Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-02 / 31. szám

4 MS4RN5P 1992. AUGUSZTUS 2. H. Németh István: Jeremiás új siralmai Fekete, gyászos évforduló közelii. Negyvenhét esztendeje néhány nap híján, hogy Hirosimára ledobták az emberiség első atombombáját. Jaj! I. Mivé lett a büszke város, hová tűntek falai, hová lett az esti órák fénye?! 2. Hol a hajnal vidámsága, a munkába indulók jókedve, zaja, iskoláink hangos vidámsága, a piacról tele bambuszkosarat cipelő asszonyok fecsegése? 3. Hol vagytok gyermekeink, anyáink és tiszteletre méltó nagyatyáink? 4. Füstté és hamuvá váltatok egy szempillantás alatt. 5. Jaj nekünk, mert győzött az ellenség! 6. Nem a harcmezőn győzött, nem férfi férfi ellen, nem ágyúk ágyúk ellen, nem tankok tankok ellen. Nem lángszóróval, aknával, géppuskával, hadicélpontok fölé zuhanó bombázóval... Kedveseink virágzó otthonát zúzta szét, tízezer gyermeket falt fel, darált meg, emésztett meg a rettenetes BOMBA! 7. Ó, átkozott legyen, aki az öldöklésben kedvét leli. Jaj! 8. Sírok és jajgatok, nem kell megtépnem ruháimat a gyász miatt, mert megtépték a kövek és omladékok, amikor kedveseimet alattuk kerestem. 9. Nem kell hamut sem szórnom fejemre, mert hamuban járunk és még most is hamueső hull a magasságból mireánk. Éget ez a hamu, de még égőbb szívünk fájdalma, égetnek könnyeink és parázsló üszök a szívünk. 10. Váratlanul jött. Ki gondolt közülünk arra, hogy egyik percről a másikra megnémulnak a madarak, elfeketedik a nap, ezer tájfun fut a város szívének és házaink, összeomolnak, mint a homokvár. 11. Nem lehet, hogy ne legyenek többé mindazok, akiket még reggel szerettünk. 12. Hol vagytok gyermekeim, feleségem, testvéreim, anyám, apám, nagyatyám? Hol vagytok, hogy hozzátok siessek, megcsókoljalak benneteket és tőrrel a hasamban mellétek feküdjek én is! 13. Van-e olyan bánat, mint a mi bánatunk? Még az sem adatott meg nekünk, hogy tisztességgel visszaadjuk őket a földnek. 14. A magasból tűz szállott alá és megemésztette őket egészen. Porukat magával ragadta szédítő magasságba a füstgomba, hamvaik egész nap hullanak alá, mi pedig lábunkkal tapodjuk azokat. Jaj! 15. Gonosz az ember, mert ártatlan testvéreire támad. Ha a cápa marcangolja szét a vízben úszót, nem átkozzuk el, mert oktalan állat. 16. Ha viharban vesznek el halászaink, nem kárhoztatunk senkit sem. Ha harcban, esik el a katona, tudjuk, hogy az ő kezében is fegyver volt az ellenségnek szögezve. 17. De mit vétettek az ártatlanok? 18. Az utcákon földön fekszik gyermek és vén, s ahol életben maradt a gyermek, ott meghalt az anya. 19. Azok, akik a pusztulást ránk küldték, továbbrepültek. Gondtalanul hasították a levegőt és mögöttük tízezrével égtek el elevenen az emberek. 20. Jaj nektek legyőzőink, még ti is megismerhetitek a mi fájdalmunkat. Elszabadítottátok a poklot, de a pokol tüze titeket is megemészthet. 21. Megfertőztétek a várost, kedveseink porát szemetekbe fújja a szél és sírjátok vakká szemeteket! Jaj! 22. Jaj nekünk is. Elsőnek fogtunk fegyv.ert és nem gondoltunk arra, hogy erősebb fegyver is van a miénknél. Kíméletlenek voltunk a harcban és megtanítottuk ellenségeinket is a kegyetlenségre. 23. Ágyúink békés idegen földet szántottak lövedékeikkel, géppuskáink védtelen hajótörötteket pásztáztak, repülőink nemcsak a hadicélpontokat keresték. 24. Fájdalmat akartunk okozni az ellenségnek, minél többet. Szenvedést vetettünk, ezért nyomorúságot arattunk. 25. És ha akadt közöttünk valaki, aki a béke útjára mutatott - elnémítottuk. 26. Megmámorosodtunk a vér szagától és a hódítás vágyától. 27. Ittuk prófétáink hazugságait, mint a részegítő italt és elhittük bolond tanításukat, hogy minden nép alábbvalóbb minálunk. 28. S ezért kiszolgáltattuk gyermekeinket és anyáinkat kegyetlen bosszújuknak. Jaj! 29. Sűrű felhőt bocsátott az Úr mireánk haragjában és gonosz fegyver által ítélt meg minket. 30. Leesett koronánk, odalett békességünk, elfogyott erőnk és megaláztatott szívünk. 31. Uram, újuljon meg kegyelmed rajtunk és szánj meg minket irgalmasan. 32. Állítsd meg pusztulásunkat és szabadítsd meg a népeket az ilyen pusztulástól. Hiszen nem szíved szerint vered és szomorítod az emberek fiait. 33. Vezess minket a békesség útjára. Némítsd el szívünkben a bosszúállás szavát: 34. Építsd meg újból a várost, hadd dicséijen Téged békés munkánk és hálaadásunk feleljen szeretetedre. 35. Mert nem akarunk mást, csak kegyelmedből békés napokat a maradéknak és mindenkinek, aki velünk a földön él. Ámen. A szekszárdi egyesületek történetéből (6.) Több, mint 150 éves múlt,. Egy kép a hőskorból. A harmincas években a város vendége volt az FTC. A régi sportpályán az úri közönség a mérkőzés előtt a város és a Fradi vezetőinek köszöntését hallgatja. Sportegyletek Több, mint százötven éves múltja van Szekszárdon a szervezett sportnak. A helytartótanács 1840-ben adott engedélyt a Szekszárdi Lövésztestület megalakítására. Öt évvel később Garay János örömmel írta a szüleinek Pestről, hogy a lövészegylet tiszteletbeli taggá fogadta. A városháza avatásakor (1846) a lövésztestület díszlövésekkel köszöntötte az eseményt és vendégeit, köztük az első ízben Szekszárdon tartózkodó Liszt Ferencet. 1886-ban alakult a Szekszárdi Vadásztársulat, amely 1931-ben Kunczer Jenő elnök javaslatára a Hubertus Vadásztársaság nevet vette fel. Alapszabálya szerint „a vadászatot szórakozás szempontjából a törvény korlátai között s a vadállomány lehető kímélése és emelése mellett" kívánja gyakorolni. Később azt is előírta, hogy minden tag köteles irtani a kártékony vadakat, évente 20 lőtt varjat be is kellett mutatni. Csak annyi tagot vett fel, hogy mindenkinek legalább 200 hold vadászterület jusson. Az előző részben már említett Tornász és Önkéntes Tűzoltó Egyesülettől 1878-ban levált és önálló munkába kezdett a Szekszárdi Atlétikai Klub. Működése időnként megszakadt, az 1920-as években 40-50 tagja volt, elsősorban 18 éven aluli fiatalokból. A hajózást és repülést is népszerűsítő egylet alakult 1930-ban Tolnavármegyei Autómobil és Motoros Klub néven. A ma oly népszerű kerékpársportnak majdnem száz éve, 1895-től van előzménye, akkor alapította a Szekszárdi Kerékpáros Egyletet Surányi Viktor. Éppen nyolcvan évvel ezelőtt lelkes sportrajongók több sportág összefogásával hozták létre a Szekszárdi Sport Egyletet (1912). Az atlétikai szakosztálynak Czobor Miklós, Kurka Béla és Tucsni Pál voltak a vezetői, a futball szakosztályt Haypál Benő és Debulay Imre vezette. Az első kék-fehér csapat összeállítása: Tamaska, Tucsni, Haypál, Pápé, Perler, Bakó, Bundier, Szentkeresztes, Szondy, Erdős és Debulay. A jó hírű Szekszárdi Törekvés Sport Egyletet (1914) egy érdekes kezdeményezés, a munkásgimnázium hallgatói hozták létre több sportág művelésére. A megye egyetlen iparos sportegyletének alapító elnöke Bartal Kornél volt, a második világháború utáni újjászervezésért sokat tett Senye Sándor polgármester. Néhány kisebb klub és egyesület összevonásával, vármegyei sürgetésre 1922-ben alakították a Szekszárdi Turul Sport Egyletet. Ebbe olvadt a Szekszárdi Vívóklub (1906), és a Szekszárdi Korcsolyázó Egylettel (1880) már korábban egyesült Szekszárdi Sportklub is (1912). A sötétkék és vörös színe-jm ket használó Turul elnöke, Szévald ^ Oszkár több ismert sportág gyakorlására kívánt berendezkedni. Folyamatos munka a labdarúgó-, úszó-, korcsolyázó-, tenisz-, lövész-, evezős- és vívószakosztályokban alakult ki. A titkári teendőket évekig az úszóversenyeken is jól szereplő Babits István látta el. A két világháború között, különösen Trianon után a sportot politikai kérdésként kezelték, az ifjúság hazafias nevelése eszközeként. Ez megnyilvánult a Szekszárdi Levente Egyesület létrehozásában is, amelynek az 1921-ben hozott sporttörvény végrehajtása volt a feladata. A levente egyesületi fedőnéven valósította meg a fiatalok 21 éves korig kötelező katonai előképzését. Talán érdekes lehet, hogy pl. 1920ban milyen eredményekkel nyertek megyei bajnokságot a férfiak: 100 m síkfutás 13,4 mp, 1500 m síkfutás 5,33 perc, távolugrás 515 cm, magasugrás 148 cm. Most az olimpia napjaiban bizonyára lesznek olyan sportbarátok, akik virággal emlékeznek az alsóvárosi temetőben nyugvó olimpikonra, Glykais Gyulára (1893-1948). A város alkalmazásában álló olimpiai bajnok tagja volt az amszterdami és a Los Angeles-i olimpián győztes magyar kardvívócsapatnak. KACZIÁN JÁNOS