Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-19 / 3. szám

6 , SZEKSZÁRDI VA SARNAP 1992. JANUÁR 19. A páciensek - állatok... DÉDÁSZ - Adósok és szociális tolerancia Kik a legnagyobb adósok? A DÉDÁSZ igazgatójától, Schmidt Jánostól kérdeztük meg most, tél­víz idején, amikor az üzemigazga­tóság kintlévőségei rendszerint to­vább gyarapodnak. - Erre csak az érintett vállala­tok, gazdálkodók beleegyezésével adhatnék választ. Mi komolyan vesszük a partnereinkkel fennálló szerződést, nem adjuk ki őket ­válaszol az igazgató. - Jó, akkor mekkora az összes kintlévőségük? - Lakossági szfhten a 85 ezer fogyasztóból 1000 a nem fizető, ami 1-1,5 millió forintot tesz ki, a cégeknél ez az összeg 18-20 millió forint körül mozog. Zömében a régi állami nagyvállalatok, a csőd­bementek a nem fizetők. Ilyenkor majdnem biztos az igazgatóság vesztesége, hiszen a felszámolás során sorban állnak a károsultak és mire ránk kerülne a sor, elfogy a pénz. f - Veszélyeztetheti ez a DÉDÁSZ működését? - Tetemes veszteséget jelent ugyan, de még elviselhető. Az összbevételünk 1 milliárd 600 mil­lió forint, ez 40-50 milliós nyeresé­get tartalmaz. Ellenben, ha tovább folytatódik ez a tendencia, akkor a fejlesztéseink rovására mehet. - Vajon a lakossággal szemben is ennyire elnézőek, ha mondjuk valaki nem fizeti a villanyszámláját? - Szociális toleranciával kezel­jük ezeket az eseteket. Kanadát vehetnénk példaként, ahol októ­bertől áprilisig lakossági fogyasztó­nál nem kapcsolhatják ki az ára­mot. Mi még itt nem tartunk, de tekintettel vagyunk arra, ha valaki évekig rendesen fizette a számlá­ját, viszont átmenetileg, mondjuk munkanélküliség miatt kényszer­helyzetbe került. Ilyenkor eltekin­tünk a kikapcsolástól. - Ezt a szociális toleranciát külön kérni kell, vagy önök gyakorolják? - Ezt mi gyakoroljuk. - A díjtétel emelkedésével feltéte­lezem, hogy arányosan nő az adósok listája. Számítsunk-e mostanában ilyen kellemetlen intézkedésre? - Jósolni nem tudok, de annyi biztos, hogy még mindig 30-50 százalék közötti dotáció van a villamosáram-szolgáltatáson. Felte­hetően május körül, nyár elején történik újabb emelés, valahol a két százalékérték közötti mérték­ben. Ezzel együtt viszont át kell térnünk a fogyasztók számára is kedvezőbb havi díjbeszedésre. -takács­Ami a címbe foglaltan olvasha­tó, az természetesen nem valami­féle haragvó véleménynyilvánítás, hanem puszta ténymegállapítás. Dr. Csikós Károly páciensei való­ban állatok, lévén gyógyítójuk ál­latorvos. Első pillantásra rendelője alig különbözik valamiben egy „emberorvositól". Amikor a keze­lésre szoruló betegek megérkez­nek, akkor már sokkal jobban. - Közfelfogás szerint az állat­orvos munkaköre elsősorban fa­luhoz kötött - kezdjük a beszél­getést. - Szarvasmarha, ló, sertés, birka, baromfi a pacientúrája. Vá­rosban micsoda? - Szarvasmarha és ló Szekszár­don is akad szép számmal. Sertés nagyon sok, ezt ilyenkor, disznó­ölések táján bárki észreveheti. Én elsősorban kisállatokkal, szak­mánkbeli minősítés szerint kedvte­lésből tartottakkal foglalkozok... - Kutya, macska? - Is. Ézenkívül elsősorban. Az „is" úgy értendő, hogy volt már páciense teknős, tengerima­lac, nyúl, aranyhörcsög, papagáj, díszpatkány. Majompár ma is ta­lálható Szekszárdon. Az újságíró­nak a szíve fáj az elkésett értesü­lésért, hogy nem túlságosan ré­gen még gorillával is találkozha­tott volna, ha tud a létezéséről. - Beszéljünk a kutyákról. Me­lyek a legelterjedtebb fajták? - A németjuhász, újabban a . skótjuhász, a palotakutya, a szet­terek, spánielek. Most van terje­dőben az egyelőre még nem tel­jesen kiérlelt fajta, a kaukázusi juhász. A magyar pásztorkutyák közül elsősorban a kuvasz. Ko­mondor kevés van, puli, pumi rit­ka. A magyar vizsla közkedvelt. Azt se Csikós doktor, se a sta­tisztikusok nem tudják megmon­dani, hogy Szekszárdon hány ku­tya van. Á legutóbbi kötelező ol­táskor 1600 szerepelt, de ennél sokkal több lehet, akár a kétsze­rese is. Az itt megforduló pácien­sek állatok ugyan, de a hallottak­ból az a sajnálatos tapasztalat szűrhető le, hogy gazdáik jelen­tős része - tisztelet a kivételnek ­édeskeveset ért az állatokhoz. Sokakban csak az a faluról szár­mazó, berögződött szemlélet él, hogy ahol ház, udvar, kert van, ott kutyának is lennie kell. De a kutya törődést, foglalkozást igé­nyel, amire sokan már egyáltalán nem gondolnak. Maga a szeretet édeskevés. Nemrégiben osztatlan felháborodást keltett a városban a kukában lelt kölyökkutyák ese­te, amit a megyei lap megírt. Egyszer, mert valamennyiről ter­mészetesen nem szerezhetett tu­domást, pedig az inkriminált eset cseppet sem volt egyedi. - Angliában a kutyákhoz értés társasági követelmény - így dr. Csikós. - Pedig ott 100 körüli ku­tyafajta van, sokkal kevésbé érté­kesek, mint a nálunk uralkodó 7, melyet jószerivel kiképezni se kell. Áz angol szerzők által írt mé­regdrága Arany Kutyakönyvben (Corvina) a magyar fajtákról emlí­tés se történik. Dr. Csikós rendelő­jében félfalnyi plakát, egy nagy holland gyógyszergyár hirdetése. Rajta egész sor magyar kutya képe. - Amerikában több komondor van, mint itthon! Az átlagpolgárnak állategész­ségügyi kultúrája gyakorlatilag nincs. Hol is szerezhetné, amikor a minimális zoológiai ismeretek­nek az iskolai oktatásban, még a környezetismeretben se jutott idáig hely. Sorozatban futnak be például a panaszok a szomszéd által megmérgezett kutyák ki­múltáról. De az, hogy a menthe­tetlenül halálos és a városban arató parvo-vírus - egy vadonatúj betegség - ellen megelőző oltást is lehetne beadatni, senkinek se jut eszébe. Persze, honnan jut­hatna, ha állat-egészségügyi is­meretterjesztés gyakorlatilag nincs. Pedig lehetne, akár Csikós doktor rendelőjének tőszomszéd­ságában, az Állategészségügyi Ál­lomás nagytermében is. Ha vala­kinek eszébe jutna megszervezni. - Talpára esik, vagyis szívós, mint a macska! - szokás monda­ni. - Igaz ez? - Igaz lehetne, de a valóságbai^k az itt kezelt állatok harmada macf9 ka. A macska az egyiptomiak is­tenként tisztelt szent állatából meglehetősen degradálódott... ^^ Elsősorban természetesen fo^ jon egeret. De egy panelházbeli sziámi, perzsa- vagy európai rö­vid szőrű (a közönséges magyar) macska ezt ha akarná vagy tudná, akkor se képes megtenni. Gazdái azonban húsevőként tartják szá­mon és sokan mással egyáltalán nem táplálják. Ami hiánybetegsé­geket okoz, mert növényi táp­anyagra is szüksége lenne, főleg pedig zsiradék- és olajigénye nagy. Csikós doktornak egyébként gyönyörű macskája van, mely úgy jár utána, akár a hűséges ku­tya. Jól megfér a házhoz tartozó gordon szetterrel, az angol szet­térrel, a pillanatnyilag „szülőszo­bán" ott tartózkodó másik gor­don szetterrel és nyolc kölykével. - Az állattartás egyébként a gyereknevelésnek is eszköze, se­gítője - mondja a doktor. Tegyük hozzá, hogy az em­bernevelésnek is... ORDAS IVÁN Fényképezte: KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom