolerancia, önzetlenség. KEDVES SZEKSZÁRDIAK! Várjuk Önöket hétfő kivételével mindennap a Vármegyeháza borozóban, ahol romantikus körülmények között kóstolhatják meg a szekszárdi történelmi borvidék borait. A hangulatos borozóban egy 80 személyes nagyterem és egy 20 személyt befogadó kisterem áll rendelkezésre. A borozó egyben múzeumként is üzemel, melyben a történelmi borvidék szőlőművelési eszközei tekinthetők meg. A borozó ajándékboltjában a borvidék palackozott borai és népművészeti tárgyak kaphatók. VÁLLALJUK BARÁTI TALÁLKOZÓK, ÜZLETI TÁRGYALÁSOK, CSALÁDI RENDEZVÉNYEK, BORKÓSTOLÓK LEBONYOLÍTÁSÁT. Nyitva tartás: 10-17 óráig. Telefon: 12-828 Érdeklődni lehet: Vármegyeháza borozó Szekszárd, Béla tér 1. Kövecses László üzletvezetőnél SZOLID ÁRAK! SZÍNVONALAS KISZOLGÁLÁS! KP VENDÉGLÁTÓ ÉS KERESKEDELMI KFt SZEKSZÁKIt A második Ezer lépés Szekszárdon Nemrégiben azzal untattam az ol­vasókat, hogy néhány aprósággal szolgáltam mindarról, amit egy lépés­mérő jóvoltából 1000 lépés hosszán észrevennem sikerült. Amit nem, az akkor is hiányzott beszámolómból, most is csak részben van benne. Indulás a Wosinsky-múzeum mel­lől: - A villanyrendőr nem működik. De egy igazi igen, és ez itt szokatlan és meglepő. Tanítani való karmozgá­sokkal úgy dirigálja a forgalmat, mint egy Klemperer. - A II. világháború áldozatainak emlékművénél vannak csokrok. Fony­nyadóban. Valaki gondoskodhatna eltakarításukról, ami igazán nem len­ne kegyeletsértés. - A „régi" pártbizottság épűlelÉ^ ben játékterem is működik. Abbí®r nagy teremben, ahol sokan sok min­dent hallgattunk. Ki forog a sírjában? - Az „új;' pártbizottságon 25 tábla hirdeti a legkülönbözőbb vállalkozók létét. - A Garay téren nem kevesebb, mint 20 jobb sorsra érdemes, és bizo­nyárajobb bevételre áhító taxis váija az utasokat. - Egy úriember a Garay téren közli, hogy „Uram! Ez Bangkog!" Ilyenkor az ember könnyűvérű lá­nyokra gondolna, már amilyen csúf fantáziája van. De a nem egészen jó­zan honpolgár ismétel: „Ez a bankok városa!" Igaza van! a 10 ezer lakosra jutó pénzintézetek száma szerint me­gyénk székhelye valószínűleg orszá­gos első... A piaci átjárást egyelőre kissé hát­ráltató ház építése a szépnek ígérkező tetőszerkezetnél tart. Csak azt kelle­ne tisztázni, hogy majdan „Széché­nyi", vagy „Széchenyi" nevét vise lje? Előbbi ugyanis könyvtáralapító v^fc és ékezetekkel írta ősi nevét. Nei^^ egészen méltatlan fia - akit sok más mellett köz- és nemzetgazdának is minősíthetünk - viszont „e"-vel... - Szemészek figyelmébe! Nem terjed-e hazánkban a színvakság? Pél­dául a zöld és vörös színek megkü­lönböztetése esetében a posta kör­nyéki villanyrendőrnél? - Az OREX (korábban Óra-Ék­szer) 20 százalékos árleszállítással ke­csegtet. Egy aranylánc 68 400 forint, a különböző gyűrűk (14 db) összese,n 128 870 forintos árban kaphatók. Át­lagáron tehát 9205 forintért. Az olva­só döntse el, hogy szaporítja-e az OREX vásárlóinak számát, amit én az árengedményekkel együtt szívből kívánok. - Bár rézsút átellenben a Skála árukínálata se megvetendő. Itt ugyan­is Ariel, Persil és Omo mosószereket, továbbá Libero-pelenkákat tesznek közkinccsé. Több kirakat hosszán, árajánlat nélkül ugyan, ami már csak azért is jó, mert a szerkesztők több­nyire utálják az ingyen reklámot. Felteszem, hogy az OREX eseté­ben nem szolgáltam ilyennel. Vagy, ha igen, úgy mindenki megbocsátja... O. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom